Miért térnek vissza a menekültek Ukrajnába?

Külpol

A háború február végi kezdete óta az Ukrajnából elmenekültek egy része már most visszatért az országba. De hová és miért?

Ez a cikk a Magyar Narancs és az ukrán Kijev-Mohila Akadémia Nemzeti Egyetem diákjainak együttműködésében született. Lapunk a továbbiakban is teret kíván adni a cikkeiknek, amelyekben saját és mások történeteit osztják meg a háborúról, a menekülésről, a menekültlétről.

Az ukrán határőrség közlése szerint május 3-án nagyjából 63 000 ember lépett be az országba az EU-val és Moldovával közös határain. Ez meghaladja annak a mintegy 34 000 embernek a számát, akik ugyanezen a napon elhagyták Ukrajnát. Április 22-én az Ukrajnába visszatérők száma elérte a 70 000 főt. Miközben ez a szám az unió és Ukrajna lakói számára egyaránt nyomasztónak tűnhet, továbbra is fontos megérteni, mi áll ennek a tendenciának a hátterében.

Már biztonságos a helyzet Ukrajnában?

A kérdés megválaszolásához előbb meg kell értenünk az ukrajnai orosz invázió dinamikáját. Az orosz csapatok jelenleg Ukrajna keleti és déli részén tartózkodnak a Donyec-medence (Donbasz) és Herszon régióban, valamint a Krímben. Közben Oroszország továbbra is próbál megszerezni egy jelentős várost Kelet-Ukrajnában, Harkivot. Az elmúlt időszakban viszont Ukrajna keleti részén három régió szabadult fel az orosz megszállás alól: Kijev, Csernyihiv és Szumi.

Az orosz rakétatámadások ugyanakkor az ország egész területén tovább folytatódtak. Lvivet például a közelmúltban is eltalálta több orosz rakéta. A nyugat-ukrajnai város több százezer otthonát vesztett embert fogadott be Ukrajna egész területéről, sokan közülük azért álltak meg itt, hogy aztán tovább utazhassanak az EU-ba.

Ez azt jelenti, hogy

összességében nincs biztonságos hely Ukrajnában.

Egyes régiókat bombáznak az oroszok, míg más térségek megszállás alatt maradtak, ami egyszerre jelent erős bombázást és heves harcokat is. 

Mindezt figyelembe véve, miért választja mégis néhány ukrán menekült a hazatérést? 

Először is a hadiállapot miatt elsősorban az ukrán nők és gyerekek azok, akiknek engedélyezett az ország elhagyása. Egy visszatérő ukrán nő mesélt arról, hogy

azért ment vissza, mert hiányzott neki az otthona és a családja.

Elmondta, nehéz volt számára ilyen sokáig, ilyen távol maradnia az otthonától.

Bár az ukrán határszolgálat nem közli pontosan az Ukrajnába visszatérő nők és gyerekek számát, valószínűsíthető, hogy főleg nők vannak azok között, akik visszatérnek a családjukhoz.

Nem a honvágy az egyetlen ok, amiért ukránok hazatérnek az EU-ból. Mint már említettük, az orosz csapatokat aktívan és sikeresen szorították vissza az ukrán területek bizonyos, Oroszországgal határos részeire. Az ukrán fegyveres erők már közel három hónapja tartják vissza az orosz inváziót, mindemellett Ukrajna maga fogadja be a legnagyobb számban azokat az embereket, akik az ukrajnai háború elől menekülnek. Ez azt jelenti,

akik visszatérnek Ukrajnába, menedéket is találhatnak ott.

Végül pedig vannak gazdasági okok is. Dolgoznak az emberek a háború sújtotta Ukrajnában? Igen. Az ukrán gazdaságot megviselte a háború, és a jelenlegi humanitárius katasztrófából való visszarázódás sok időbe és energiába fog kerülni. Az ukrán kormány viszont felszólította a lakosságot, hogy dolgozzanak, amennyiben lehetőségük van rá.

Bár nincs olyan tanulmány, amely a gazdaság és a menekültek hazatérésének összefüggéseit vizsgálná, az mégis jól látható, hogy az élet már most változik Ukrajnában, ahol és ahogyan lehetséges.

„Úgy érzem, szükség van rám Kijevben”

mondta egy kijevi lakos egy interjúban. „Nem élhetek tovább félelemben” – fogalmazta meg egy hazatért ukrán nő, Nata.

Ukrajnában ugyanakkor továbbra is hadiállapot van, ami nem csak új korlátozásokat jelent a mindennapi életben, de emellett azt is, hogy az országban minden ember élete kockán forog. Oroszország a tengerről, a levegőből és a földről is támadja Ukrajnát, és bár a háború „nem lépte át” a határt, de megmaradt az ukránok mindennapi valóságának. „A boltok félig üresek és félig zárva vannak Kijevben. Az emberek fel vannak készülve rá, hogy bármelyik pillanatban a bunkerekbe meneküljenek” – mesélte Nata arról, hogy milyen az élet most a fővárosban. 

(Fordította: Bajnai Marcell) 

(Címlapképünkön: Lengyel katonák segítik az Ukrajnából menekülő embereket, miután megérkeztek a lengyel-ukrán határ lengyel oldalán lévő Przemysl pályaudvarára 2022. február 27-én. Fotó: MTI)

A Magyar Narancs és az ukrán Kijev-Mohila Akadémia Nemzeti Egyetem diákjainak együttműködésében született korábbi cikkeink itt olvashatók:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.