Szerdán beiktatják hivatalába Joe Bident, az Amerikai Egyesült Államok 46. elnökét.
A beiktatási ünnepséget 1937 óta mindig január 20-án tartják. A mostani ceremónia jelentősen különbözik a korábbiaktól, ugyanis a járványhelyzet és az esetleges tüntetések miatt az Egyesült Államok történetének eddigi legnagyobb mértékben biztosított elnöki beiktatására készülnek. A kiemelt óvintézkedéseket az indokolja, hogy január 6-án Donald Trump leköszönő elnök hívei megostromolták a Capitolium épületét, és a zavargásokban öt ember meghalt.
Az FBI szerint továbbra is fennáll a lehetősége annak, hogy erőszakos tüntetések lesznek Washingtonban és a többi szövetségi állam fővárosaiban. A biztonsági intézkedések nagyságát mutatja, hogy a Nemzeti Gárda 25 ezer felfegyverzett katonája ügyel a rendre.
Bár a szervezők még nem határozták meg pontosan, hogy Joe Bident és Kamala Harris megválasztott demokrata párti alelnököt mikor iktatják be, az ünnepség várhatóan helyi idő szerint délelőtt fél 11-kor (magyar idő szerint fél 5-kor) kezdődik a Capitolium nyugati oldalán.
Az alkotmány értelmében az elnököt és az alelnököt is a szövetségi legfelső bíróság főbírája esketi fel négy évre, azonban a mostani esemény ebben a tekintetben is eltér a hagyományostól. Kamala Harris ugyanis Sonia Sotomayort, a legfelső bíróság első latino származású bíróját kérte fel az esketésre. Joe Biden eskütételét John Roberts főbíró vezeti majd.
Miután letették hivatali esküjüket, Joe Biden elmondja beiktatási beszédét, amelyben a beiktatási stáb közleménye szerint az elnök kifejti elképzeléseit arról, "hogyan győzze le a járványt, hogyan építse vissza, egyesítse és gyógyítsa meg a nemzetet".
A beiktatási ceremónián Donald Trump nem vesz részt, floridai birtokára, Mar-a-Lagóba távozik szűk környezetével.
