A nagy magyar semlegesség új korszakában különösen fontos kérdés a külpolitika. Szijjártó Péter külügyminiszternek és persze a külpolitikát valójában kézben tartó Orbán Viktornak egyszerre kéne jóban lennie demokratikusan megválasztott vezetőkkel és a legsötétebb diktatúrák leválthatatlan diktátoraival. A semelgesség jegyében Szijjártó Péternek bizonyára egységesen keménynek és következetesnek kell lennie mindenkivel, ezért biztosan csak véletlenül tűnik úgy, mintha elcsúsznának az arányok, amikor az elvileg szövetségesnek számító NATO-tagországokat és nyugati partnereket keményen kritizálja és néha személyesen is csuklóztatja apróságok miatt, miközben az úgynevezett illiberális elvtársak megtehetnek bármit külföldön a magyarokkal úgy, hogy utána egy telefonos bocs vagy egy-egy nagyvonalú ígéret már elég is. Az elmúlt hónapok termését elemezve mutatunk három példát arra, milyen nagyvonalú a magyar külügy.
Kárpátalját lövik az oroszok
A magyar kormány korai magyarázata az volt arra, miért nem támogatjuk fegyverrel az ukránok honvédő háborúját, hogy a szállítmányok útvonala miatt potenciális célponttá válna a jelenleg is viszonylagos békében élő, részben magyarlakta Kárpátalja. Ezt azóta már elfelejtette a kommunikáció, de azért így is érdemes felidézni, hogy az oroszoknak nem kell ehhez magyar fegyverszállítás: múlt vasárnap hajnalban a munkácsi járásban, Felsőgereben területén zuhant le egy drón. Ez volt Kárpátalján a háború eszkalálódása óta a második légicsapás, az orosz hadsereg ballisztikus és cirkálórakátékkal támadott ukrajnai célpontokat. A magyar történelemben is fontos szimbolikus szerepet játszó Munkács lövésére Szijjártó Péter egyetlen Facebook-posztban tartotta fontosnak reagálni, amiben nemhogy nem kritizálta különösebben az oroszokat, amiért magyarlakta településeket bombáznak, de le se írta az orosz szót. „Ma rakétabecsapódások történtek Kárpátalja megyében. A megyei kormányzó tájékoztatása szerint sem áldozatok, sem sérültek sincsenek. Ugyanakkor ezek a ma hajnali események is arra mutatnak rá, hogy tovább kell fokozni a béketörekvéseket, mert minden egyes nap újabb és újabb pusztítással jár, s minden egyes nap a háború eszkalálódásának veszélyét hozza magával.” Az orosz nagykövet behívásáról, esetleg a miniszter személyes jóbarátja, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter esetleges felhívásáról nem beszélt. Ugyanebben az időszakban viszont járom posztban is foglalkozott azzal, hogy a magyar labdarúgó-válogatott segédedzője, Szalai Ádám rosszul lett a kispadon a csapat szombat esti meccsén, és kórházba kellett szállítani. Szijjártót egy kommentben Gyurcsány Ferenc kritizálta olyan erősen, hogy talán a történelem során először volt egy DK politikus empatikusabb a határon túli magyarok sorsával kapcsolatban, mint egy vitapartnere.
Nyelvtörvénytervezet Szlovákiában
Orbán Viktornak annyira fontos volt a korábban kifejezetten hungarofób szólamokkal dolgozó Robert Fico szlovákiai győzelme, hogy még az önálló magyar képviseletet is feladta érte, és a magyar államhoz közel álló fórumokon gátlástalanul tolta előre szövetségesét. Fico meg is tette a koalíciós partner, a hungarofób Szlovák Nemzeti Párt (SNS) delegálta Martina Šimkovičovát a kulturális minisztérium élére. Ő előbb a független újságírást kezdte el bedarálni, majd úgy gondolta, itt az ideje módosítani a szlovákiai nyelvtörvényt. A Napunk megszerezte a tárca törvényjavaslatát az államnyelvtörvény szigorításáról, ami jól láthatóan komolyan változtatná a magyar nyelv használatának lehetőségét az országban.
