Magyarország nem hibázott az azeri baltás gyilkos kiadásával
orban2.jpg

Magyarország nem hibázott az azeri baltás gyilkos kiadásával

  • narancs.hu
  • 2020. május 26.

Külpol

Azerbajdzsánt viszont elmarasztalta az Emberi Jogok Európai Bírósága.

Kedden két, Magyarországot érintő ügyben is ítéletet hozott az Emberi Jogok Európai Bírósága. Ez elsőben elmarasztalták Magyarországot azért, mert Kövér László újságírókat tiltott ki a Parlamentből, a másik ügyben viszont nem hibás Magyarország.

Az ítélet szerint Magyarország nem követett el jogsértést, mikor kiadta Azerbajdzsánnak a baltás gyilkost, Azerbajdzsánt viszont elmarasztalták, mert nem zárták börtönbe a Magyarországon gyilkosságért elítélt Ramil Safarovot, számol be a hvg.hu.

Azerbajdzsán nem tartotta tiszteletben a Ramil Safarov által 2004-ben Budapesten meggyilkolt örmény katonatiszt, Gurgen Margarjan élethez való jogát, amikor Ilham Aliyev azeri elnök kegyelemben részesítette a Magyarországon jogerősen életfogytiglani börtönre ítélt Safarovot, s hősnek kijáró fogadtatásban részesítették őt Bakuban, állítja az Emberi Jogok Európai Bírósága. A döntés nem kötelezi Azerbajdzsánt arra, hogy börtönbe zárják Safarovot.

A bíróság szerint ugyanakkor Magyarország nem hibázott azzal, hogy kiadta Safarovot Azerbajdzsánnak. Az áldozat családjának ügyvédje szerint Magyarországot el kellett volna marasztalni, mert a kiadással párhuzamosan nem kért biztosítékot arra, hogy az elítélt valóban letölti büntetését.

Az egyik bíró ez utóbbi kérdésben viszont nem értett egyet a bíróság döntésével. Pinto de Albuquerque szerint a magyar kormánynak óvatosabban, az azeri kormány politikáját figyelembe véve kellett volna döntenie a kiadatás ügyében, és biztosítékokat kellett volna kérnie arra vonatkozólag, hogy Safarov nem szabadul idő előtt.

„A testület erős szavakkal ítélte el Azerbajdzsánt, nagyon fontos, hogy a bíróság megállapította, az állam nem teljesítette kötelességét, s hogy Safarov valóban etnikai alapú gyűlőlettől vezérelve követte el cselekedetét. Viszont a bírák tényleg úgy vélték, hogy az azeri állam annak ellenére nem felelős jogi értelemben a gyilkosságért, hogy a kaukázusi ország politikusai több alkalommal is jóváhagyták Safarov tették” – mondta a hvg.hu-nak Philiph Leach, a londoni Middlesex Egyetemen működő Európai Emberi Jogi Támogató Központ (EHRAC) igazgatója. A meggyilkolt örmény tiszt családja, valamint a Ramil Safarov által ugyancsak megtámadott másik örmény katona, Hajk Makocsjan jogi képviselőjeként fellépő szervezet vezetője hangsúlyozta, lehet, hogy fellebbezni fognak a döntés ellen.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.