Liz Truss bukása és Rishi Sunak felemelkedése

Mindig van másik

Külpol

Másfél hónapja Liz Truss a brit miniszterelnöki székért folytatott maratoni „állásinterjún” legyőzte Rishi Sunakot. Ezt követően mindössze 45 nap jutott a legrövidebb ideig szolgáló szigetországi kormányfőnek, aki pálfordulásokban és botrányokban gazdag kormányzás után bukott meg október 20-án. Hétfő délutánra az is eldőlt, hogy éppen Sunak követi őt a kormányfői poszton.

A brit politika lassan olyan, mint Shakes­peare III. Richárdja: percenként hullanak a trón­utódlásra alkalmasnak vélt politikusok – Cameron, May, Johnson, Truss –, s beköszönt a britek rosszkedvének tele. Pedig egy időre sikerült támogatóinak Thatcher-hasonmássá és kései utóddá fazonírozni a szürke, egyáltalán nem karizmatikus Liz Trusst, s úgy eladni őt, mint a tiszta lappal kezdés mesterét, aki felcsillantja a reményt, hogy az erkölcsileg megtépázott Konzervatív Párt megnyerheti a következő választást.

Truss nem Boris Johnson-ellenes politikájával, hanem az üresedést kihasználva tört az élre, nem volt Brexit- vagy költségvetésihiány-ellenes, fő ígérete – elődjéhez hasonlóan – az adóterhek csökkentése, a növekedés beindítása volt. A párttagság 57,4 százaléka voksolt mellette szeptember elején, de ez a támogatottság gyorsan elolvadt. A toryk október elején tartott konferenciája sem állt ki egyértelműen mellette. A The Observer felmérése szerint a megkérdezettek 25 százaléka már akkor úgy vélekedett, hogy ideje távoznia, 64 százalékuk pedig nem értett egyet azzal, ahogyan kormányoz.

Szeptember 23-án Kwasi Kwarteng pénzügyminiszter pótköltségvetésében még a jövedelemadó alapkulcsát 20-ról 19 százalékra csökkentette volna, a magas jövedelműeknek pedig egységesen 40 százalékos kulcsot tervezett. A válságból 45 milliárd fontos adócsökkentéssel kilábalni kívánó kormány ötleteire a piac szkeptikusan reagált, mert a kereslet­élénkítés ábrándnak tűnt, s a foglalkoztatottak számának növeléséhez, a befektetések ösztönzéséhez és az export növeléséhez, vagyis a növekedés beindításához nem látszottak a szükséges források.

A Bank of England a piacok megnyugtatása és a hozamnövelés érdekében állampapír-vásárlásba fogott, kompenzálandó „a piacok rendellenes működését”, de ez az intervenció sem volt elég, a Standard and Poor’s negatívra rontotta az államadósságra vonatkozó kilátásokat.

Truss csakhamar kirúgta pénzügyminiszterét, akinek utódja október 14-től Jeremy Hunt lett. Ő az előző kabinetekben egészségügyi, illetve külügyminiszterként szolgált, s most kiszórt majdnem minden olyan intézkedést a költségvetési csomagból, amelyekkel a miniszterelnök előzőleg kampányolt. Repült a tervezetből a személyi jövedelemadó és a társasági adó csökkentése, és jövő október helyett csak áprilisig garantálta volna Hunt a háztartások energiaszámlájára vonatkozó ársapkát. Az egészségbiztosítási és a házvásárlási kedvezmény megmaradt.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk