Interjú

„Megkerülik Magyarországot”

Krekó Péter szociálpszichológus, politológus, a Political Capital igazgatója Orbán külpolitikájáról

Külpol

A magyar közvélemény egy része meg van győződve arról, hogy Orbán Viktor valamiféle európai vezér. Csakhogy világnézetileg a Fideszhez közel álló komolyabb európai pártok is elkezdtek középre húzni.

Magyar Narancs: Orbán Viktor szerint ők nem elhagyni, hanem megváltoztatni akarják az Európai Uniót. De mivé változtatnák?

Krekó Péter: Erről viszonylag konzekvensen szokott beszélni a kormány és a Fidesz is az utóbbi években. Európa a domináns retorika szerint alapvetően tagállamok szövetsége, a tagállamok hozzák a fontos döntéseket. Ebből viszont hol kimondatlanul, hol kimondva a tagállamok feletti uniós intézmények, leginkább az Európai Bizottság és az Európai Parlament (EP) legitimitásának a megkérdőjelezése is következik. Utóbbit a Fidesz tavalyi parlamenti határozata alapján nemes egyszerűséggel fel is oszlatnák. Gyakran elhangzik, hogy az unió legfőbb problémája az, hogy nem elég demokratikus – miközben nehéz az EP-nél demokratikusabban megválasztott szervezetet elképzelni, hiszen tagjait az unós állampolgárok közvetlenül választják meg. Orbán és a Fidesz gyakorta hangoztatja, és talán sokszor hiszi is, hogy ők az európai démosz valódi hangja – nem véletlen, hogy különböző kormányközeli közvélemény-kutató intézetek ismételten publikálnak olyan adatokat, amelyekből rendre kiolvasható, hogy a kormány aktuális álláspontjának Európában is elsöprő, kétharmados a támogatottsága. Ezzel szemben a helyzet az, hogy az európai közvélemény legtisztább tükre a közvetlenül választott Európai Parlament, amely az uniós szervek közül a legkritikusabb – és a Fidesznek az Európai Néppártból (EPP) való távozása óta egyre kritikusabb – a magyar kormánnyal szemben. Az Európai Bizottsággal leginkább a kötelezettségszegési eljárások és a pénzek befagyasztása miatt van konfliktusa a kormánynak. És minél több konfliktusa van a magyar kormánynak egy európai intézménnyel, annál inkább megkérdőjelezi annak létjogosultságát. 2007 decemberében a Fidesz képviselői is megszavazták a Lisszaboni Szerződést, amely nemcsak az intézményi struktúrát rögzíti, hanem azt is, hogy Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozással lemond a szuverenitásának egy részéről.

Miközben a Fidesz a Bizottsággal és az EP-vel folytat retorikai és plakátháborút, az unióban továbbra is a tagállamok által megválasztott állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács a legfontosabb döntéshozatali szerv. Nagy baj, hogy a Tanácsban is egyre elszigeteltebb Magyarország. Legutóbb jól mutatta ezt Orbán kivonulása és vétója Ukrajna uniós csatlakozása és pénzügyi támogatása ügyében. Az tehát, hogy a magyar kormánynak csak a senki által nem megválasztott uniós bürokratákkal van konfliktusa, jól működhet önnyugtató mítoszként vagy éppen politikai üzenetként, de a valóságnak egyáltalán nem felel meg.

MN: Annak az állításnak van bármi alapja, hogy az Európai Tanács több tagja faltörő kosnak használja Orbánt azért, hogy ne nekik kelljen hangoskodni?

KP: Ilyen gondolatokat hallottam már diplomatáktól, például az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók idején: a Krím bekebelezése után, de még az Ukrajna elleni invázió előtt több tagállam szerette volna a szankciók puhítását, mint ahányan nyíltan képviselték ezt. Működhetett hasonló logika az orosz energiahordozók korlátozásakor is. Nem gondolom ugyanakkor, hogy ez lenne a tipikus gyakorlat. Ha több tagállam rendszeresen úgy érezné, hogy az ő érdekeiknek is az orbáni külön utasság felel meg, akkor ezt a szavazatokban is látnánk. Ukrajna uniós csatlakozásánál viszont láthattuk, hogy Orbán kitartó próbálkozása ellenére sem tudott szövetségeseket találni a vétóhoz, bár kalkulált azzal, hogy Ausztria vagy Szlovákia csatlakozhat egy blokkoló kisebbséghez. Az olasz Giorgia Meloni pedig, akinek a megválasztásához a Fidesz korábban komoly reményeket fűzött, Ukrajna egyik legelszántabb támogatója.

MN: A Fidesz teljes európai jövőjét befolyásolja az Ukrajna-politika?

