Miután az amerikai tisztviselők európai és ukrán partnereikkel találkoztak Párizsban és Londonban, a Reuters kiszivárogtatott két dokumentumot, amely a békejavaslatokat és az európai ellenjavaslatokat tartalmazza. A szövegekből világosan kiderül, hogy bőven van nézetkülönbség az amerikai és az európai, valamint az amerikai és az ukrán felek elképzelései között, de közben egyre több jel utal arra, hogy talán Ukrajna is hajlandó engedményeket tenni.
Az európaiak és az ukránok mindenesetre több javaslatot is visszautasítottak – írja a hírügynökség. Az ellenjavaslatok pedig a területi kérdésekkel és a szankciókkal kapcsolatban is lényeges elemeket tartalmaznak.
Az amerikai változat
Az Ukrajna-ügyi különmegbízott, Steve Witkoff április 17-én Párizsban egyeztetett a partnerekkel. Az első dokumentum szerint az USA de jure elismerné Oroszország fennhatóságát a Krím fölött, amelyet Moszkva 2014-ben annektált, valamint de facto módon elismernék az oroszok által ellenőrzött déli és keleti ukrán területek (Luhanszk, Zaporizzsjai, Donyeck és Herszon) feletti irányítást is. Ugyanakkor Ukrajna visszanyerné az ellenőrzést Harkiv megyében, valamint a zaporizzsjai atomerőmű és a kahovkai gát felett – utóbbiak amerikai igazgatás alá kerülnének, és a megtermelt energiát mindkét fél, az ukrán és az orosz is használhatná. Ukrajna szabad hajózási jogot kapna a Dnyeperen, valamint rendelkezhetne a Kinburn-földnyelv felett is.
Ukrajna hosszú távú biztonságára vonatkozóan a Witkoff-féle javaslat „erős garanciákat” ígér, amelyet európai és más baráti országok nyújtanának, ám nem részletezi a garancia tartalmát. Viszont kimondja, hogy a kijevi vezetés nem törekszik NATO-tagságra, de folyamodhat EU-tagságért.
Gazdasági téren az Egyesült Államok még mindig az ásványkincs-megállapodásban bízik, amelyet aláírnának. Ukrajnát teljes mértékben újjáépítenék, és pénzügyi kártérítést is kapna. Ahogy azt sejteni lehetett, a Trump-adminisztráció segítené Oroszországot a globális gazdaságba való visszakapcsolódásban. Így a Witkoff-féle javaslat a 2014 óta érvényben lévő oroszellenes szankciók eltörlését irányozza elő a békemegállapodás részeként.
A Witkoff által prezentált dokumentumról Marco Rubio amerikai külügyminiszter korábban azt mondta, inkább „széles keretnek” nevezhető, mint konkrét, kőbe vésett tervnek, amely mentén kirajzolódhat a felek akarata.
Van egy másik javaslat
A második, ugyancsak a Reuters által ismertetett dokumentum egy héttel később, április 23-án készült Londonban az ukrán–európai tárgyalások során, de megkapta az amerikai fél is. Volodimir Zelenszkij csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy az általuk jóváhagyott javaslatcsomag „Trump asztalán” van.
Ez az európai–ukrán dokumentum területi kérdések részletes megtárgyalását a tűzszünet megkötése utáni időszakra halasztaná, és nem tartalmaz utalást orosz fennhatóság elismerésére semmilyen ukrán terület, így Krím felett sem. Ez egybecseng azzal, amit az ukrán elnök a héten kijelentett: „Ukrajna de jure nem fogja elismerni a Krímet Oroszország részeként, ez nem felelne meg az alkotmányunkban foglaltaknak. A Krím a miénk, az ukrán nép területe. Nem történhet meg, hogy elismerjük oroszként, és ezt minden ideiglenesen megszállt területünkről elmondtuk. Ukrajna alkotmánya a maga formájában ezt is egyértelművé teszi.”
Ez a második dokumentum azt is világosan kifejezi, hogy az ukrán fegyveres erők létszámára nem vonatkozhatnak korlátozások, és Ukrajna szövetségesei szabadon állomásoztathatnak ukrán területen. Szakértők szerint ez kiválthatja Vlagyimir Putyin tiltakozását, aki 2022 márciusában még olyan „békét” akart Ukrajnára erőltetni, amely szerint az ukrán hadsereg létszámát 50–85 ezer főben korlátozták volna, és a fegyverek, harckocsik, a tüzérségi eszközök, rakéták számát és hatótávolságát is igen jelentősen megszabták volna. Sőt, Putyin a nyugati fegyverek behozatalát is megtiltotta volna kijevi kormánynak.
