Mario Vargas Llosa: „A CEU túl fogja ezt élni”

Külpol

Júniusban nálunk járt, hogy felszólaljon a CEU-elleni kormányzati támadás ellen. Most interjút adott a Narancsnak.

Holnap megjelenő lapszámunkban interjút olvashatnak Mario Vargas Llosával, a Nobel-díjas perui íróval, aki új regényét a Fujimori-diktatúráról írta; a CEU túlélési esélyeiről és az autokrata vezetők közös vonásairól is beszélgettünk, de nem kerülhettük meg a diktatúrák és a szexuális kicsapongások összefüggéseit sem.

false

Magyar Narancs: A CEU-n elmondott beszédében populistának nevezte a magyar kormányt, amely – az ön szavaival élve – összeesküvést készített elő, hogy bezárja az egyetemet. Tapasztalt ehhez hasonló, egyetemek elleni politikai machinációt máshol is?

Mario Vargas Llosa: Pont ezt a formáját az egyetemek elleni agressziónak nem tapasztaltam korábban, de másfélét igen. Fujimori Peruban a hadsereget küldte az állami egyetemekre azzal az ürüggyel, hogy némely egyetemen felütötte a fejét a terrorizmus. Az igaz, hogy bizonyos esetekben szélsőségesek tűntek fel az egyetemek berkeiben, de ez csak ürügy volt Fujimori számára, hogy a saját embereit ültesse az egyetemek élére. Az egyetemek önállóságának ezzel befellegzett. Az a benyomásom, főleg a New Yorkkal való tárgyalások és a külföldi demokráciákból érkezett rengeteg támogatás fényében, hogy sikerül valamilyen megállapodásra jutni, és a CEU túl fogja ezt élni, és folytatja a tevékenységét Magyarországon. Ami jó, mert ez egy remek egyetem, és ez az egyetemi nyitottság, kozmopolitizmus minden társadalomnak a hasznára válik.

MN: Ha a jelenlegi perui elnöknek kedve támadna, hogy bezárasson egy egyetemet, megtehetné?

MVL: Nem tehetné meg, egyáltalán nem. Mostani kormányunk demokratikus. Az elnök, Pedro Pablo Kuczynski igazi demokrata. Ő nem fog egyetlen egyetemet sem bezáratni, de az ország lakói sem fogadnának el egy ilyen lépést; ha politikai okokból bezáratnának egy egyetemet, az ellen országos mozgalom indulna.

 

Köves Gábor interjúja teljes terjedelmében a holnapi, friss Narancsban!

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.