Kulturális hírek

  • 2004. október 7.

Külpol

FRANKFURTI KÖNYVVÁSÁR 111 ország közel 6500 kiadója és cége mutatja be 350 ezer címet meghaladó kínálatát és ajánlja szolgáltatásait az október 6-tól 10-ig tartó 56. Frankfurti Nemzetközi Könyvvásáron, melynek idei fõvendége az arab világ.
Ez már önmagában valószínûsíti, hogy a rendezvényen, ahol az utóbbi években a médiaszemélyiségek "szenzációs" könyvei felé terelõdött a figyelem, nagyobb hangsúlyt kapjon a politikum. Az arab fókuszpont nemcsak a kultúrák közötti párbeszédre és kevéssé ismert szerzõk felfedezésére teremt alkalmat, hanem olyan kérdések megvitatására is, mint például a szólásszabadság és a cenzúra, az emberi jogok helyzete vagy a nõi egyenjogúság és egyáltalán a modernizáció lehetõségei az arab világban. Az Arab Pavilon nyitóelõadásán Hans Küng svájci teológus és Ahmad Kamal Abu al-Majd egyiptomi jogtudós beszél arról, hogy mit jelentenek korunk kihívásai az iszlám számára. Több mint ötven új kötetben jelennek meg a vásár idejére arab szerzõk mûvei németül. Kétszáznál több arab író, mûvész és politikus érkezik Frankfurtba - az Arab Liga tagállamai közül csak Líbia, Marokkó, Algéria, Kuvait és Irak nem vesz részt hivatalosan, de egyes szerzõk ezen országokból is jelen lesznek.

A nyitányhoz idõzítve bejelentették: a jövõ évi Berlinalén a nemzetközi filmfesztivál és a frankfurti könyvvásár közös fórumot rendez a filmes és a könyves világ, a szerzõk, az irodalmi és filmes ügynökök találkozásának elõsegítésére.

õSZI FESZTIVÁL Október 15-24. között huszonkét helyszínen több mint nyolcvan programot kínál a Budapesti 'szi Fesztivál. A részletes mûsor a www.fesztivalvaros.hu címen elérhetõ, itt röviden csak annyit, hogy a tavaly meghirdetett köztéri szoborpályázat hét legjobbnak ítélt terve most, ideiglenesen megvalósul, tessék figyelni a Batthyány, a Deák, a Nyugati, a Blaha Lujza, a Kálvin, a Moszkva teret és a Ferenciek terét. Új elõadással jelentkezik Pintér Béla Társulata (A Sütemények királynõje) és a Krétakör (Térey János: A Nibelung lakópark, Mundruczó Kornél rendezésében), ütõhangszeres fesztivált gründolt az Amadinda, folyóiratok randevúznak a Ráday utcában, s mind e közben egész október az Építészet hónapja is, az Octogon szervezésében.n A KIS VARS" DÍJA Havas Bálint és Gálik András, azaz a Kis Varsó nyerte az idei hágai szabadtéri szoborpályázat fõdíját: képünkön látható alkotásuk, a Deserted Memorial (Elhagyatott emlékmû) a zsûri értékelése szerint "összekapcsol régit és újat, elmereng a (politikai) hírnév és a (kulturális) pusztulás fölött, és arra készteti közönségét, hogy a melankóliát és a diplomatikus gondolatokat elválasztó vonal törékenységérõl elmélkedjen". A pályázatra tizenkét mûvész kapott meghívást, két holland kivételével mindannyian új EU-tagállamokból valók.

A MÛCSARNOK HÁROMSZOR Három kiállítással várja e héttõl közönségét a Mûcsarnok: Lugossy Mária Jégkorszak címmel nagyméretû gránitszobrokat, Záborszky Gábor Az akvarellfestõ álma címmel rendhagyó technikával készített képeket mutat be (papírmasszát öntött akvarelljeire), a harmadik tárlaton pedig Szappanopera címmel a mindennapi médiafogyasztással kapcsolatos, illetve az elektronikus média kritikáját megfogalmazó alkotásokat állít ki több mint húsz mûvész.

