Magyarországon az önkéntes szervezetek jelentik a legnagyobb segítséget az ukrán menekülteknek

Külpol

Az EU Alapjogi Ügynökségének friss felmérése a háború elől menekülni kényszerült ukránok tapasztalatait gyűjtötte össze, akiknek bár fontos segítséget nyújt az unió ideiglenes védelemre vonatkozó irányelve, a hosszútávú megoldások hiánya mégis egyre égetőbb probléma.

Amikor tavaly februárban Oroszország háborút indított Ukrajna ellen, olyan folyamatok indultak el Európában, amelyekre a II. világháború óta volt példa. Tömegek kényszerültek hátrahagyni otthonaikat és korábbi életüket, emberek millió indultak el a háború elől menekülve az Európai Unió felé. A tagországok kormányai, a helyi hatóságok és a civil társadalom együtt segítette az Ukrajnából érkező menekülteket, 2022. március 4-én pedig életbe az EU ideiglenes védelemre vonatkozó irányelve, amely a háború elől menekülő emberek számára lehetővé tette a gyors letelepedést, munkavállalást, utazást és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést az unión belül.

Azonban ezek az intézkedések alapvetően rövidtávú megoldást jelentenek, a háború elhúzódásával pedig – bár az átmeneti védelem hatályát egy évvel, 2024 márciusáig meghosszabbították – az Ukrajnából érkező menekültek egy részének hosszútávú, társadalmi-gazdasági integrációja is egyre sürgetőbb kérdéssé vált. Éppen ezért az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (Agency for Fundamental Rights – FRA) felmérést készített a tömeges ukrán kivándorlás által leginkább érintett országokban, ahol a háború elől menekülők tapasztalatait gyűjtötték össze.

Az online kérdőíves adatgyűjtés 2022. augusztus 22. és szeptember 29. között zajlott 14 685 válaszadó részévtelével, amit a szintén ez év márciusában, májusában és októberében végzett terepmunka során gyűjtött beszámolókból származó információk egészítettek ki. A kutatás azon uniós országokra fókuszált, amelyek határosak Ukrajnával (Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia), ahol a felmérés ideje alatt a legtöbb ukrán menekült tartózkodott (Bulgária, Csehország, Németország, Olaszország és Spanyolország), valamint amelyik ország népességarányosan jelentős számban fogadott be háború elől menekülő embereket (Észtország).

Nem a megérkezés a legnehezebb

A biometrikus útlevéllel rendelkező ukrán állampolgárok 2017 óta vízummentesen léphetnek be az Európai Unió országaiba és a schengeni övezetbe, így a válaszadók többségének nem okozott gondot az unióba való megérkezés. A megkérdezettek 57 százaléka semmilyen nehézséggel nem szembesült a határon, a leggyakrabban felmerült problémát pedig (40 százalék) a hosszú várakozási idő jelentette. 

Az Ukrajnából menekülők gyakran kényszerültek elszakadni családjuktól vagy családtagjaiktól. A 18 és 60 éve közötti férfiaknak – kivételes esetektől eltekintve – tilos elhagyniuk az országot, aminek következtében a házas vagy élettársi kapcsolatban élő nők 54 százaléka számolt be arról, hogy partnerük Ukrajnában maradt. A felmérésből mindemellett az is kiderül, hogy az Ukrajnából érkező gyerekek 76 százaléka csak az édesanyjával, 14 százalékuk mind a két szülőjével , 9 százalékuk pedig más kísérővel utazott.

 
Kivel hagyták el Ukrajnát a gyerekek, és melyik szűlő maradt az országban?
Forrás: FRA, Ukrainian survey 2022

Az unióba érkező menekültek megfelelő tájékoztatásával kapcsolatban a kutatás feltárta: az ideiglenes védelemről és annak előnyeiről bár a válaszadók 26 százaléka elegendő és számára hozzáférhető információt kapott, a megkérdezettek fele nyilatkozott úgy, hogy a tájékoztatás csak részben volt elégségesnek tekinthető (50 százalék), míg négyből egy menekült állította azt, hogy nem jutott elég informácihoz (23 százalék). Ennek ellenére a felmérésben résztvevő személyek majdnem mindegyike (97 százalék) kérvényezte az ideiglenes védelmet a befogadóországában – november 29-ig az EU-ban összesen 4 776 606 kérelmet regisztráltak –, 34 százalékuk pedig menedékjogot is kért. A felmérés során vizsgált tíz ország közül a legkevesebben Lengyelországban (12 százalék), a legtöbben pedig Németországban (61 százalék) igényeltek menedékjogot. Magyarországon ez az arány 26 százalékkal az EU-átlag alatt maradt. 

A menedékjogot kérők közül ötből négyen kedvező elbírálásban részesültek (81 százalék), 10 százalékuk a felmérés időpontjában még várt a jóváhagyásra, és csupán 1 százalék kérelmét utasították el. Magyarországon a felmérés időpontjáig a kérelmek 88 százaléka részesült pozitív elbírálásban, miközben 3 százalékát utasították el. A megkérdezettek egyébként nagyon hasonló arányban szeretnének visszatérni Ukrajnába (35 százalék), vagy éppen a befogadóországukban maradni (38 százalék). A lakhatás kérdésben gyakran merült fel problémaként a megkérdezettek körében a magánszféra hiánya (36 százalék), ráadásul a válaszadók 28 százaléka kényszerült idegenekkel közös konyhát, 24 százalékuk pedig közös fürdőszobát használni.

