A Goldsmith College az első brit felsőoktatási intézmény, amely ilyen lépésre szánta el magát.
A Londoni Egyetem részét képező Goldsmith teljes területén tilos lesz szeptembertől marhahúst árulni. Kivetnek továbbá egy kicsiny összegű adót a műanyagpalackos vizekre és nem támogatják az egyszerhasználatos műanyag használatát.
„Lehetetlen figyelmen kívül hagyni a szervezeteknek, intézményeknek szóló egyre terebélyesedő globális felhívást arra, hogy vegyék komolyan kötelezettségeiket a klímaváltozás megállítására” –mondta Frances Corner, az intézmény vezetője.
„A személyzet és a diákok eltökéltek arra, hogy amilyen gyorsan csak lehet, változtassanak a szénlábnyom drasztikus csökkentése érdekében” – tette hozzá.
Az intézmény célja, hogy megújuló energiára álljon át, szénsemlegessé váljon, azaz ne legyen több a szénkibocsátása annál, amit ellensúlyozni tud 2025-re.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) múlt héten közzétett legújabb jelentésében növényalapú étrendet és kevesebb hús fogyasztását javasolja, ez ugyanis csökkentené az állatállomány miatti üvegházhatásúgáz-kibocsátás mértékét. A jelentés szerzői szerint ha az emberek változtatnak táplálkozási, élelmiszer-előállítási szokásaikon és az erdőgazdálkodáson, megmenthetik a bolygót a klímaváltozás súlyosabb hatásaitól.
Egy téli lapszámunkban részletesen is foglalkoztunk a témával, akkor arról írtunk, hogy „a nagyüzemi állattartás környezeti terhei elképesztően nagyok – ez az, amit nem kalkulálunk bele a hamburger árába. Még kérdésesebb a tömegek kiszolgálására építő húsgazdálkodás fenntarthatósága, ha azt vizsgáljuk, hogy a voltaképpeni produktum hogyan áll arányban a sok-sok okozott kárral és a bekerülési költséggel. Az arányok e tekintetben egyszerűen meghökkentőek: a világ mezőgazdasága által előállított teljes kalóriamennyiségnek csupán 18 százaléka származik a hús és tejtermékekből (legalábbis ezt állítja ez a klasszikus, Science-ben közölt tanulmány – fehérjetermelés tekintetében némileg kedvezőbb a helyzet itt: 37 százalék a nagyüzemi állattartás teljes hozzájárulása. Ám mindezt azon az áron érjük el, hogy a világ termőföldjeinek 83 százaléka szolgálja a hús és a tej előállítását.”
Sokkal drágább a hús, mint gondoljuk
A nagyüzemi állattartás környezeti terhei elképesztően nagyok - ez az, amit nem kalkulálunk bele a hamburger árába. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a világon semmi sincs ingyen - halmozottan igaz ez sokunk kedvenc fogására, az ezerféleképpen feltálalt húsra.
(via MTI)
