Fleischer Ferenc

Így élünk most

Izrael a terrortámadás után

Külpol

Izraelt azért alapították a zsidók, hogy soha többé ne kelljen padlásra bújva rettegni pogromok idején, hogy soha többé ne ölhessenek meg valakit csak azért, mert zsidónak született. Október 7-ének reggele óta izraeliek millió érezzük úgy, hogy veszélybe került a személyes biztonságunk, nem védett meg minket az állam, nem jött kimenteni a hadsereg.

Azóta végtelenített horrorhíradók futnak a tévében, amelyek csak a kevésbé brutális képeket mutatják a Hamász internetre feltöltött videóiból, kikockázzák az arcokat és a durva részleteket, de a közösségi médiában mindenkihez eljut minden. Én mindent törlök azonnal, nem bírom nézni, már csak kedves videókat nézegetek, talán kimossák az agyamból a holokausztra emlékeztető szörnyűségeket, a ­Beeri kibucban vagy a Kfar Aza kibucban lakók lemészárlásának képeit.

Izrael megszervezi magát

Napokig harcoltak az izraeli kommandósok, míg az utolsó iszlamista terroristát is megölték, kiverték az országból. Csak ekkor kezdődött a holttestek felkutatása, ekkor állt össze a borzalmak fekete szombatjának története. Kínosan hosszan tart a holttestek azonosítása, mert egy-egy ember testrészei sok helyen szétszóródtak, fejeket, karokat vágtak le, gránátot dobtak élők és holtak közé, még a fákon is találnak különböző emberi testrészeket. Sok helyen felgyújtották a hullákat, utoljára a nácik tettek ilyet. Az eltűntek hozzátartozói fogkeféket adnak le a gyűjtőpontokon, a hullaházakban DNS-sel is folyik az azonosítás. Megkönnyebbülést jelent, amikor egy-egy családdal közlik, hogy megtalálták szeretteik földi maradványait. Thomas Hand örömében és fájdalmában is sírt, amikor közölték vele, hogy azonosították nyolcéves Emily lányának holttestét, aki átment a Beeri kibucba pizsamapartira egy barátnőjéhez péntek este.

A Gázába hurcoltak sorsa a legborzalmasabb. Róluk nincs hír, még a számuk sem ismert, de az onnan küldött videókon lányok megerőszakolása, gyerekek és férfiak kínzása látható. Mind látjuk, mind tudjuk már, hogy mi történt, az egész ország poszttraumás hatásoktól szenved.

A január óta a demokráciáért tüntető, mára az ország legnagyobb szervezetévé kovácsolódott Kaplan téri erők civil parancsnokságot alapítottak, önkéntesek hada nyújt védelmet a tehetetlen állam helyett: „Máris jövünk” névvel weboldalt (kvarbaim.co.il) indítottak, ahol jelezni lehet a terroristák esetleges újabb támadását, és a segítségkérésre már indulnak is a fegyveres önkéntesek…

Felszerelést, ételt gyűjtenek a hatalmasra duzzadt hadsereg katonáinak, gondoskodnak Gáza környékének túlélőiről és az onnan evakuált tömegekről, lelki segélyvonalat működ­tetnek, orvosok és bébiszitterek segítenek, a ­rászorulók szociális segélyt kapnak, a tartalékosokat ingyen szállítják katonai támaszpontokra, tényleg megtesznek mindent, amit az ­államnak kéne tennie, amire Benjamin Netanjahu sokéves munkával szétvert állami intézményei és inkompetens, csak a seggnyaláshoz értő tisztviselői képtelenek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.