A tervezet szerint
- minden emléktáblán, feliraton, reklámban az első helyen kell szerepelnie a szlovák szövegnek, a köztéri feliratok és reklámok esetében nagyobb betűkkel is. A magyarlakta településeken eddig lehetett az első helyen a magyar szöveg.
- A postákon, a vasúti és buszos közlekedésben kötelező lesz az államnyelv használata, ami azt jelenti, hogy a postai alkalmazottak, a buszsofőrök, a kalauzok kötelesek lesznek kizárólag szlovákul kommunikálni. A kisebbségi nyelvek használata ehelyütt lehetőségként sem jelenik meg.
- A magyar iskolák az iskolai dokumentációt csak szlovákul lesznek kötelesek vezetni, a magyar nyelv használata csak lehetőség lesz. Az egyéb dokumentációt eddig elvileg lehetett csak magyarul vezetni, ennek a lehetősége megszűnik.
- A törvény bármilyen megsértéséért bírságolhatna a minisztérium. Drasztikusan emelik a bírságok körét és mértékét, az eddigi 50-től 2500 euróig terjedő helyett 1000 eurótól 10 ezer vagy 15 ezer euróig terjedő bírságokat szabhat ki a minisztérium, ismételt törvénysértés esetén a felső határ 12, illetve 20 ezer euró.
Szijjártó Péter nem hívta be a szlovák nagykövetet, nem háborodott fel látványosan, hanem ha már úgyis Pozsonyban volt pár nappal később, kért egy megnyugtatást. A külügyminiszter a szlovák parlament házelnökével, Peter Zigával folytatott egyeztetése után úgy fogalmazott, hogy „a felvidéki magyarság sorsa a kormány szívügye, és ezért üdvözlik, hogy a szlovákiai kormány képviselői erőforrásként tekintenek a közösségre a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztését illetően”, majd jelezte, nincs itt semmi látnivaló. „A mai napon az elnök úrtól egyértelmű megerősítést kaptam arra, hogy az esetleges új nyelvjogi szabályozás semmilyen módon nem veszélyezteti az anyanyelvhasználatot a Szlovákia területén élő nemzeti kisebbségek számára” – mondta sajtótájékozattóján Szijjártó, hozzátéve, hogy számára garanciát jelentenek a házelnök szavai.
Szijjártó Péter, aki Nyugaton mindenhol hungarofóbiát lát, egy szót sem vesztegetett arra, hogy Szlovákiában épp miniszteri pozícióból gyártott le valaki egy kifejezetten a magyar kisebbséget célzó törvényt,
sem ő maga, sem Orbán Viktor nem kérte számon Robert Ficót, amiért ilyen embereket emelt be a kormányába.
A miheztartás végett érdemes felidézni, hogy a valóban súlyosan diszkriminatív ukrán nyelvtörvény szolgáltatta az alapot a magyar-ukrán kapcsolatok teljes leromlására az elmúlt években annyira: most az sem elég a magyar kormány jóindulatához, hogy Volodimir Zelenszkij kormánya nagyjából helyreállította a kisebbségi nyelvhasználathoz való jogot, bár a hírek szerint ott is megindul a nacionalista hangulatú visszarendeződés. Ha tippelhetünk, akkor Szijjártó ezt már komolyabban fogja venni.
Magyar szurkolók megdobálásához asszisztálnak a szerb rendőrök
Szijjártó Péter nagyon-nagyon fontosnak tartja, ha magyar focicsapatok játszanak külföldön, általában több konzult is oda küld, hogy segítse a messzi földön szurkoló honfitársainkat. Amikor a Ferencváros 2023-ban Leverkusenben játszott, Szijjártó felháborodottan közvetítette szinte percről percre, hogy a német hatóságok megállították a fradisták különvonatát, és ellenőrizték a szurkolókat. A razzia során egyébként pirotechniai eszközök mellett drogokat és kést is találtak. Bár a német hatóságok tényleg szeretik a külföldi szurkolótáborokat feltartani egy kicsit, olyan biztosan nem történt még, hogy a külügyminiszter telefonálgat, a továbbengedés után minden állomáson kapjon elsőbbséget a magyar vonat annak érdekében, hogy a fradisták odaérjenek a meccsre. A történet üzenete természetesen az volt, hogy Nyugaton bántják szegény magyarokat.
