Kulturális hírek

  • 2004. október 7.

Külpol

FRANKFURTI KÖNYVVÁSÁR 111 ország közel 6500 kiadója és cége mutatja be 350 ezer címet meghaladó kínálatát és ajánlja szolgáltatásait az október 6-tól 10-ig tartó 56. Frankfurti Nemzetközi Könyvvásáron, melynek idei fõvendége az arab világ.
Ez már önmagában valószínûsíti, hogy a rendezvényen, ahol az utóbbi években a médiaszemélyiségek "szenzációs" könyvei felé terelõdött a figyelem, nagyobb hangsúlyt kapjon a politikum. Az arab fókuszpont nemcsak a kultúrák közötti párbeszédre és kevéssé ismert szerzõk felfedezésére teremt alkalmat, hanem olyan kérdések megvitatására is, mint például a szólásszabadság és a cenzúra, az emberi jogok helyzete vagy a nõi egyenjogúság és egyáltalán a modernizáció lehetõségei az arab világban. Az Arab Pavilon nyitóelõadásán Hans Küng svájci teológus és Ahmad Kamal Abu al-Majd egyiptomi jogtudós beszél arról, hogy mit jelentenek korunk kihívásai az iszlám számára. Több mint ötven új kötetben jelennek meg a vásár idejére arab szerzõk mûvei németül. Kétszáznál több arab író, mûvész és politikus érkezik Frankfurtba - az Arab Liga tagállamai közül csak Líbia, Marokkó, Algéria, Kuvait és Irak nem vesz részt hivatalosan, de egyes szerzõk ezen országokból is jelen lesznek.

A nyitányhoz idõzítve bejelentették: a jövõ évi Berlinalén a nemzetközi filmfesztivál és a frankfurti könyvvásár közös fórumot rendez a filmes és a könyves világ, a szerzõk, az irodalmi és filmes ügynökök találkozásának elõsegítésére.

õSZI FESZTIVÁL Október 15-24. között huszonkét helyszínen több mint nyolcvan programot kínál a Budapesti 'szi Fesztivál. A részletes mûsor a www.fesztivalvaros.hu címen elérhetõ, itt röviden csak annyit, hogy a tavaly meghirdetett köztéri szoborpályázat hét legjobbnak ítélt terve most, ideiglenesen megvalósul, tessék figyelni a Batthyány, a Deák, a Nyugati, a Blaha Lujza, a Kálvin, a Moszkva teret és a Ferenciek terét. Új elõadással jelentkezik Pintér Béla Társulata (A Sütemények királynõje) és a Krétakör (Térey János: A Nibelung lakópark, Mundruczó Kornél rendezésében), ütõhangszeres fesztivált gründolt az Amadinda, folyóiratok randevúznak a Ráday utcában, s mind e közben egész október az Építészet hónapja is, az Octogon szervezésében.n A KIS VARS" DÍJA Havas Bálint és Gálik András, azaz a Kis Varsó nyerte az idei hágai szabadtéri szoborpályázat fõdíját: képünkön látható alkotásuk, a Deserted Memorial (Elhagyatott emlékmû) a zsûri értékelése szerint "összekapcsol régit és újat, elmereng a (politikai) hírnév és a (kulturális) pusztulás fölött, és arra készteti közönségét, hogy a melankóliát és a diplomatikus gondolatokat elválasztó vonal törékenységérõl elmélkedjen". A pályázatra tizenkét mûvész kapott meghívást, két holland kivételével mindannyian új EU-tagállamokból valók.

A MÛCSARNOK HÁROMSZOR Három kiállítással várja e héttõl közönségét a Mûcsarnok: Lugossy Mária Jégkorszak címmel nagyméretû gránitszobrokat, Záborszky Gábor Az akvarellfestõ álma címmel rendhagyó technikával készített képeket mutat be (papírmasszát öntött akvarelljeire), a harmadik tárlaton pedig Szappanopera címmel a mindennapi médiafogyasztással kapcsolatos, illetve az elektronikus média kritikáját megfogalmazó alkotásokat állít ki több mint húsz mûvész.

