A Hezbollah a robbantások után

Veszendő bizalom

Külpol

A robbantások nehezen helyrehozható károkat okoztak a síita szervezet terroristaként számon tartott katonai szárnyának. De eszünkbe se jusson leírni a Hezbollahot, valódi erejét az évtizedek óta építgetett libanoni pozíciói adják.

 

A múlt kedden délután fél négykor a Hezbollah több ezer tagja kapott jelzést a személyi hívóján. A nemrég beszerzett készülékeket a legtöbben a szemük elé emelték, így a hívást követő tizedik másodpercben bekövetkező robbanásokban sokan súlyos sérüléseket szereztek vagy életüket vesztették. A készülékekben valakik, valamikor 8–10 gramm robbanóanyagot helyeztek el. A Hezbollah ellen­őrzése alatt álló negyedekben, elsősorban a dél-bejrúti Haret Hreikben, Bir Haszanban és Bir al-Abedben, valamint Dél-Libanonban és a Bekaa-völgyben pánik tört ki, sokan a mobiltelefonjuktól is igyekeztek megszabadulni.

A halálos áldozatok másnapi temetésén újabb robbanássorozat történt. Ezúttal a walkie-talkie-k robbantak. Csaknem 40 halott és 4 ezer sebesült a mérleg, azaz a Hezbollah 40–50 ezer fősre becsült katonai szárnyának közel tizede vált harcképtelenné, többségükben alsó és középvezetők. A sérültek között van Irán bejrúti nagykövete, de tucatnyian meghaltak a szomszédos Szíria fővárosának déli, síiták lakta Szajjida Zajnab negyedében is: köztük az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) 13 tagja.

A Hezbollah médiája azonnal Izraelt vádolta a támadás elkövetésével, s bár múlt vasárnap Jichák Hercog izraeli államelnök tagadta a vádakat, a térségben kevesen kérdőjelezik meg, hogy a Moszad keze van a dologban. Az elmúlt napokban a csipogók tajvani márka­tulajdonosa mellett magyar és bolgár közvetítő cégek is feltűntek a képben, azok vezetőinek villámgyors eltűnése pedig tovább erősíti a titkosszolgálati háttér gyanúját.

Ötezer személyi hívó megfelelő ellenőrzés nélküli átvétele tátongó résről árulkodik a Hezbollah biztonsági rendszerén. S nem először történik ilyen. Két évtizeddel ezelőtt a Hezbollah biztonsági szolgálatának „nagy fogása” volt, amikor – az embargók miatt szintén nemzetközi közvetítők révén – több száz amerikai gyártású terepjárót vásárolt. Ám később a járművek majd’ mindegyikében lehallgatórendszereket és ultramodern külső kamerákat fedeztek fel. Az akkori vizsgálatok szintén a déli szomszéd irányába mutattak, és Izrael akkor is tagadott.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.