Ennek a kedves gesztusnak a fényében döbbenetes, hogy mennyire nem hagyott nyomot Szijjártó Péter lelkivilágában ugyanennek a Ferencvárosnak a Boszniai Szerb Köztársaság fővárosában, Banja Lukában játszott meccse. Orbán Viktor egyik oroazbarát szövetségese, Milorad Dodik királysága annyira nem fogadta tárt karokkal a magyarokat, hogy a meccs előtt a Borac Banja Luka huligánjai úgy megverték a bunyóra általában kapható fradistákat, hogy többen kórházba kerültek. Az interneten terjedő képek alapján viperával hasították fel egyesek fejét a szerbek. Szijjártó erről még szűkszavúan annyit írt, tolmácsot biztosítottak ahhoz, hogy a rendőrség fel tudja venni a vallomásokat. Ez még nem is lenne annyira érdekes, hiszen a futballhuligánok már csak olyanok, hogy néha összeverekednek egymással, de az azért már mégis csak szokatlan, hogy másnap a meccs előtt a szerbek úgy dobálták szervezetten a magyarokat kővel, hogy azt a rendőrök tétlenül bámulták. Az ide kattintva elérhető videón jól látszik, hogy az egyébként szép számban jelen lévő hatóság csak szemléli az akciót, mások pedig mintha szándékosan máshova néznének. Az esettel kapcsolatos kérdéseinket hónapokkal korábban feltettük a külügyminisztériumnak, semmit sem reagáltak.
A jó viszony töretlen: Szijjártó Péter október elején szerbül beszélve kampányolt Milorad Dodik mellett.
Mikor figyelt jobban Szijjártó mostanában?
Magyarország külügyminisztere október 30-án a svéd nagykövetet hívta be, miután az ország miniszterelnöke, Ulf Kristersson azt találta mondani, Orbán Viktor orosz érdekekben járt el, amikor a kérdéses tisztaságú grúziai válsztási győzelem után azonnal Tbiliszibe repült. Júliusban az államtitkárához hivatta be Észtország, Litvánia és Lettország nagyköveteit, mivel ezen országok szerint oroszok átvilágítás nélküli, az EU-ba történő belépésére tökéletesen alkalmas, hogy a magyar kormány kiterjesztette a Nemzeti Kártyával magyarországi munkavállalásra jogosultak körét orosz és belarusz állampolgárokra. Október végén a horvát nagykövet is mehetett rapportra, mondván, a szomszéd ország védelmi minisztere „inzultálta” Magyarországot. Ivan Anušić védelmi miniszterként arról beszélt, hogy egyedül Magyarország nem vesz részt egy NATO-misszióban, aztán bírálta az Orbán-kormány politikáját is: „A mi Baranyánkban, Eszék-Baranya megyében, olyan politikát folytatnak, amelyben megkérdőjelezik Horvátország területi integritását. Magyarország ezért nem megy ebbe a műveletbe, ezért nem támogatja a NATO-t és az EU-t, a nagymagyar politikája miatt.” Szijjártó ezt nem hagyhatta, ahogy nem hagyta azt sem, hogy a magyarországi német nagykövet, Julia Gross, a Német Egység Napja alkalmából rendezett ünnepségen élesen kritizálta a magyar kormányt. Gross úgy fogalmazott, hogy a kormány lépései egyre jobban aláássák a Magyarországgal szembeni bizalmat, az Orbán-kabinet pedig olyan útra lépett, amely eltávolítja egymástól a két országot. Be is lett hívva eligazításra.
Ha a felsoroltak magyarellenes törvényeket hoztak volna, bombázták volna Munkácsot, vagy rendőreik asszisztálása mellett dobálták volna meg országaikban a magyarokat, a szijjártói logika szerint megúszták volna.
(Címlapképünkön: Szijjártó Péter és Juraj Blanár szlovák külügyminiszter a tárgyalásukat követően tartott sajtótájékoztatóra érkezik a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2024. november 14-én. MTI/Máthé Zoltán)
