A Hezbollah a robbantások után

Veszendő bizalom

Külpol

A robbantások nehezen helyrehozható károkat okoztak a síita szervezet terroristaként számon tartott katonai szárnyának. De eszünkbe se jusson leírni a Hezbollahot, valódi erejét az évtizedek óta építgetett libanoni pozíciói adják.

 

A múlt kedden délután fél négykor a Hezbollah több ezer tagja kapott jelzést a személyi hívóján. A nemrég beszerzett készülékeket a legtöbben a szemük elé emelték, így a hívást követő tizedik másodpercben bekövetkező robbanásokban sokan súlyos sérüléseket szereztek vagy életüket vesztették. A készülékekben valakik, valamikor 8–10 gramm robbanóanyagot helyeztek el. A Hezbollah ellen­őrzése alatt álló negyedekben, elsősorban a dél-bejrúti Haret Hreikben, Bir Haszanban és Bir al-Abedben, valamint Dél-Libanonban és a Bekaa-völgyben pánik tört ki, sokan a mobiltelefonjuktól is igyekeztek megszabadulni.

A halálos áldozatok másnapi temetésén újabb robbanássorozat történt. Ezúttal a walkie-talkie-k robbantak. Csaknem 40 halott és 4 ezer sebesült a mérleg, azaz a Hezbollah 40–50 ezer fősre becsült katonai szárnyának közel tizede vált harcképtelenné, többségükben alsó és középvezetők. A sérültek között van Irán bejrúti nagykövete, de tucatnyian meghaltak a szomszédos Szíria fővárosának déli, síiták lakta Szajjida Zajnab negyedében is: köztük az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) 13 tagja.

A Hezbollah médiája azonnal Izraelt vádolta a támadás elkövetésével, s bár múlt vasárnap Jichák Hercog izraeli államelnök tagadta a vádakat, a térségben kevesen kérdőjelezik meg, hogy a Moszad keze van a dologban. Az elmúlt napokban a csipogók tajvani márka­tulajdonosa mellett magyar és bolgár közvetítő cégek is feltűntek a képben, azok vezetőinek villámgyors eltűnése pedig tovább erősíti a titkosszolgálati háttér gyanúját.

Ötezer személyi hívó megfelelő ellenőrzés nélküli átvétele tátongó résről árulkodik a Hezbollah biztonsági rendszerén. S nem először történik ilyen. Két évtizeddel ezelőtt a Hezbollah biztonsági szolgálatának „nagy fogása” volt, amikor – az embargók miatt szintén nemzetközi közvetítők révén – több száz amerikai gyártású terepjárót vásárolt. Ám később a járművek majd’ mindegyikében lehallgatórendszereket és ultramodern külső kamerákat fedeztek fel. Az akkori vizsgálatok szintén a déli szomszéd irányába mutattak, és Izrael akkor is tagadott.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.