Amikor tavaly februárban Oroszország háborút indított Ukrajna ellen, olyan folyamatok indultak el Európában, amelyekre a II. világháború óta volt példa. Tömegek kényszerültek hátrahagyni otthonaikat és korábbi életüket, emberek millió indultak el a háború elől menekülve az Európai Unió felé. A tagországok kormányai, a helyi hatóságok és a civil társadalom együtt segítette az Ukrajnából érkező menekülteket, 2022. március 4-én pedig életbe az EU ideiglenes védelemre vonatkozó irányelve, amely a háború elől menekülő emberek számára lehetővé tette a gyors letelepedést, munkavállalást, utazást és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést az unión belül.
Azonban ezek az intézkedések alapvetően rövidtávú megoldást jelentenek, a háború elhúzódásával pedig – bár az átmeneti védelem hatályát egy évvel, 2024 márciusáig meghosszabbították – az Ukrajnából érkező menekültek egy részének hosszútávú, társadalmi-gazdasági integrációja is egyre sürgetőbb kérdéssé vált. Éppen ezért az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (Agency for Fundamental Rights – FRA) felmérést készített a tömeges ukrán kivándorlás által leginkább érintett országokban, ahol a háború elől menekülők tapasztalatait gyűjtötték össze.
Az online kérdőíves adatgyűjtés 2022. augusztus 22. és szeptember 29. között zajlott 14 685 válaszadó részévtelével, amit a szintén ez év márciusában, májusában és októberében végzett terepmunka során gyűjtött beszámolókból származó információk egészítettek ki. A kutatás azon uniós országokra fókuszált, amelyek határosak Ukrajnával (Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia), ahol a felmérés ideje alatt a legtöbb ukrán menekült tartózkodott (Bulgária, Csehország, Németország, Olaszország és Spanyolország), valamint amelyik ország népességarányosan jelentős számban fogadott be háború elől menekülő embereket (Észtország).
Nem a megérkezés a legnehezebb
A biometrikus útlevéllel rendelkező ukrán állampolgárok 2017 óta vízummentesen léphetnek be az Európai Unió országaiba és a schengeni övezetbe, így a válaszadók többségének nem okozott gondot az unióba való megérkezés. A megkérdezettek 57 százaléka semmilyen nehézséggel nem szembesült a határon, a leggyakrabban felmerült problémát pedig (40 százalék) a hosszú várakozási idő jelentette.
Az Ukrajnából menekülők gyakran kényszerültek elszakadni családjuktól vagy családtagjaiktól. A 18 és 60 éve közötti férfiaknak – kivételes esetektől eltekintve – tilos elhagyniuk az országot, aminek következtében a házas vagy élettársi kapcsolatban élő nők 54 százaléka számolt be arról, hogy partnerük Ukrajnában maradt. A felmérésből mindemellett az is kiderül, hogy az Ukrajnából érkező gyerekek 76 százaléka csak az édesanyjával, 14 százalékuk mind a két szülőjével , 9 százalékuk pedig más kísérővel utazott.
Az unióba érkező menekültek megfelelő tájékoztatásával kapcsolatban a kutatás feltárta: az ideiglenes védelemről és annak előnyeiről bár a válaszadók 26 százaléka elegendő és számára hozzáférhető információt kapott, a megkérdezettek fele nyilatkozott úgy, hogy a tájékoztatás csak részben volt elégségesnek tekinthető (50 százalék), míg négyből egy menekült állította azt, hogy nem jutott elég informácihoz (23 százalék). Ennek ellenére a felmérésben résztvevő személyek majdnem mindegyike (97 százalék) kérvényezte az ideiglenes védelmet a befogadóországában – november 29-ig az EU-ban összesen 4 776 606 kérelmet regisztráltak –, 34 százalékuk pedig menedékjogot is kért. A felmérés során vizsgált tíz ország közül a legkevesebben Lengyelországban (12 százalék), a legtöbben pedig Németországban (61 százalék) igényeltek menedékjogot. Magyarországon ez az arány 26 százalékkal az EU-átlag alatt maradt.
A menedékjogot kérők közül ötből négyen kedvező elbírálásban részesültek (81 százalék), 10 százalékuk a felmérés időpontjában még várt a jóváhagyásra, és csupán 1 százalék kérelmét utasították el. Magyarországon a felmérés időpontjáig a kérelmek 88 százaléka részesült pozitív elbírálásban, miközben 3 százalékát utasították el. A megkérdezettek egyébként nagyon hasonló arányban szeretnének visszatérni Ukrajnába (35 százalék), vagy éppen a befogadóországukban maradni (38 százalék). A lakhatás kérdésben gyakran merült fel problémaként a megkérdezettek körében a magánszféra hiánya (36 százalék), ráadásul a válaszadók 28 százaléka kényszerült idegenekkel közös konyhát, 24 százalékuk pedig közös fürdőszobát használni.
