Mario Vargas Llosa: „A CEU túl fogja ezt élni”

Külpol

Júniusban nálunk járt, hogy felszólaljon a CEU-elleni kormányzati támadás ellen. Most interjút adott a Narancsnak.

Holnap megjelenő lapszámunkban interjút olvashatnak Mario Vargas Llosával, a Nobel-díjas perui íróval, aki új regényét a Fujimori-diktatúráról írta; a CEU túlélési esélyeiről és az autokrata vezetők közös vonásairól is beszélgettünk, de nem kerülhettük meg a diktatúrák és a szexuális kicsapongások összefüggéseit sem.

false

Magyar Narancs: A CEU-n elmondott beszédében populistának nevezte a magyar kormányt, amely – az ön szavaival élve – összeesküvést készített elő, hogy bezárja az egyetemet. Tapasztalt ehhez hasonló, egyetemek elleni politikai machinációt máshol is?

Mario Vargas Llosa: Pont ezt a formáját az egyetemek elleni agressziónak nem tapasztaltam korábban, de másfélét igen. Fujimori Peruban a hadsereget küldte az állami egyetemekre azzal az ürüggyel, hogy némely egyetemen felütötte a fejét a terrorizmus. Az igaz, hogy bizonyos esetekben szélsőségesek tűntek fel az egyetemek berkeiben, de ez csak ürügy volt Fujimori számára, hogy a saját embereit ültesse az egyetemek élére. Az egyetemek önállóságának ezzel befellegzett. Az a benyomásom, főleg a New Yorkkal való tárgyalások és a külföldi demokráciákból érkezett rengeteg támogatás fényében, hogy sikerül valamilyen megállapodásra jutni, és a CEU túl fogja ezt élni, és folytatja a tevékenységét Magyarországon. Ami jó, mert ez egy remek egyetem, és ez az egyetemi nyitottság, kozmopolitizmus minden társadalomnak a hasznára válik.

MN: Ha a jelenlegi perui elnöknek kedve támadna, hogy bezárasson egy egyetemet, megtehetné?

MVL: Nem tehetné meg, egyáltalán nem. Mostani kormányunk demokratikus. Az elnök, Pedro Pablo Kuczynski igazi demokrata. Ő nem fog egyetlen egyetemet sem bezáratni, de az ország lakói sem fogadnának el egy ilyen lépést; ha politikai okokból bezáratnának egy egyetemet, az ellen országos mozgalom indulna.

 

Köves Gábor interjúja teljes terjedelmében a holnapi, friss Narancsban!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.