A Hezbollah a robbantások után

Veszendő bizalom

Külpol

A robbantások nehezen helyrehozható károkat okoztak a síita szervezet terroristaként számon tartott katonai szárnyának. De eszünkbe se jusson leírni a Hezbollahot, valódi erejét az évtizedek óta építgetett libanoni pozíciói adják.

 

A múlt kedden délután fél négykor a Hezbollah több ezer tagja kapott jelzést a személyi hívóján. A nemrég beszerzett készülékeket a legtöbben a szemük elé emelték, így a hívást követő tizedik másodpercben bekövetkező robbanásokban sokan súlyos sérüléseket szereztek vagy életüket vesztették. A készülékekben valakik, valamikor 8–10 gramm robbanóanyagot helyeztek el. A Hezbollah ellen­őrzése alatt álló negyedekben, elsősorban a dél-bejrúti Haret Hreikben, Bir Haszanban és Bir al-Abedben, valamint Dél-Libanonban és a Bekaa-völgyben pánik tört ki, sokan a mobiltelefonjuktól is igyekeztek megszabadulni.

A halálos áldozatok másnapi temetésén újabb robbanássorozat történt. Ezúttal a walkie-talkie-k robbantak. Csaknem 40 halott és 4 ezer sebesült a mérleg, azaz a Hezbollah 40–50 ezer fősre becsült katonai szárnyának közel tizede vált harcképtelenné, többségükben alsó és középvezetők. A sérültek között van Irán bejrúti nagykövete, de tucatnyian meghaltak a szomszédos Szíria fővárosának déli, síiták lakta Szajjida Zajnab negyedében is: köztük az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) 13 tagja.

A Hezbollah médiája azonnal Izraelt vádolta a támadás elkövetésével, s bár múlt vasárnap Jichák Hercog izraeli államelnök tagadta a vádakat, a térségben kevesen kérdőjelezik meg, hogy a Moszad keze van a dologban. Az elmúlt napokban a csipogók tajvani márka­tulajdonosa mellett magyar és bolgár közvetítő cégek is feltűntek a képben, azok vezetőinek villámgyors eltűnése pedig tovább erősíti a titkosszolgálati háttér gyanúját.

Ötezer személyi hívó megfelelő ellenőrzés nélküli átvétele tátongó résről árulkodik a Hezbollah biztonsági rendszerén. S nem először történik ilyen. Két évtizeddel ezelőtt a Hezbollah biztonsági szolgálatának „nagy fogása” volt, amikor – az embargók miatt szintén nemzetközi közvetítők révén – több száz amerikai gyártású terepjárót vásárolt. Ám később a járművek majd’ mindegyikében lehallgatórendszereket és ultramodern külső kamerákat fedeztek fel. Az akkori vizsgálatok szintén a déli szomszéd irányába mutattak, és Izrael akkor is tagadott.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.