Angela Merkel a kémszoftverek felhasználásának szigorúbb ellenőrzését sürgette

  • narancs.hu
  • 2021. július 22.

Külpol

Nagyon fontos, hogy ezek az eszközök ne kerüljenek rossz kezekbe – fogalmazott Merkel a Pegasus-ügy kapcsán csütörtöki sajtótájékoztatóján Berlinben.

A német kancellár az MTI beszámolója szerint a sajtó képviselői előtt csütörtökön a nemzetközi szinten egyre duzzadó megfigyelési botrány kapcsán elmondta: nem lenne szabad, hogy olyan országok is hozzáférjenek az ilyen típusú szoftverekhez, ahol nem biztosított, hogy az igazságügyi hatóságok ellenőrzik azok felhasználását.

Merkel arra a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat vezette vizsgálatra reagált, amelyből kiderült, hogy az izraeli NSO vállalat által gyártott Pegasus kémprogramot számos esetben használták sikerrel újságírók, politikusok és aktivisták megfigyelésére globális szinten.

A nyomozásban résztvevő magyar Direkt36 300 magyarországi célpont közül négy újságírót – köztük a lap két munkatársát, valamint a hvg.hu egyik korábbi újságíróját –, egy fotóst, Varga Zoltánt, a 24.hu-t is kiadó Central Médiacsoport tulajdonosát, Chikán Attila közgazdászt, Simicska Lajos egykori oligarcha fiát és a CEU egyik külföldi diákját, Adrien Beauduint azonosította. Továbbá a célpontok között van egy ismert ügyvéd, valamint egy ellenzéki városvezető is.

A Pegasus az okostelefonokon futó szoftverek hiábit használja ki észrevétlenül: ezeken a réseken jut be a készülékekbe, hozzájutva az emailekhez, egyéb üzenetekhez, képekhez és videókhoz.

A magyar kormány egyelőre hárítani igyekszik az egyre terebélyesedő botrányt, Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón egyenesen úgy fogalmazott: nem volt szó a kormányülésen a megfigyelési botrányról, mert azt nem tartják elég fajsúlyosnak. Pintér Sándor belügyminiszter idegen szervezetek tevékenységét véli felfedezni az ügyben, a megfigyelési engedélyek kiadásáért felelős Varga Judit igazságügyi miniszter államtitkárára próbálja áttolni a megfigyelések jóváhagyásával járó felelősséget, Orbán Viktor pedig a reagálás helyett inkább egy úgynevezett gyermekvédelmi népszavazás bejelentésével volt elfoglalva az elmúlt napokban.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.