A legnagyobb akadály a nyelv
Átlagosan a megkérdezettek csaknem negyede – gyerekek és felnőttek egyaránt – részesült valamilyen formában oktatásban a felmérés időpontjában (23 százalék), ami jelenthet online oktatást ukrajnai intézményben vagy jelenléti képzést az adott tagországban. Azok közül, akik az otthonuk elhagyása előtt részt vettek valamilyen oktatásban, a felmérés alapján 43 százalékos arányban tudták folytatni tanulmányaikat az unióban.
A válaszadók 10 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jól, esetleg anyanyelvi szinten beszéli az adott ország nyelvét, azonban a megkérdezettek negyede egyáltalán nem beszéli a nyelvet (25 százalék). Ez az arány kimondottan magas Észtországban (65 százalék), Romániában (58 százalék) és Magyarországon (57 százalék). A befogadóország anyanyelvét nem beszélő gyerekek több mint fele vett részt a felmérés időpontjában nyelvtanfolyamon (57 százalék), csaknem harmaduk azonban nem (31 százalék).
A felmérés során a megkérdezett férfiak csaknem fele számolt be arról, hogy nem végzett fizetett munkát mióta elhagyta Ukrajnát (47 százalék), míg a nőknél ez az arány valamivel magasabb volt (49 százalék). A felnőtt válaszadók körében egyértelműen az adott országban szükséges nyelvtudás hiánya jelentette az elsőszámú akadályát a munkavállalásnak (51 százalék), tízből azonban majdnem három válaszadó nyilatkozott úgy, hogy azért nem tud munkát vállani, mert gyerekről, idős vagy beteg rokonáról kell gondoskodnia (28 százalék). A felmérés mindezen túl arra is rávilágított, hogy bár az Ukrajna elhagyása után munkába állt menekültek 59 százaléka egyáltalán nem érezte úgy, hogy munkahelyén kihasználnák őket, a válaszadók 16 százaléka számolt be túlságosan hosszú munkaidőről, 10 százalékuk pedig alulfizetett volt vagy egyáltalán nem is kapott fizetést.
Mindennek tekintetében talán nem is annyira meglepő, hogy a felmérés szerint a válaszadók jelentős része nyilatkozott úgy, hogy háztartása csak némi vagy nagy nehézségek árán képes előteremteni a megélhetéshez szükséges forrásokat (79 százalék). Arra a kérdésre, hogy milyen segítségben részesültek a befogadóországban, uniós szinten a megkérdezettek 56 százalék válaszolt úgy, hogy a helyi hatóságok nyújtottak nekik segítséget. Szembetűnő adat, hogy – Románia mellett – Magyarországon a válaszadók legnagyobb része (45 százalék) az önkéntes szervezetek segítségnyújtását emelte ki.
Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével kapcsolatban szintén előkerültek a nyelvi nehézségek. A válaszadók majdnem fele számolt be ebből fakadó problémáról az egészségügyi ellátás során (47 százalék), miközben átlagosan a megkérdezettek majdnem harmada nem tudta, hova mehet vagy kihez fordulhat, ha egészségügyi ellátásra van szüksége (30 százalék). A háború elől menekülők körében pedig szintén nem meglepő módon a fizikai egészség mellett a lelki egészség is nehézségeket okoz. Bár a válaszadók 62 százaléka alapvetően optimistán tekint a jövőbe, mégis majdnem minden második megkérdezett nyilatkoztak úgy, hogy gyakran vagy állandóan lehangoltnak, esetleg depressziósnak érzi magát (49 százalék).
Hosszútávú megoldásra van szükség
A felmérés eredményei összeségében jól szemléltetik, milyen nehézségekkel jár az ideiglenes védelemre vonatkozó irányelv alkalmazása egy olyan helyzetben, amikor előreláthatólag hosszútávú segítségre van szüksége az érintetteknek. Éppen ezért az FRA álláspontja szerint egyre sürgetőbb megtalálni a módját, hogy az ideiglenes védelem megszűnése után se maradjanak magukra azok, akik az orosz agresszió miatt hazájukat elhagyni kényszerültek. Az Alapjogi Ügynökség célja, hogy kutatás során összegyűjtött adatok és tapasztalatok figyelembevételével az EU és a tagországok döntéshozóit olyan intézkedések kidolgozására fókuszáljanak, amelyek hosszútávon is hatékony segítséget tudnak nyújtani az Ukrajnából érkező menekülteknek.
(Címlapképünkön: ukrán menekültek Lengyelországban. Fotó: MTI/AP/Szergej Gric)
