Lelki beteg lehetett a capitoliumi merénylő

  • narancs.hu
  • 2021. április 3.

Külpol

A feketék felsőbbrendűségét hirdető szervezet híve volt.

 

Nem volt társa, egyedül tervelhette ki tettét a 25 éves Noah Green, aki két rendőrt megtámadott a Capitoliumnál.

Az amerikai merénylet pénteken délután történt. Az épület északi oldalánál lévő ellenőrzőpont barrikádjába Green autóval belehajtott, majd kiszállt a kocsiból, és késsel megsebesítette a két rendőrt. Egyik áldozata a kórházba szállítás után elhunyt, a másikat még kezelik. A merénylőre rálőttek, elfogták, ő is meghalt a kórházban. 

A támadás óta az amerikai sajtó megpróbált minél több információt kideríteni Noah Greenről. A Telex összefoglalója szerint azt írják, a virginiai férfinak korábban nem volt dolga a hatóságokkal. Bátyja, Brendan azonban arról beszélt, hogy testvérét az utóbbi években hallucinációk, erős szívdobogás, fejfájás és öngyilkos gondolatok gyötörték. Ezt drogok vagy mentális problémák okozhatták. Járt Botswanában, és azt mondta bátyjának, ott az elméje azt üzente neki, legyen öngyilkos. Ezt meg is kísérelte, autó elé vetette magát, és a sérülései miatt meg kellett műteni. Nemrég elveszítette a munkáját. Néhány hete a bátyjához költözött, de a támadás előtt nem sokkal elköszönt tőle, sms-ben: „Bocsánat, de fogom magam és mostantól hajléktalanként fogok élni. Köszönök mindent, amit értem tettél. Felnéztem rád, amikor gyerek voltam. Sokat inspiráltál engem.”

A merénylőről – a közösségi oldalakon közzé tett bejegyzései alapján – azt is feltételezik, hogy a feketék felsőbbrendűségét hirdető muzulmán szervezet, a Nations of Islam követője lett. Több polgárjogi egyesület gyűlöletcsoportként tartja számon ezt a szervezetet, vezetőinek megnyilatkozásai miatt. Korábban Muhammad Ali ökölvívó is a Nations of Islamhoz tartozott.

Green a merénylet előtt azt írta, az amerikai kormány a feketék első számú ellensége, a CIA és az FBI pedig figyelte őt: állítása szerint többször betörtek hozzá, megtámadták, megműtötték, és az elméjét is próbálták kontrollálni. 

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.