Magyarország nem hibázott az azeri baltás gyilkos kiadásával
orban2.jpg

Magyarország nem hibázott az azeri baltás gyilkos kiadásával

  • narancs.hu
  • 2020. május 26.

Külpol

Azerbajdzsánt viszont elmarasztalta az Emberi Jogok Európai Bírósága.

Kedden két, Magyarországot érintő ügyben is ítéletet hozott az Emberi Jogok Európai Bírósága. Ez elsőben elmarasztalták Magyarországot azért, mert Kövér László újságírókat tiltott ki a Parlamentből, a másik ügyben viszont nem hibás Magyarország.

Az ítélet szerint Magyarország nem követett el jogsértést, mikor kiadta Azerbajdzsánnak a baltás gyilkost, Azerbajdzsánt viszont elmarasztalták, mert nem zárták börtönbe a Magyarországon gyilkosságért elítélt Ramil Safarovot, számol be a hvg.hu.

Azerbajdzsán nem tartotta tiszteletben a Ramil Safarov által 2004-ben Budapesten meggyilkolt örmény katonatiszt, Gurgen Margarjan élethez való jogát, amikor Ilham Aliyev azeri elnök kegyelemben részesítette a Magyarországon jogerősen életfogytiglani börtönre ítélt Safarovot, s hősnek kijáró fogadtatásban részesítették őt Bakuban, állítja az Emberi Jogok Európai Bírósága. A döntés nem kötelezi Azerbajdzsánt arra, hogy börtönbe zárják Safarovot.

A bíróság szerint ugyanakkor Magyarország nem hibázott azzal, hogy kiadta Safarovot Azerbajdzsánnak. Az áldozat családjának ügyvédje szerint Magyarországot el kellett volna marasztalni, mert a kiadással párhuzamosan nem kért biztosítékot arra, hogy az elítélt valóban letölti büntetését.

Az egyik bíró ez utóbbi kérdésben viszont nem értett egyet a bíróság döntésével. Pinto de Albuquerque szerint a magyar kormánynak óvatosabban, az azeri kormány politikáját figyelembe véve kellett volna döntenie a kiadatás ügyében, és biztosítékokat kellett volna kérnie arra vonatkozólag, hogy Safarov nem szabadul idő előtt.

„A testület erős szavakkal ítélte el Azerbajdzsánt, nagyon fontos, hogy a bíróság megállapította, az állam nem teljesítette kötelességét, s hogy Safarov valóban etnikai alapú gyűlőlettől vezérelve követte el cselekedetét. Viszont a bírák tényleg úgy vélték, hogy az azeri állam annak ellenére nem felelős jogi értelemben a gyilkosságért, hogy a kaukázusi ország politikusai több alkalommal is jóváhagyták Safarov tették” – mondta a hvg.hu-nak Philiph Leach, a londoni Middlesex Egyetemen működő Európai Emberi Jogi Támogató Központ (EHRAC) igazgatója. A meggyilkolt örmény tiszt családja, valamint a Ramil Safarov által ugyancsak megtámadott másik örmény katona, Hajk Makocsjan jogi képviselőjeként fellépő szervezet vezetője hangsúlyozta, lehet, hogy fellebbezni fognak a döntés ellen.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.