Fleischer Ferenc

Így élünk most

Izrael a terrortámadás után

Külpol

Izraelt azért alapították a zsidók, hogy soha többé ne kelljen padlásra bújva rettegni pogromok idején, hogy soha többé ne ölhessenek meg valakit csak azért, mert zsidónak született. Október 7-ének reggele óta izraeliek millió érezzük úgy, hogy veszélybe került a személyes biztonságunk, nem védett meg minket az állam, nem jött kimenteni a hadsereg.

Azóta végtelenített horrorhíradók futnak a tévében, amelyek csak a kevésbé brutális képeket mutatják a Hamász internetre feltöltött videóiból, kikockázzák az arcokat és a durva részleteket, de a közösségi médiában mindenkihez eljut minden. Én mindent törlök azonnal, nem bírom nézni, már csak kedves videókat nézegetek, talán kimossák az agyamból a holokausztra emlékeztető szörnyűségeket, a ­Beeri kibucban vagy a Kfar Aza kibucban lakók lemészárlásának képeit.

Izrael megszervezi magát

Napokig harcoltak az izraeli kommandósok, míg az utolsó iszlamista terroristát is megölték, kiverték az országból. Csak ekkor kezdődött a holttestek felkutatása, ekkor állt össze a borzalmak fekete szombatjának története. Kínosan hosszan tart a holttestek azonosítása, mert egy-egy ember testrészei sok helyen szétszóródtak, fejeket, karokat vágtak le, gránátot dobtak élők és holtak közé, még a fákon is találnak különböző emberi testrészeket. Sok helyen felgyújtották a hullákat, utoljára a nácik tettek ilyet. Az eltűntek hozzátartozói fogkeféket adnak le a gyűjtőpontokon, a hullaházakban DNS-sel is folyik az azonosítás. Megkönnyebbülést jelent, amikor egy-egy családdal közlik, hogy megtalálták szeretteik földi maradványait. Thomas Hand örömében és fájdalmában is sírt, amikor közölték vele, hogy azonosították nyolcéves Emily lányának holttestét, aki átment a Beeri kibucba pizsamapartira egy barátnőjéhez péntek este.

A Gázába hurcoltak sorsa a legborzalmasabb. Róluk nincs hír, még a számuk sem ismert, de az onnan küldött videókon lányok megerőszakolása, gyerekek és férfiak kínzása látható. Mind látjuk, mind tudjuk már, hogy mi történt, az egész ország poszttraumás hatásoktól szenved.

A január óta a demokráciáért tüntető, mára az ország legnagyobb szervezetévé kovácsolódott Kaplan téri erők civil parancsnokságot alapítottak, önkéntesek hada nyújt védelmet a tehetetlen állam helyett: „Máris jövünk” névvel weboldalt (kvarbaim.co.il) indítottak, ahol jelezni lehet a terroristák esetleges újabb támadását, és a segítségkérésre már indulnak is a fegyveres önkéntesek…

Felszerelést, ételt gyűjtenek a hatalmasra duzzadt hadsereg katonáinak, gondoskodnak Gáza környékének túlélőiről és az onnan evakuált tömegekről, lelki segélyvonalat működ­tetnek, orvosok és bébiszitterek segítenek, a ­rászorulók szociális segélyt kapnak, a tartalékosokat ingyen szállítják katonai támaszpontokra, tényleg megtesznek mindent, amit az ­államnak kéne tennie, amire Benjamin Netanjahu sokéves munkával szétvert állami intézményei és inkompetens, csak a seggnyaláshoz értő tisztviselői képtelenek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.