KP: Ez az egyik legfontosabb kérdés az EU-ban, nemcsak politikai és biztonsági, de költségvetési szempontból is. Orbán Viktornak ebben az ügyben esélye sincs többséget, de még tartós blokkoló kisebbséget sem létrehozni. Ha folytatja a jelenlegi zsarolási politikát, annak könnyen az lehet a vége, hogy megkerülik a döntésekben Magyarországot kétoldalú megállapodásokon keresztül. Amióta kitették a Fideszt az EPP-ből, azóta a Fidesz EP-képviselői a politikai senki földjén vannak, kívül az európai pártcsaládokon. Pedig ez tagállami kormányzó pártok esetében egyáltalán nem jellemző, hiszen a kormánypártok kifejezetten növelik egy csoport politikai befolyását az EP-ben. A politikai csoportokon túl is van persze élet az EP-ben – csak befolyás nélkül. A „függetlenek” jellemzően nem kapnak rapportőri szerepet, bizottsági vezető pozíciót, nincsenek ott az informális egyeztetéseken, kevesebb szót kapnak a plenáris üléseken és a bizottságokban. Ez elidegenedett helyzetet idéz elő, és ha Orbán nem változtat az Ukrajna-politikáján, akkor számára álom marad a lengyel és az olasz euroszkeptikusok által dominált Konzervatívok és Reformerek (ECR) csoportjához való csatlakozás is. Gulyás Gergely is elismerte Bálványoson, hogy az ECR-ben többen nem látnák szívesen a Fideszt. Nem véletlen, hogy az elmúlt három évben a Fidesz független maradt. Ideológiai szempontból a Fideszhez legközelebb a szélsőjobbos, több oroszbarát pártnak is otthont adó ID-frakció áll. A Fidesz azonban nem akar a német AfD-vel egy csoportban ülni, mert az teljesen aláaknázná a kapcsolatait a német mainstreammel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Szálldogálni finoman

Úgy hírlik, a magyar könyvpiacon újabban az a mű életképes, amelyik előhúz egy másik nyuszit egy másik kalapból. A szórakoztatás birodalmában trónfosztott lett a könyv, az audiovizuális tartalom átvette a világuralmat. Ma tehát a szerző a márka, műve pedig a reklámajándék: bögre, póló, matrica a kisbuszon. 

Ja, ezt láttam már moziban

Dargay Attila ikonikus alkotója volt a világszínvonalú magyar animációs filmnek. A Vukot az is ismeri, aki nem olvasta Fekete István regényét, de tévésorozatain (Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász stb.) generációk nőttek fel, halála után díjat neveztek el róla. Dédelgetett terve volt Vörösmarty klasszikusának megfilmesítése. 

Desperados Waiting for the Train

  • - turcsányi -

Az a film, amelyikben nem szerepel vonat, nos, bakfitty. S még az a film is csak határeset lehet, amelyikben szerepel vonat, de nem rabolják, térítik vagy tüntetik el. Vannak a pótfilmek, amelyekben a vonatot buszra, tengerjáróra, repülőgépre, autóra/motorra, egészen fapados esetben pedig kerékpárra cserélik (mindegyikre tudnánk több példát is hozni). 

Lentiből a világot

Nézőként már hozzászoktunk az előadások előtt kivetített reklámokhoz, így a helyünket keresve nem is biztos, hogy azonnal feltűnik: itt a reklám már maga az előadás. Kicsit ismerős az a magabiztosan mosolygó kiskosztümös nő ott a képen, dr. Benczés Ágnes Judit PhD, MBA, coach, csak olyan művien tökéletesre retusálták, kétszer is meg kell nézni, hogy az ember felismerje benne Ónodi Esztert.

Crescendo úr

A Semiramis-nyitánnyal kezdődött koncert, és a babiloni királynőről szóló opera szimfonikus bombákkal megtűzdelt bevezetője rögtön megalapozta az este hangulatát. Szépen adta egymásnak a dallamokat a klarinét, a fuvola, a pikoló, a jellegzetes kürttéma is könnyed fesztelenségét domborította Rossini zenéjének, akit a maga korában Signore Crescendónak gúnyoltak nagy ívű zenekari hegymászásai okán. A Danubia Zenekarra a zárlatban is ilyen crescendo várt.

A miniszter titkos vágya

Jövőre lesz tíz éve, hogy Lázár János a kormányinfón közölte, megépül a balatoni körvasút abból az 1100 milliárd forintból, amit a kormány vasútfejlesztésekre szán. A projektnek 2023-ban kellett volna befejeződnie, és egy ideig a gyanús jelek mellett is úgy tűnt, hogy minden a tervek szerint alakul: 2021. június 18-án átadták az észak-balatoni vasútvonal Szabadbattyán és Balatonfüred közötti 55 kilométeres, villamosított szakaszát.

Ahol mindenki nyer

Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn baráti látogatáson tartózkodott a szomszédos Szlovákiában, ahol tárgyalásokat folytatott Robert Fico miniszterelnökkel és Peter Pellegrini államfővel. Hogy miről tárgyaltak, arról sok okosságot nem lehetett megtudni, az államfő hivatala nem adott ki közleményt, posztoltak egy kényszeredett fotót és lapoztak; a miniszterelnök, Orbán „régi barátja” ennél egy fokkal udvariasabbnak bizonyult, amikor valamiféle memorandumot írt alá vendégével; annak nagyjából annyi volt a veleje, hogy Fico és Orbán matadorok, és reményeik szerint még sokáig azok is maradnak (Robert Fico szíves közlése).

„Inkább magamat választom”

A Budaörsi Latinovits Színház fiatal színésze a versenysport helyett végül a színház mellett döntött, és ebben nagy szerepe volt Takács Vera televíziós szerkesztőnek, rendezőnek is. Bár jelentős színházi és ismert filmes szerepek is kötődnek hozzá, azért felmerülnek számára a színház mellett más opciók is.

Az irgalom atyja

Megosztott egyházat és félig megkezdett reformokat hagyott maga után, de olyan mintát kínált a jövő egyházfőinek, amely nemcsak a katolikusoknak, hanem a világiaknak is rokonszenves lehet. Ügyesebb politikus és élesebb nyelvű gondolkodó volt, mint sejtenénk.