A legnagyobb akadály a nyelv

Átlagosan a megkérdezettek csaknem negyede – gyerekek és felnőttek egyaránt – részesült valamilyen formában oktatásban a felmérés időpontjában (23 százalék), ami jelenthet online oktatást ukrajnai intézményben vagy jelenléti képzést az adott tagországban. Azok közül, akik az otthonuk elhagyása előtt részt vettek valamilyen oktatásban, a felmérés alapján 43 százalékos arányban tudták folytatni tanulmányaikat az unióban.

A válaszadók 10 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jól, esetleg anyanyelvi szinten beszéli az adott ország nyelvét, azonban a megkérdezettek negyede egyáltalán nem beszéli a nyelvet (25 százalék). Ez az arány kimondottan magas Észtországban (65 százalék), Romániában (58 százalék) és Magyarországon (57 százalék). A befogadóország anyanyelvét nem beszélő gyerekek több mint fele vett részt a felmérés időpontjában nyelvtanfolyamon (57 százalék), csaknem harmaduk azonban nem (31 százalék).

 
A befogadóország nyelvét beszélő válaszadók aránya
Forrás: FRA, Ukrainian survey 2022

A felmérés során a megkérdezett férfiak csaknem fele számolt be arról, hogy nem végzett fizetett munkát mióta elhagyta Ukrajnát (47 százalék), míg a nőknél ez az arány valamivel magasabb volt (49 százalék). A felnőtt válaszadók körében egyértelműen az adott országban szükséges nyelvtudás hiánya jelentette az elsőszámú akadályát a munkavállalásnak (51 százalék), tízből azonban majdnem három válaszadó nyilatkozott úgy, hogy azért nem tud munkát vállani, mert gyerekről, idős vagy beteg rokonáról kell gondoskodnia (28 százalék). A felmérés mindezen túl arra is rávilágított, hogy bár az Ukrajna elhagyása után munkába állt menekültek 59 százaléka egyáltalán nem érezte úgy, hogy munkahelyén kihasználnák őket, a válaszadók 16 százaléka számolt be túlságosan hosszú munkaidőről, 10 százalékuk pedig alulfizetett volt vagy egyáltalán nem is kapott fizetést. 

Mindennek tekintetében talán nem is annyira meglepő, hogy a felmérés szerint a válaszadók jelentős része nyilatkozott úgy, hogy háztartása csak némi vagy nagy nehézségek árán képes előteremteni a megélhetéshez szükséges forrásokat (79 százalék). Arra a kérdésre, hogy milyen segítségben részesültek a befogadóországban, uniós szinten a megkérdezettek 56 százalék válaszolt úgy, hogy a helyi hatóságok nyújtottak nekik segítséget. Szembetűnő adat, hogy – Románia mellett – Magyarországon a válaszadók legnagyobb része (45 százalék) az önkéntes szervezetek segítségnyújtását emelte ki. 

 
Küzdenek-e megélhetési gondokkal a válaszadók?
Forrás: FRA, Ukrainian survey 2022

Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével kapcsolatban szintén előkerültek a nyelvi nehézségek. A válaszadók majdnem fele számolt be ebből fakadó problémáról az egészségügyi ellátás során (47 százalék), miközben átlagosan a megkérdezettek majdnem harmada nem tudta, hova mehet vagy kihez fordulhat, ha egészségügyi ellátásra van szüksége (30 százalék). A háború elől menekülők körében pedig szintén nem meglepő módon a fizikai egészség mellett a lelki egészség is nehézségeket okoz. Bár a válaszadók 62 százaléka alapvetően optimistán tekint a jövőbe, mégis majdnem minden második megkérdezett nyilatkoztak úgy, hogy gyakran vagy állandóan lehangoltnak, esetleg depressziósnak érzi magát (49 százalék).

Hosszútávú megoldásra van szükség 

A felmérés eredményei összeségében jól szemléltetik, milyen nehézségekkel jár az ideiglenes védelemre vonatkozó irányelv alkalmazása egy olyan helyzetben, amikor előreláthatólag hosszútávú segítségre van szüksége az érintetteknek. Éppen ezért az FRA álláspontja szerint egyre sürgetőbb megtalálni a módját, hogy az ideiglenes védelem megszűnése után se maradjanak magukra azok, akik az orosz agresszió miatt hazájukat elhagyni kényszerültek. Az Alapjogi Ügynökség célja, hogy kutatás során összegyűjtött adatok és tapasztalatok figyelembevételével az EU és a tagországok döntéshozóit olyan intézkedések kidolgozására fókuszáljanak, amelyek hosszútávon is hatékony segítséget tudnak nyújtani az Ukrajnából érkező menekülteknek.

(Címlapképünkön: ukrán menekültek Lengyelországban. Fotó: MTI/AP/Szergej Gric)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.