Magyarország nem hibázott az azeri baltás gyilkos kiadásával
orban2.jpg

Magyarország nem hibázott az azeri baltás gyilkos kiadásával

  • narancs.hu
  • 2020. május 26.

Külpol

Azerbajdzsánt viszont elmarasztalta az Emberi Jogok Európai Bírósága.

Kedden két, Magyarországot érintő ügyben is ítéletet hozott az Emberi Jogok Európai Bírósága. Ez elsőben elmarasztalták Magyarországot azért, mert Kövér László újságírókat tiltott ki a Parlamentből, a másik ügyben viszont nem hibás Magyarország.

Az ítélet szerint Magyarország nem követett el jogsértést, mikor kiadta Azerbajdzsánnak a baltás gyilkost, Azerbajdzsánt viszont elmarasztalták, mert nem zárták börtönbe a Magyarországon gyilkosságért elítélt Ramil Safarovot, számol be a hvg.hu.

Azerbajdzsán nem tartotta tiszteletben a Ramil Safarov által 2004-ben Budapesten meggyilkolt örmény katonatiszt, Gurgen Margarjan élethez való jogát, amikor Ilham Aliyev azeri elnök kegyelemben részesítette a Magyarországon jogerősen életfogytiglani börtönre ítélt Safarovot, s hősnek kijáró fogadtatásban részesítették őt Bakuban, állítja az Emberi Jogok Európai Bírósága. A döntés nem kötelezi Azerbajdzsánt arra, hogy börtönbe zárják Safarovot.

A bíróság szerint ugyanakkor Magyarország nem hibázott azzal, hogy kiadta Safarovot Azerbajdzsánnak. Az áldozat családjának ügyvédje szerint Magyarországot el kellett volna marasztalni, mert a kiadással párhuzamosan nem kért biztosítékot arra, hogy az elítélt valóban letölti büntetését.

Az egyik bíró ez utóbbi kérdésben viszont nem értett egyet a bíróság döntésével. Pinto de Albuquerque szerint a magyar kormánynak óvatosabban, az azeri kormány politikáját figyelembe véve kellett volna döntenie a kiadatás ügyében, és biztosítékokat kellett volna kérnie arra vonatkozólag, hogy Safarov nem szabadul idő előtt.

„A testület erős szavakkal ítélte el Azerbajdzsánt, nagyon fontos, hogy a bíróság megállapította, az állam nem teljesítette kötelességét, s hogy Safarov valóban etnikai alapú gyűlőlettől vezérelve követte el cselekedetét. Viszont a bírák tényleg úgy vélték, hogy az azeri állam annak ellenére nem felelős jogi értelemben a gyilkosságért, hogy a kaukázusi ország politikusai több alkalommal is jóváhagyták Safarov tették” – mondta a hvg.hu-nak Philiph Leach, a londoni Middlesex Egyetemen működő Európai Emberi Jogi Támogató Központ (EHRAC) igazgatója. A meggyilkolt örmény tiszt családja, valamint a Ramil Safarov által ugyancsak megtámadott másik örmény katona, Hajk Makocsjan jogi képviselőjeként fellépő szervezet vezetője hangsúlyozta, lehet, hogy fellebbezni fognak a döntés ellen.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.