De hamarosan kiderülhet – legalább Witkoff számára –, Putyin mit akar. A különmegbízott ugyanis ezekben a percekben is Moszkvában van, az orosz elnökkel találkozik.
A londoni béketerv az Egyesült Államok részvételével biztosítandó, a NATO 5. cikkelyéhez hasonló védelmi garanciákat javasol Ukrajnának, a szankciók tekintetében pedig csak „fokozatos enyhítést” írna elő, amely csak a fenntartható béke elérése után valósulna meg. Azt is kikötik, hogy a szankciókat újra életbe lehet léptetni, ha Oroszország megszegi a megállapodást. Az európai–ukrán dokumentum emellett előírja, hogy a háborús károkat orosz, külföldön befagyasztott vagyoneszközökből kell megtéríteni. A Witkoff-féle szöveg ugyanakkor csak annyit ír, hogy Ukrajna pénzügyi kártérítésben részesülne, de nem nevezi meg a forrást.
Donald Trump: „Nos, a Krím Oroszországhoz került”
Az amerikai elnök hosszú interjút adott a brit Time magazinnak, amelyben Ukrajna ügye is szóba került. Donald Trump ismét hangsúlyozta, hogy amikor azt ígérte, egy nap alatt véget vet a háborúnak, csak „képletesen” fogalmazott: „Tudja, az ilyesmit a hazug sajtó rögtön félremagyarázza. Mindenki tudta, hogy ez félig tréfásan hangzott el, de a lényege az volt, hogy véget vetek a háborúnak.”
Trump a háborúért Joe Bident, a Krím annektálásáért pedig Barack Obamát okolta. De úgy véli, Putyinnal békét lehet kötni. „Igen, szerintem igen. Úgy gondolom, Putyin inkább más módon oldaná meg, az egészet megszerezné. De azt is hiszem, hogy én vagyok az egyetlen, aki képes ezt a dolgot tárgyalásos úton rendezni.”
De nem is Trump azon szavai érdekesek, amelyekben arról terel, hogy születhet-e béke, hanem azok, amelyben Ukrajna NATO-tagságát kizártnak tartja. „Nem hiszem, hogy valaha is csatlakozhatnának a NATO-hoz. Szerintem ez már a kezdetektől világos volt. Véleményem szerint éppen az indította el ezt a háborút, hogy szóba került Ukrajna NATO-csatlakozása. Ha ez nem lett volna téma, jóval nagyobb esély lett volna arra, hogy a háború elkerülhető legyen” – visszhangozta a Kremlben hangoztatott szólamokat az amerikai elnök.
A Fekete-tengeri kikötőkkel kapcsolatban pedig így nyilatkozott: „Nos, a Krím Oroszországhoz került. Barack Hussein Obama adta oda nekik, nem én. Hogy visszaszerezhető-e? Az oroszok már hosszú évek óta jelen vannak ott, a tengeralattjáróikkal együtt, sokkal azelőtt, hogy mi erről beszélni kezdtünk volna. A lakosság többsége oroszul beszél a Krímben. De ezt Obama adta át nekik, nem Trump. Ha én lettem volna az elnök, nem vették volna el tőlem, mint Obamától. Ha én lettem volna elnök, a Krímet nem vették volna el.”
Trump tagadta, hogy másról is szó esett volna a Moszkvával folytatott tárgyalások során, mint Ukrajnáról, de „ha megkötjük a megállapodást, látok rá esélyt, hogy mind Ukrajnával, mind Oroszországgal normális üzleti kapcsolatokat alakítsunk ki állami szinten.”
Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, a Trump-adminisztráció feltűnően engedékenyen viszonyul Oroszországhoz, és bár a békejavaslata olyan megengedő Moszkvával, amennyire csak lehet, Putyin egyelőre az időhúzásra játszik. Ezt szolgálta a húsvéti fegyverszünetre vonatkozó javaslata, amit aztán meg is szegett. Szerdáról csütörtökre virradóan az orosz hadsereg rég nem látott intenzitással lőtte Kijevet, amire az amerikai elnök csak annyit bírt reagálni saját közösségi oldalán: „Vlagyimir, STOP!”