MEGHALT RICHARD AVEDON A 81 éves korában elhunyt amerikai fotográfus a második világháború utáni évtizedek egyik legnagyobb hatású életmûvét hagyta maga után. Munka közben érte a halálát okozó agyvérzés: egy, a demokráciáról szóló fotóesszén dolgozott a New Yorker számára. Noha nem készült el vele teljesen, a magazin publikálja munkáját. Richard Avedont elsõsorban portré- és divatfotói tették ismertté - olyannyira, hogy a Fred Astaire és Audrey Hepburn fõszereplésével forgatott Funny Face címû, 1957-es film sztorija az õ élettörténetén alapul (önéletrajza egyébként An Autobiography: Richard Avedon címmel jelent meg 1993-ban; korai divatfotóira hatást gyakorolt a magyar származású Martin Munkácsi munkássága). 1945-1965 között a Harper's Bazaar, majd 1990-ig a Vogue munkatársa volt, a New Yorkernek 1992-tõl dolgozott. Kora legismertebb arcai szinte kivétel nélkül belenéztek az õ kamerájába is (Bardot, Cousteau, Warhol, Chaplin, Monroe, Capote, Eisenhower stb. - vagy épp a kígyó simogatta Nastassja Kinski), de nemcsak a sztárok világát örökítette meg, hanem a vietnami háború vagy az amerikai polgárjogi mozgalmak pillanatait is.

MORZE

SAN SEBASTIAN Bahman Ghobadi iráni-iraki koprodukciója (Lakposhtha h‰m parvaz mikonand - A teknõcök tudnak repülni) nyerte a San Sebastian-i Filmfesztivál fõ-díjának számító Arany Kagylót. Az amatõr szereplõkkel, kurd nyelven forgatott, megindító történet négy kisgyerek sorsán keresztül beszél Irak tragikus jelenérõl.

BART"K SZOBRA LONDONBAN A Magyar Magic rendezvénysorozathoz idõzítve Londonban, a South-Kensington metróállomás közelében felállították Bartók Béla szobrát: Budapest, Párizs és Brüsszel után ez a negyedik európai fõváros, ahol Varga Imre alkotása emlékeztet a zeneszerzõre.

MOMUS Szavaztak a Café Momus komolyzenei portál (www.momus.hu) olvasói: véleményük szerint az elõzõ szezonban Kovalik Balázs rendezõ tette a legtöbbet a hazai zenei életért, a magyar zenei életre legnagyobb hatást gyakorló esemény a Jenufa operaházi bemutatója volt, az év kiadványa a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Bartók-lemeze lett, míg az év negatív eseményéért járó díjat a Lohengrin bemutatójának fogadtatása érdemelte ki.

LENNON AKTÁI ÉS GYILKOSA Egy szövetségi bíró ítélete szerint az FBI-nak ki kell adnia bizonyos, eddig visszatartott dossziékat Jonathan Wiener kaliforniai professzornak, aki röviddel John Lennon meggyilkolása (1980) után kezdte kérvényezni a zenészrõl gyûjtött nemzetbiztonsági információkat. Korábban kétszáz oldalnyit nagy nehezen meg is kapott, könyvet is írt belõlük (Gimme Some Truth: The John Lennon FBI File). Véleménye szerint az eddig visszatartott akták az MI5 brit titkosszolgálat által gyûjtött adatokat tartalmazzák.

New Yorkban e héten tárgyalják Mark David Chapman szabadlábra helyezési kérelmét: Lennon most 49 éves gyilkosát 20 évtõl életfogytig terjedõ szabadságvesztésre ítélték, 24 évet már leült. Hasonló kérvényét 2000-ben és 2002-ben elutasították.

HANDKE-õSBEMUTAT" Untertagblues. Ein Stationendrama címmel mutatta be a Berliner Ensemble Claus Peymann rendezésében Peter Handke új színdarabját, melyben a fõszereplõ, Michael Maertens majd két órán keresztül zúdítja szidalmait a metró utasaira. A nagy sikerû elõadás Handke 1966-os szerzõi debütálását idézte fel: akkor a Közönséggyalázással keltett feltûnést.

Figyelmébe ajánljuk