Miért térnek vissza a menekültek Ukrajnába?

Külpol

A háború február végi kezdete óta az Ukrajnából elmenekültek egy része már most visszatért az országba. De hová és miért?

Ez a cikk a Magyar Narancs és az ukrán Kijev-Mohila Akadémia Nemzeti Egyetem diákjainak együttműködésében született. Lapunk a továbbiakban is teret kíván adni a cikkeiknek, amelyekben saját és mások történeteit osztják meg a háborúról, a menekülésről, a menekültlétről.

Az ukrán határőrség közlése szerint május 3-án nagyjából 63 000 ember lépett be az országba az EU-val és Moldovával közös határain. Ez meghaladja annak a mintegy 34 000 embernek a számát, akik ugyanezen a napon elhagyták Ukrajnát. Április 22-én az Ukrajnába visszatérők száma elérte a 70 000 főt. Miközben ez a szám az unió és Ukrajna lakói számára egyaránt nyomasztónak tűnhet, továbbra is fontos megérteni, mi áll ennek a tendenciának a hátterében.

Már biztonságos a helyzet Ukrajnában?

A kérdés megválaszolásához előbb meg kell értenünk az ukrajnai orosz invázió dinamikáját. Az orosz csapatok jelenleg Ukrajna keleti és déli részén tartózkodnak a Donyec-medence (Donbasz) és Herszon régióban, valamint a Krímben. Közben Oroszország továbbra is próbál megszerezni egy jelentős várost Kelet-Ukrajnában, Harkivot. Az elmúlt időszakban viszont Ukrajna keleti részén három régió szabadult fel az orosz megszállás alól: Kijev, Csernyihiv és Szumi.

Az orosz rakétatámadások ugyanakkor az ország egész területén tovább folytatódtak. Lvivet például a közelmúltban is eltalálta több orosz rakéta. A nyugat-ukrajnai város több százezer otthonát vesztett embert fogadott be Ukrajna egész területéről, sokan közülük azért álltak meg itt, hogy aztán tovább utazhassanak az EU-ba.

Ez azt jelenti, hogy

összességében nincs biztonságos hely Ukrajnában.

Egyes régiókat bombáznak az oroszok, míg más térségek megszállás alatt maradtak, ami egyszerre jelent erős bombázást és heves harcokat is. 

Mindezt figyelembe véve, miért választja mégis néhány ukrán menekült a hazatérést? 

Először is a hadiállapot miatt elsősorban az ukrán nők és gyerekek azok, akiknek engedélyezett az ország elhagyása. Egy visszatérő ukrán nő mesélt arról, hogy

azért ment vissza, mert hiányzott neki az otthona és a családja.

Elmondta, nehéz volt számára ilyen sokáig, ilyen távol maradnia az otthonától.

Bár az ukrán határszolgálat nem közli pontosan az Ukrajnába visszatérő nők és gyerekek számát, valószínűsíthető, hogy főleg nők vannak azok között, akik visszatérnek a családjukhoz.

Nem a honvágy az egyetlen ok, amiért ukránok hazatérnek az EU-ból. Mint már említettük, az orosz csapatokat aktívan és sikeresen szorították vissza az ukrán területek bizonyos, Oroszországgal határos részeire. Az ukrán fegyveres erők már közel három hónapja tartják vissza az orosz inváziót, mindemellett Ukrajna maga fogadja be a legnagyobb számban azokat az embereket, akik az ukrajnai háború elől menekülnek. Ez azt jelenti,

akik visszatérnek Ukrajnába, menedéket is találhatnak ott.

Végül pedig vannak gazdasági okok is. Dolgoznak az emberek a háború sújtotta Ukrajnában? Igen. Az ukrán gazdaságot megviselte a háború, és a jelenlegi humanitárius katasztrófából való visszarázódás sok időbe és energiába fog kerülni. Az ukrán kormány viszont felszólította a lakosságot, hogy dolgozzanak, amennyiben lehetőségük van rá.

Bár nincs olyan tanulmány, amely a gazdaság és a menekültek hazatérésének összefüggéseit vizsgálná, az mégis jól látható, hogy az élet már most változik Ukrajnában, ahol és ahogyan lehetséges.

„Úgy érzem, szükség van rám Kijevben”

mondta egy kijevi lakos egy interjúban. „Nem élhetek tovább félelemben” – fogalmazta meg egy hazatért ukrán nő, Nata.

Ukrajnában ugyanakkor továbbra is hadiállapot van, ami nem csak új korlátozásokat jelent a mindennapi életben, de emellett azt is, hogy az országban minden ember élete kockán forog. Oroszország a tengerről, a levegőből és a földről is támadja Ukrajnát, és bár a háború „nem lépte át” a határt, de megmaradt az ukránok mindennapi valóságának. „A boltok félig üresek és félig zárva vannak Kijevben. Az emberek fel vannak készülve rá, hogy bármelyik pillanatban a bunkerekbe meneküljenek” – mesélte Nata arról, hogy milyen az élet most a fővárosban. 

(Fordította: Bajnai Marcell) 

(Címlapképünkön: Lengyel katonák segítik az Ukrajnából menekülő embereket, miután megérkeztek a lengyel-ukrán határ lengyel oldalán lévő Przemysl pályaudvarára 2022. február 27-én. Fotó: MTI)

A Magyar Narancs és az ukrán Kijev-Mohila Akadémia Nemzeti Egyetem diákjainak együttműködésében született korábbi cikkeink itt olvashatók:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.