"Hongkong liberális autokrácia" – Becsukhatnak pár embert, de a mozgalom folytatódik

Ötödik hónapja zajlanak tüntetések a Kínához tartozó, de különleges közigazgatási státust élvező Hongkongban. Ngok Ma, a The Chinese University of Hong Kong politológusprofesszora a Narancsnak az események hátteréről, a rendőri erőszakról és a tüntetők kilátásairól beszélt.

Ngok Ma politológus a hongkongi vezetésről, a pekingi döntéshozásról, a szabadságjogok lehetséges erodálásáról beszélt lapunknak B. Simon Krisztián interjújában, felidézve többek között a korábbi esernyős forradalmat. De a The Chinese University of Hong Kong professzora az ígért választójog bevezetéséről, a mostani tüntetéssorozat lehetséges kimeneteleiről, vagy a mozgalom jellegéről is szólt. Íme, egy rövid részlet a legfrissebb Magyar Narancsban megjelent interjúból.

Mindeközben Carrie Lam kormányzó szerdán bejelentette, hogy visszavonja a kiadatási törvény tervezetét, ami hónapok óta tartó tiltakozáshullámot indított el a városállamban.

Néhány napja Lam egy kiszivárgott hangfelvételen arról beszélt, hogy „megbocsáthatatlan pusztítást” okozott azáltal, hogy elmélyítette a várost elárasztó politikai válságot, és lemondana, ha lenne választása.

A tüntetéseket szervező Civil Human Rights Front nevű ellenzéki csoport mindeközben azt közölte, hogy a kiadatási törvénytervezet visszavonása ellenére folytatják a tiltakozásokat. A javaslat visszavonása és a rendőri túlkapások független kivizsgálása mellett a tiltakozók immár Lam lemondását és azt is követelik, hogy a rendőrség vonja vissza az őrizetbe vett tüntetők ellen lázadás címén korábban emelt vádakat. Ezen kívül sokan politikai reformot és demokratikus választásokat is követelnek.

*

MN: Milyen vezető Carrie Lam?

NM: Sosem dolgozott máshol, mint az államigazgatásban, és sokáig ígéretes bürokratának tartották. Ám az arrogancia, amellyel a jelenlegi helyzetet kezelte, nagyban hozzájárult az indulatok elszabadulásához. Június óta nem volt képes arra, hogy meghallgassa a nép követeléseit, a sajtótájékoztatóin meg rendszerint annyira felbőszítette az embe­re­ket, hogy még többen mentek ki az utcára.

MN: Hogyan tud Hongkong továbbra is szabad és autonóm terület maradni, ahol tisztelik az emberi jogokat, miközben a vezetője személyéről Pekingben döntenek?

NM: A kormányzónkat tulajdonképpen Peking nevezi ki, de az alaptörvényben szereplő „egy ország, két rendszer” irányelvének köszönhetően Hongkong lakossága számára biztosítottak a szabadságjogok, például a sajtószabadság vagy a gyülekezés és a tüntetések szabadsága. A mostani tiltakozáshullámban közrejátszott, hogy Hongkongban egyre inkább úgy érezték, Peking megpróbál beavatkozni az itteni ügyekbe – és attól tartottak, ez a szabadságjogok erodálásához vezethet.

MN: A hírek szerint Hongkong 7 millió lakosából közel 2 millióan vettek már részt a tüntetéseken – ez hogyan viszonyul a korábbi demonstrációkhoz?

NM: Az 1997-es visszacsatolás utáni legnagyobb tüntetésen, 2003-ban félmillióan tiltakoztak az ún. felforgatás elleni törvények miatt. Az alkotmányunk 23. cikkelye szerint a város maga dönt arról, hogyan kezeli az államellenes bűncselekményeket, az akkor tervezett törvény pedig ennek nevében lehetőséget biztosított volna arra, hogy a hatóságok korlátozzák a szólás szabadságát, betiltsanak szervezeteket, és végzés nélkül tartsanak házkutatást, ha szerintük fennáll a Kínai Népköztársaság elleni árulásnak vagy az elszakadás támogatásának a gyanúja. Az elmúlt húsz év legtöbb nagy tüntetése azért zajlott, mert a lakosság nem akarta hagyni, hogy korlátozzák a városnak garantált szabadságjogokat. És 2003-ban a vezetés el is vetette ezt a törvénytervezetet, ami a tüntetések hatalmas sikere volt.

A Ngok Ma politológussal készült teljes interjúnkat a legfrissebb Magyar Narancsban olvashatja. A lap csütörtöktől kapható az újságárusoknál vagy előfizethet rá itt: