Macron Marokkó célpontja lehetett a megfigyelési botrányban

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. július 22.

Külpol

A francia elnök telefont és telefonszámot cserélt. 

Telefont és telefonszámot cserélt Emmanuel Macron francia elnök - közölte csütörtökön a francia elnöki hivatal, az Élysée-palota egyik illetékese, miután a Le Monde francia napilap kedden arról számolt be, hogy

a francia elnök is szerepelt Marokkó lehetséges megfigyelési célpontjai között.

A napilap szerint 2019-ben egy marokkói állambiztonsági szolgálat célkeresztjébe került Édouard Philippe volt miniszterelnök és az akkori kormány további 14 tagja is. Marokkó tagadta bármiféle érintettségét a Pegasus-ügyben.

Az ügy kapcsán rendkívüli ülést tartott a francia nemzetbiztonsági, illetve védelmi tanács. Gabriel Attal kormányszóvivő közölte: jóváhagyták az elnökre vonatkozó biztonsági protokollt az incidens nyomán.

Az Élysée-palota illetékese a telefoncserével kapcsolatban a Reuters hírügynökségnek elmondta: az államfőnek több telefonszáma is van, mindazonáltal ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy sikerült is kémkedni utána. "Ez csak további biztonsági intézkedés" - tette hozzá.

Egy 17 médiaszervezet által vasárnap nyilvánosságra hozott, a párizsi székhelyű Forbidden Stories nevű újságírócsoport által összehangolt nyomozás szerint különböző országok kormányai az NSO Group nevű izraeli kibercég programjával újságírók, aktivisták és kormánytisztviselők telefonjait próbálták meg feltörni, vagy törték fel sikeresen megfigyelés céljából.

Az is kiderült, hogy magyar újságírókat, üzletembereket, kormánykritikus közéleti szereplőket is megfigyelhettek az izraeli Pegasus kémprogrammal, amelyet a gyártó NSO cég kizárólag kormányoknak ad el. A magyar ügyészség csütörtökön közölte, hogy nyomozást indít az ügyben

Az NSO alapítója állítja, újságírók ellen nem használták ügyfeleik a programot, és a kiszivárgott, újságírók által megszerzett 50 ezer tételes célpontlista nem hozzájuk tartozik, több érintett telefonján ugyanakkor megtalálták a kémprogram nyomait. 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.