MEGHALT RICHARD AVEDON A 81 éves korában elhunyt amerikai fotográfus a második világháború utáni évtizedek egyik legnagyobb hatású életmûvét hagyta maga után. Munka közben érte a halálát okozó agyvérzés: egy, a demokráciáról szóló fotóesszén dolgozott a New Yorker számára. Noha nem készült el vele teljesen, a magazin publikálja munkáját. Richard Avedont elsõsorban portré- és divatfotói tették ismertté - olyannyira, hogy a Fred Astaire és Audrey Hepburn fõszereplésével forgatott Funny Face címû, 1957-es film sztorija az õ élettörténetén alapul (önéletrajza egyébként An Autobiography: Richard Avedon címmel jelent meg 1993-ban; korai divatfotóira hatást gyakorolt a magyar származású Martin Munkácsi munkássága). 1945-1965 között a Harper's Bazaar, majd 1990-ig a Vogue munkatársa volt, a New Yorkernek 1992-tõl dolgozott. Kora legismertebb arcai szinte kivétel nélkül belenéztek az õ kamerájába is (Bardot, Cousteau, Warhol, Chaplin, Monroe, Capote, Eisenhower stb. - vagy épp a kígyó simogatta Nastassja Kinski), de nemcsak a sztárok világát örökítette meg, hanem a vietnami háború vagy az amerikai polgárjogi mozgalmak pillanatait is.

MORZE

SAN SEBASTIAN Bahman Ghobadi iráni-iraki koprodukciója (Lakposhtha h‰m parvaz mikonand - A teknõcök tudnak repülni) nyerte a San Sebastian-i Filmfesztivál fõ-díjának számító Arany Kagylót. Az amatõr szereplõkkel, kurd nyelven forgatott, megindító történet négy kisgyerek sorsán keresztül beszél Irak tragikus jelenérõl.

BART"K SZOBRA LONDONBAN A Magyar Magic rendezvénysorozathoz idõzítve Londonban, a South-Kensington metróállomás közelében felállították Bartók Béla szobrát: Budapest, Párizs és Brüsszel után ez a negyedik európai fõváros, ahol Varga Imre alkotása emlékeztet a zeneszerzõre.

MOMUS Szavaztak a Café Momus komolyzenei portál (www.momus.hu) olvasói: véleményük szerint az elõzõ szezonban Kovalik Balázs rendezõ tette a legtöbbet a hazai zenei életért, a magyar zenei életre legnagyobb hatást gyakorló esemény a Jenufa operaházi bemutatója volt, az év kiadványa a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Bartók-lemeze lett, míg az év negatív eseményéért járó díjat a Lohengrin bemutatójának fogadtatása érdemelte ki.

LENNON AKTÁI ÉS GYILKOSA Egy szövetségi bíró ítélete szerint az FBI-nak ki kell adnia bizonyos, eddig visszatartott dossziékat Jonathan Wiener kaliforniai professzornak, aki röviddel John Lennon meggyilkolása (1980) után kezdte kérvényezni a zenészrõl gyûjtött nemzetbiztonsági információkat. Korábban kétszáz oldalnyit nagy nehezen meg is kapott, könyvet is írt belõlük (Gimme Some Truth: The John Lennon FBI File). Véleménye szerint az eddig visszatartott akták az MI5 brit titkosszolgálat által gyûjtött adatokat tartalmazzák.

New Yorkban e héten tárgyalják Mark David Chapman szabadlábra helyezési kérelmét: Lennon most 49 éves gyilkosát 20 évtõl életfogytig terjedõ szabadságvesztésre ítélték, 24 évet már leült. Hasonló kérvényét 2000-ben és 2002-ben elutasították.

HANDKE-õSBEMUTAT" Untertagblues. Ein Stationendrama címmel mutatta be a Berliner Ensemble Claus Peymann rendezésében Peter Handke új színdarabját, melyben a fõszereplõ, Michael Maertens majd két órán keresztül zúdítja szidalmait a metró utasaira. A nagy sikerû elõadás Handke 1966-os szerzõi debütálását idézte fel: akkor a Közönséggyalázással keltett feltûnést.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.