A légiriadó szinte menetrendszerűen szólal meg éjszaka, aztán sok esetben még egyszer valamikor hajnalban, de ezzel szinte senki sem foglalkozik; az emberek inkább a másik oldalukra fordulnak és alszanak tovább. Szerda hajnalban azonban mindenki felébredt, a ballisztikus rakéták ugyanis sokkal hangosabbak, mint a drónok – és pusztítóbbak is.
A város több pontját is támadás érte, ahogyan a Telegram-csatornákon fogalmaztak: mindenhol hallották Kijev visszhangját. Nemcsak a fővárost érte támadás: összesen hét ballisztikus rakétát indítottak az oroszok, emellett több mint száz drónt is útjára küldtek. A drónok nem okoztak pusztítást, a letöbbet leszedték, ám a ballisztikus rakétákkal más a helyzet. Ha ki is lövik, a lehulló darabjaik is nagy pusztítást vihetnek véghez.
Az éjjel három helyszínt is találat ért Kijevben, amire hosszú ideje nem volt példa. A legnagyobb pusztítást Obolon városrészben okozta egy rakéta, két irodaházat letarolva. Egy ember meghalt, hárman megsebesültek, köztük egy kilencéves gyerek. Valamivel kijjebb, észak felé egy lakóház gyulladt ki, a város déli részén pedig egy raktár.
Az irodaházaknak csak a váza maradt meg, az ablakok és ajtók tokostul kiszakadtak. Az egyik épület lépcsőházának hatalmas üvegablakai porrá törtek, mögöttük a növények sértetlenül megúszták a robbanást – az éjszakai mínusz tíz és a nappali legfeljebb mínusz három fokos hőmérsékeltet azonban aligha élik túl. A környező épületeknek, köztük lakóháznak is, kitörtek az ablakai, az utcát, a parkolót beterítette a törmelék, kő- és aszfaltdarabok.
Az egyik épület aljában, amelyik csak az ablakait veszítette el, a kávézó kinyitott, táblán is hirdetve, hogy ma mindenki ingyen fogyaszthat. A tűzoltók azt mondták, semmi sincs a környéken, amit érdemes lett volna megsemmisíteni. Iroda, iroda, lakóház, iroda – mutatott körbe egyikük. A másik két helyszínen is hasonló a helyzet. Nehéz lenne azt mondani, hogy irányt tévesztettek a rakéták és véletlenül csapódtak egy modern lakótelep közepébe vagy irodaövezetbe – főleg úgy, hogy ezek a rakéták tízméteren belüli pontosságra képesek.
Nem először lőnek civil célpontra
Bár valóban régóta nem rázta meg Kijevet hasonló csapás, azért volt ilyenre példa 2024-ben is, tavasszal és nyáron. A tavalyi támadások is civil célpontok ellen irányultak, semmilyen katonai vagy ipari létesítmény nem volt egyik közelében sem.
Márciusban egy kulturális intézményt ért támadás, a Kijevi Állami Dekoratív Ipar- és Tervezőművészeti Akadémiát. Az épület egyik fele ép, a másik fele azonban teljesen megsemmisült, a színházterem hátsó falán szinte ki lehet látni. A pianínót a színpad oldaláról valószínűleg senki sem merné elmozdítani. Egy ideig nem volt fűtés, mert a gázvezeték megsérült; meg lett javítva, de hogy újjáépül-e, ami leomlott, a jövő zenéje.
Andrij Dubcsak, aki maga is haditudósító és többször megjárta katonaként is Donbaszt, épp békésen aludt feleségével és a két macskával, amikor becsapódott a szemközti akadémiai épületbe a rakéta. Lényegében pucéran rohantak ki a lakásból, miután ripityára tört minden ablaka. Az egy dolog, hogy munka közben állandó a feszültség, vagy Bahmutban percenként követték egymást a robbanások, de az nagyon más, amikor az ember mindezt hátrahagyva hazamegy, azt hiszi, nyugalom van, majd becsapódik a szomszédba egy ballisztikus rakéta, mondja.
Ha két órával később jön a becsapódás, akkor vagy ötven gyerek is lett volna az épületben, mert azon a részen volt egy tornaterem, öltözővel, mindennel. Andrij most csak a családjával foglalkozik, a feleségével, aki maga is újságíró, és a kéthónapos kisfiukkal. Külön alszanak, de ha megszólal éjszaka a sziréna, átmegy a babához és Lizához, hogy legalább együtt haljanak meg, mondja megvonva a vállát.
Július elején az ország központi gyerekkórházát rombolt le egy rakéta, hétfő délelőtt, pont akkor, amikor tele volt az intézmény fekvő és járóbetegekkel. Egy szimpla rakétatámadás ma már nemigen kerül be a hírekbe, nem akkora szenzáció, de egy gyerekkórház bombázása mindenhol hír, mondja keserűen Krisztina Berdkinszkijk újságíró, aki tizenöt percre volt, és épp a kávéját iszogatta, amikor becsapódott a rakéta. Azonnal odament, képeket és videókat készített, tudósított, dolgozott. Dolgozott, ahogy mindenki más, az orvosoktól kezdve a civileken át a tűzoltókig. Volt olyan operáció, amit folytatni kellett a támadás ellenére. Egyetlen gyerek sem halt meg, a lebombázott melléképületben nem volt épp senki, egy látogató és egy orvos azonban nem élte túl a támadást.
Trump termékeny telefonbeszéltetése
Ezek a rakétázások aligha foghatóak fel másként, mint a lakosság elleni erőszaktételként. Ebbe a kategóriába sorolható az is, amikor az infrastruktúrát támadják az orosz rakéták, hiszen a fűtés, a világítás, a víz hiánya a lakosságot sújtja leginkább. Igaz, abban nem feltétlenül halnak meg az emberek, ha nincs víz, csak nagyon kellemetlen. Ám
a lakóépületeket, kórházakat, iskolákat vagy egyéb intézményeket ért rakétázások csak arról szólhatnak, hogy az embereket megöljék.
Az, hogy a főváros elleni támadások épp abban az időszakban történtek, amikor mindkét fél azon manőverezik, hogy valahogyan újraélesszék a béketárgyalásokat, arra enged következtetni, hogy Putyin nem készül a békére – mondta Volodimir Zelenszkij nem sokkal a becsapódások után. Szerinte az Ukrajna elleni orosz terror magától nem ér véget, a nyugati partnereknek nagyobb nyomást kell gyakorolniuk az orosz elnökre.
Egyelőre nem látszik ez a nyomásgyakorlás, sőt. Donald Trump amerikai elnök arról számolt be a közösségi médiában, hogy „hosszas és rendkívül termékeny telefonbeszélgetést” folytatott Vlagyimir Putyinnal, és megállapodtak abban, hogy csapataik azonnal megkezdik a tárgyalásokat, és megállapodtak abban is, hogy meglátogatják egymás országait. „Ahogy mindketten megállapodtunk, meg akarjuk állítani az Oroszországgal/Ukrajnával folytatott háborúban bekövetkező több millió halálesetet.” Trump ezt követően Zelenszkijjel is telefonozott, annak részleteiről azonban nem számolt be. A hírek arról szóltak, hogy a héten az ukrán és az amerikai elnök találkozni fog, egyelőre ennek valószínűsége azért meglehetősen kicsi. Zelenszikij azt közölte, pénteken a müncheni biztonsági konferencián találkozik J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel.
