Macron Marokkó célpontja lehetett a megfigyelési botrányban

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. július 22.

Külpol

A francia elnök telefont és telefonszámot cserélt. 

Telefont és telefonszámot cserélt Emmanuel Macron francia elnök - közölte csütörtökön a francia elnöki hivatal, az Élysée-palota egyik illetékese, miután a Le Monde francia napilap kedden arról számolt be, hogy

a francia elnök is szerepelt Marokkó lehetséges megfigyelési célpontjai között.

A napilap szerint 2019-ben egy marokkói állambiztonsági szolgálat célkeresztjébe került Édouard Philippe volt miniszterelnök és az akkori kormány további 14 tagja is. Marokkó tagadta bármiféle érintettségét a Pegasus-ügyben.

Az ügy kapcsán rendkívüli ülést tartott a francia nemzetbiztonsági, illetve védelmi tanács. Gabriel Attal kormányszóvivő közölte: jóváhagyták az elnökre vonatkozó biztonsági protokollt az incidens nyomán.

Az Élysée-palota illetékese a telefoncserével kapcsolatban a Reuters hírügynökségnek elmondta: az államfőnek több telefonszáma is van, mindazonáltal ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy sikerült is kémkedni utána. "Ez csak további biztonsági intézkedés" - tette hozzá.

Egy 17 médiaszervezet által vasárnap nyilvánosságra hozott, a párizsi székhelyű Forbidden Stories nevű újságírócsoport által összehangolt nyomozás szerint különböző országok kormányai az NSO Group nevű izraeli kibercég programjával újságírók, aktivisták és kormánytisztviselők telefonjait próbálták meg feltörni, vagy törték fel sikeresen megfigyelés céljából.

Az is kiderült, hogy magyar újságírókat, üzletembereket, kormánykritikus közéleti szereplőket is megfigyelhettek az izraeli Pegasus kémprogrammal, amelyet a gyártó NSO cég kizárólag kormányoknak ad el. A magyar ügyészség csütörtökön közölte, hogy nyomozást indít az ügyben

Az NSO alapítója állítja, újságírók ellen nem használták ügyfeleik a programot, és a kiszivárgott, újságírók által megszerzett 50 ezer tételes célpontlista nem hozzájuk tartozik, több érintett telefonján ugyanakkor megtalálták a kémprogram nyomait. 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.