Kaphat-e gázt Magyarország Közép-Ázsiából?

Más irányú elfoglaltság

Külpol

Augusztus 20-án Orbán Viktor az egykori Szovjetunió közép-ázsiai köztársaságainak vezetői közül fogadott néhányat ünnepélyes, nagy barátsággal. A napkeleti diktátorok meghívását utóbb azzal indokolták, hogy ezen országoknak fontos szerepük lehet Magyarország energiabiztonságának szavatolásában. Ennek az állításnak azonban semmi alapja nincs.

A térség öt állama közül Türkmenisztán, Üzbegisztán és Kirgizisztán, valamint a dél-kaukázusi Azerbajdzsán elnöke tette tiszteletét Orbánnál. (Sokatmondó jelzés egyébként, hogy a régió legfontosabb államából, Kazahsztánból nem érkezett vendég. A 2019 óta Kaszim-Zsomart Tokajev elnök vezette ország az utóbbi időben számos jelét adta annak, hogy távolodik Oroszországtól.) Ezek az államok azonban – minden magyar kormányzati jóslat ellenére – belátható időn belül nem fogják kiváltani az ideérkező orosz gázszállításokat, vagy azok komolyabb részét.

Nincs, és ha van, másnak lesz

A hat állam közül eleve csak kettőnek, Azerbajdzsánnak és Türkmenisztánnak van jelentős gázkészlete. Olyan vezetékkel, amelyen keresztül, ha korlátozott mennyiségben is, de lehet gázt szállítani Európába, csak Azerbajdzsán rendelkezik, Türkmenisztán nem. Ám az Azerbajdzsánt Európával összekötő Déli Gázfolyosó nem csak kisebb kapacitású, de a közbeeső államok, Grúzia és Törökország jelentős mennyiséget vesznek ki az ott érkező gázból.

A gázfolyosó megépítése régi európai terv, amelyet egy időre Oroszország 2006-os és 2009-es Ukrajnával vívott gázcsörtéje tett aktuálissá. (Oroszország bizonyos elszámolási viták miatt 2006 januárjában másfél napig, három évvel később pedig három hétig szüneteltette az Ukrajnán keresztül történő gázszállításokat – a szerk.) A projektről szóló közös nyilatkozatot még 2011 elején írta alá az azeri elnök és az Európai Bizottság feje. Ekkor az első szakasz, az Azerbajdzsán fővárosát, Bakut a kelet-törökországi Erzurummal összekötő dél-kaukázusi gázvezeték már négy éve működött. Ez a szakasz jelentékeny mennyiségű, évi 25 milliárd köbméter gáz áteresztésére képes – de Európa felé közeledve az egymás után megépülő szakaszok kapacitása egyre csökken.

A közös nyilatkozat azt vette tervbe, hogy a Déli Gázfolyosón a szállítás 2018-ban indul el, előbb Törökországba, majd 2020-tól Európába. A Törökországot keletről nyugatra átszelő transz­anatóliai gázvezeték, a TANAP a terveknek megfelelően 2018 nyarára el is készült. Kezdeti kapacitását évi 10 milliárd köbméterre tervezték, s ezt az évek során 20 milliárdra bővítenék. A folyosó harmadik szakasza, a Törökországot – Görögországon és Albánián át – Olaszországgal összekötő transzadriai vezetéket, a TAP-ot 2020 őszén állították üzembe. E szakasz éves teljesítménye már csak 11 milliárd köbméter. Mindebből jól látható, hogy ezen az útvonalon nem jöhet felénk óriási mennyiségű gáz. Rá­adásul Azerbajdzsán tavaly mindösszesen 16 milliárd köbméter gázt exportált, amiből 6 milliárd Törökországnak jutott (az idén már 9,5 milliárdot vesz Ankara), s ez nyilvánvalóvá teszi, hogy bajosan fogunk a következő években Bakutól érdemi mennyiségű – évi 2–3 milliárd köbméternyi – gázt vásárolni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.