Demokratikus fordulat Lengyelországban

Jön Tusk

  • Domány András
  • 2023. október 18.

Külpol

Kaczyńskiék megbuktak: hiába kapta a legtöbb szavazatot a jobboldali kormánypárt, nincs többségük. A boldog tényleges győzteseknek politikai aknamezőn kell eljutniuk a kormányalakításig, és főleg a sikeres kormányzásig.

Nem hittem a fülemnek vasárnap este, amikor az exit poll számainak közzététele után Jarosław Kaczyński, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) elnöke kijelentette: akár kormányon leszünk, akár ellenzékben, különböző módokon valóra váltjuk a mi Lengyelország-projektünket. Ennek a mondatnak ugyan nincs értelme, mert ellenzékből nehéz kormányprogramot végrehajtani, de világossá tette: a pártvezér már a végleges számok kihirdetése előtt tisztában volt azzal, hogy vesztettek. Igaz, Mateusz Morawiecki miniszterelnök, aki a PiS-ben az országot ténylegesen vezető Kaczyński helyettese, a kormányban viszont papíron felettese a miniszterelnök-helyettesi rangot viselő politikusnak, stabil kormány megalakításáról álmodozott. De most úgy látszik: legfeljebb addig juthat el, hogy Andrzej Duda köztársasági elnök őt (vagy a PiS más politikusát, ez se egyértelmű) kéri fel kormányalakításra, arra hivatkozva, hogy ez a párt kapta a legtöbb szavazatot; de kizártnak látszik, hogy a 460 fős szejmben a szükséges 231 támogatót össze tudja gyűjteni egy bizalmi szavazáshoz. A lapzártánkkor véglegesnek tűnő adatok szerint a PiS 194 képviselői helyre számíthat a három ellenzéki formáció összesen 248 mandátumával szemben; ez utóbbiból 157-et hozott Tusk pártszövetsége, a Polgári Koalíció (KO).

Nem szabad azonban lebecsülni a PiS kavarási képességét. A szejmben valójában két éve nincs többsége, de különböző ellenzéki frakciókból kilépett vagy kizárt, megvásárolt „független” képviselőkkel csaknem mindent meg tudott szavaztatni, amit akart. Szóvivője most máris a várható kormánykoalíció egyik szereplőjének, a Szymon Hołownia író és volt tévés Lengyelország 2050 pártjával közösen indult Parasztpártnak tett ajánlatot; ez a Harmadik Út (TD) néven futó szövetség összesen 65 mandátumot tett hozzá a 248-hoz. Állítólag még az sem lenne lehetetlen, hogy átengedik a kormányfői posztot, és a párt egy PiS-politikus szerint „mindent megkapna, amit kér” – de ezt az 1989 előtti áltöbbpártrendszer mindent túlélt utódja, amely az elmúlt évtizedekben a szocialistákkal és a jobbközép Polgári Platformmal (PO) egyaránt kormányzott már együtt, felháborodottan visszautasította. Pedig a név nélkül nyilatkozó PiS-politikus a Wirtualna Polska portálnak azt mondta: a Parasztpárt megnyerése érdekében kidobnák a kormányból Zbigniew Ziobro jelenlegi igazságügyi miniszter Szuverén Lengyelország pártját (ez nem indult pártként a választáson, jelöltjei a PiS listáiról jutnak be), amely belülről, jobbról támadta rendszeresen a miniszterelnököt. Egy baloldali képviselő szerint még őket is kerülgeti a PiS, ami igazán meghökkentő.

A földindulás társadalmi háttere

A PiS tehát úgy győzött, hogy a kormányzást valószínűleg elveszítette, és ez elég meglepő. Lengyelországban létezik ugyan független média, de főleg a kevésbé iskolázott vidéki közönség még mindig jórészt a propagandaszócsővé züllesztett, egykor közszolgálati tévét nézi, ahol gyűlölködő uszítás zajlott hónapok óta. Donald Tusk volt miniszterelnököt, az Európai Tanács és az Európai Néppárt volt elnökét hazaárulónak, a nemzet ellenségének minősítették, aki egyszerre a németek és az oroszok bérence, és győzelme az ország szuverenitásának elvesztésével fenyeget. Lehet, hogy ez már túlzás volt, és ezért bizonyult kevésbé hatásosnak, mint terjesztői várták. Ugyanakkor nagyon fontos volt, hogy bejusson a demokratikus ellenzék két kisebb pártcsoportja, amihez az Új Baloldalnak (NL) 5, a koalícióként indult TD-nek 8 százalékot kellett elérnie. Voltak hetek, amikor a felmérések szerint e küszöbértékek határán ingadoztak, és mindenkinek 2015 jutott az eszébe, amikor a két kisebb párttal koalícióban indult baloldal 7,5 százalékkal kiesett a parlamentből, és 1,1 millió szavazat ment veszendőbe. Kaczyńskiék csak ennek köszönhették, hogy akkor kormányra jutottak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.