Viszont a szegények, akiknek szebb jövőt ígért, oda voltak érte, és mivel a hetvenmilliós lakosság többsége szegény, 1998-ban látványosan győzött, lealázva kilenc ellenfelét, hiába gyalázták ismeretanyagának tagadhatatlanul vázlatos volta miatt. Hatvanegy éves volt ekkor, hinni is lehetett akár, hogy duhaj életformájával immár szakít, az államügyek áttekintése terén tapasztalható korlátait pedig lelkes odaadással, valamint megfelelő tanácsadók alkalmazásával töri majd át. És - hogy korábbi mestersége szókészletével éljen - kijelentette: elnöki tevékenysége
élete legnagyszerűbb alakítása
Megjegyzendő, hogy tapasztalatok azért álltak már mögötte: tizenhét éven át Manila egyik külvárosának polgármestere volt, aztán szenátor lett, és mint ilyen, az országban fenntartott utolsó amerikai katonai támaszpont felszámolását követelők táborát erősítette, majd pedig (1992-ben) alelnökké választották. A jutalomjáték első jelenetei nem is sikerültek rosszul, hozott néhány intézkedést a szegények javára, a külföldi befektetőket sem riasztotta el azonnal az országból, és a gazdaságpolitikusi csapat, amit maga köré szervezett, egészen meggyőzőnek látszott.
Csakhogy a hónapok és a cselekmény bonyolódása során kiderült, hogy van ám egy másik, informális tanácsadói kör is, amely rendszertelen és nem feltétlenül előre meghatározott időközökben, éjszakai órákban, az alkohol öntözte víg férfibarátság jegyében mozdítja előre a Fülöp-szigetek sorsát, és nem feltétlenül a helyénvaló kormányzás nemzetközi szabványainak a jegyében. Ebben a körben a választási kampány szép napjaira emlékezve a szívesség és a hála fogalmai öltöttek összegszerűen is körülírható anyagi formát. Emögött aztán hónapról hónapra újabb és újabb megvesztegetési ügyeket véltek orrontani a rosszakarók, és Estrada, aki a hatvanas évek Fülöp-szigeteki filmjeiben még sanyargatott Jóként aratta végső győzelmeit a Gonosz fölött, utolsó szerepében
fokozatosan megkopott
Meg kell azonban jegyezni, hogy a Fülöp-szigeteken a messzi múltban gyökeredzik a politika személyes viszonylatokkal való végletes összefonódottsága. Évtizedek óta a nagy, vezető családok határozzák meg a csatározások erővonalait, és eközben a pártkötődések rugalmasan alakulnak, a személyes politikai érdekviszonyok mozgásait követve. Talán nem túlzás azt állítani a mostani helyzetről, hogy Estradához kötődve történetesen a gazdasági elit egy viszonylag friss vérvonala óhajtotta megszilárdítani a pozícióit, miközben a hagyományos high society időközben elnemzetköziesedett, felsőfokú nyugati képzettséggel felszerelkező új generációi már a globalizált világban mozognak, amelyben az átláthatatlanság és a szívességi rendszer gazdasági hatékonysági korlátainak a felismerése alapkövetelmény. Megjegyzendő, hogy a szívességi rendszer nem feltétlenül azonos kizárólag az egyéni/családi meggazdagodás célrendszerével: sok esetben fejlesztési pénzek osztogatásáról van szó inkább, annak a reményében, hogy a pénz a választók megelégedését és hálatelt támogatását vonja maga után.
Csakhogy a rendszerbe ősszel
egy kis hiba
csúszott: Estrada egyik csókosa, egy tartományi kormányzó (mellékesen egy illegális szerencsejátékszervező-hálózat közismert irányítója) nem tudni, miért, de beismerte, hogy a tartományának folyósított dohányjövedék-visszautalási pénz egy részét hálából Estradának juttatta. Ráadásul az összeg meglehetősen figyelemre méltó: vagy nyolcmillió dollárnyi volt. Ehhez jött még kétmilliónyi haszonrészesedés az említett szerencsejáték-bizniszből.
Októberben kezdődtek a tüntetések, felvilágosult, középosztálybeli résztvevőkkel, imádsággal, olyan szervezők irányításával, mint az egykori elnök asszony Corazón Aquino és Jaime Sin manilai bíboros érsek. Estradának mennie kell - hangzott egyre öblösebben a jelszó, csak hát a parlamenti többség őt támogatta. Októberben még azt lehetett gondolni, hogy a politikai viszonyokat legfeljebb a májusi időközi választások rendezhetik át. Novemberben azonban pár hét alatt fordult a kocka - amiben döntő szerepet játszott, hogy a külföldi befektetők végképp elriadtak az országtól, a magas banki kamatok pedig a hazai beruházási kedvet is letörték, tudós gazdasági tanácsadói magára hagyták Estradát, és menekülőre fogták kormányának tagjai is. Az elnök leváltását célzó parlamenti vádemelési eljárás elindításához bőven összegyűlt a kellő számú képviselői aláírás, és az esküdtbírósággá alakuló szenátus alighanem már a jövő héten hozzákezd Estrada meghallgatásához.
Gloria Arroyo alelnök, aki automatikusan a helyére lép, ha az államfő távozni kényszerül, már elő is állt a hivatali ideje első száz napjára kidolgozott elképzeléseivel. A hagyományos elit veszi lelkesen körül. Az iménti főszereplő neve pedig alighanem lekerül a stáblistáról.
- kovácsy -
