Kaphat-e gázt Magyarország Közép-Ázsiából?

Más irányú elfoglaltság

Külpol

Augusztus 20-án Orbán Viktor az egykori Szovjetunió közép-ázsiai köztársaságainak vezetői közül fogadott néhányat ünnepélyes, nagy barátsággal. A napkeleti diktátorok meghívását utóbb azzal indokolták, hogy ezen országoknak fontos szerepük lehet Magyarország energiabiztonságának szavatolásában. Ennek az állításnak azonban semmi alapja nincs.

A térség öt állama közül Türkmenisztán, Üzbegisztán és Kirgizisztán, valamint a dél-kaukázusi Azerbajdzsán elnöke tette tiszteletét Orbánnál. (Sokatmondó jelzés egyébként, hogy a régió legfontosabb államából, Kazahsztánból nem érkezett vendég. A 2019 óta Kaszim-Zsomart Tokajev elnök vezette ország az utóbbi időben számos jelét adta annak, hogy távolodik Oroszországtól.) Ezek az államok azonban – minden magyar kormányzati jóslat ellenére – belátható időn belül nem fogják kiváltani az ideérkező orosz gázszállításokat, vagy azok komolyabb részét.

Nincs, és ha van, másnak lesz

A hat állam közül eleve csak kettőnek, Azerbajdzsánnak és Türkmenisztánnak van jelentős gázkészlete. Olyan vezetékkel, amelyen keresztül, ha korlátozott mennyiségben is, de lehet gázt szállítani Európába, csak Azerbajdzsán rendelkezik, Türkmenisztán nem. Ám az Azerbajdzsánt Európával összekötő Déli Gázfolyosó nem csak kisebb kapacitású, de a közbeeső államok, Grúzia és Törökország jelentős mennyiséget vesznek ki az ott érkező gázból.

A gázfolyosó megépítése régi európai terv, amelyet egy időre Oroszország 2006-os és 2009-es Ukrajnával vívott gázcsörtéje tett aktuálissá. (Oroszország bizonyos elszámolási viták miatt 2006 januárjában másfél napig, három évvel később pedig három hétig szüneteltette az Ukrajnán keresztül történő gázszállításokat – a szerk.) A projektről szóló közös nyilatkozatot még 2011 elején írta alá az azeri elnök és az Európai Bizottság feje. Ekkor az első szakasz, az Azerbajdzsán fővárosát, Bakut a kelet-törökországi Erzurummal összekötő dél-kaukázusi gázvezeték már négy éve működött. Ez a szakasz jelentékeny mennyiségű, évi 25 milliárd köbméter gáz áteresztésére képes – de Európa felé közeledve az egymás után megépülő szakaszok kapacitása egyre csökken.

A közös nyilatkozat azt vette tervbe, hogy a Déli Gázfolyosón a szállítás 2018-ban indul el, előbb Törökországba, majd 2020-tól Európába. A Törökországot keletről nyugatra átszelő transz­anatóliai gázvezeték, a TANAP a terveknek megfelelően 2018 nyarára el is készült. Kezdeti kapacitását évi 10 milliárd köbméterre tervezték, s ezt az évek során 20 milliárdra bővítenék. A folyosó harmadik szakasza, a Törökországot – Görögországon és Albánián át – Olaszországgal összekötő transzadriai vezetéket, a TAP-ot 2020 őszén állították üzembe. E szakasz éves teljesítménye már csak 11 milliárd köbméter. Mindebből jól látható, hogy ezen az útvonalon nem jöhet felénk óriási mennyiségű gáz. Rá­adásul Azerbajdzsán tavaly mindösszesen 16 milliárd köbméter gázt exportált, amiből 6 milliárd Törökországnak jutott (az idén már 9,5 milliárdot vesz Ankara), s ez nyilvánvalóvá teszi, hogy bajosan fogunk a következő években Bakutól érdemi mennyiségű – évi 2–3 milliárd köbméternyi – gázt vásárolni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.