Május 8-án Macedóniában a jobboldali-nacionalista VMRO-DPMNE megsemmisítő kettős győzelmet aratott az országgyűlési és elnökválasztáson a 2017 óta hatalmon lévő baloldal felett. (A macedóniai választás hátterével nyomtatott kiadásunk e heti számában foglalkozunk.) Másnap a VMRO elnöke (aki ebben a minőségében a Magyarországra menekült, majd összesen majd’ húsz év börtönre ítélt Nikola Gruevszki utódja) arról beszélt egy tévéinterjúban, hogy országa egymilliárd dollár kölcsönt vesz fel egy államtól. Arra a kérdésre, hogy melyik lenne ez a bőkezű hitelező, Hrtisztijan Mickoszki nem adott választ.
Macedón lapértesülések szerint a magyarországi Eximbanktól remélheti az egymilliárd dollárt, vagyis 358 milliárd forintot
a frissen megválasztott észak-macedón kormány. A nezavisen.mk legalábbis azt találgatja, melyik baráti ország lehet majd a nagy segítő. A választást behúzó VMRO-DPMNE a lapoknak határozottan tagadta, hogy ez Kína, Oroszország vagy Törökország lenne, így – spekulál az újságíró – lényegében az Egyesült Arab Emirátusok és Magyarország jöhet szóba.
Ha pedig az a kérdés, hogy kivel fotózkodott többet az utóbbi időben a friss miniszterelnök Hrisztijan Mickoszki, akkor a válasz Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök a Karmelitában látta vendégül a politikust tavaly októberben. Az MTI szűkszavú tájékoztatása szerint szóba került a Nyugat-Balkán államai integrációs törekvéseinek felgyorsítása is, a macedónok ennél picit lelkesebben stratégiai célok megvalósulásáról írtak, elvégre két baráti államról van szó, amelyből az egyik épp az unió soros elnöke lesz.
Egyelőre hivatalos válasz nincs arról, hogy Magyarország lesz-e a nagylelkű pénzügyi mentor, ám az legalábbis beszédes, hogy a konkrét kérdésre, miszerint a magyar Exim ad-e egymillió dollárt a macedón államnak, csak annyit válaszolt egy sajtótájékoztatón a VMRO-DPMNE alelnöke, Vlado Miszajlovszki, hogy a miniszterelnök fogja ezt bejelenteni nemsokára. Tehát ha máshonnan nem – mert máshonnan szinte biztos nem – a macedón sajtóból megtudjuk, hogy adunk-e 358 milliárd forintot nagy barátunknak, Észak-Macedóniának.
Megkérdeztük az Eximbankot, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket. Addig kénytelenek vagyunk magunk megkapargatni, mennyi esélye lehet egy ilyen ügyletnek, és úgy általában szóba jöhet-e és egyáltalán miért.
Elvileg szóba jöhet. Elvégre 2021-ben az azóta szintén választást nyert boszniai szerb Milorad Dodik kormányát is megtámogatta az Exim 45 milliárd forint értékű euróval. Erről természetesen nem az érintett pénzintézet, hanem a boszniai szerb lapok számoltak be lelkesen. Naná, mindenki lelkes, ha kedvezményes, fix kamatozású hitelt kap olyan lazán meghatározott célra, mint közepes vállalkozások támogatása. A hírek szerint már az előtt megvolt a pénz gazdája, mielőtt a pénzügyön megnyomták az Enter gombot, meghatározott és jól helyezkedő vállalatok kaptak bizalmat. Nahát.
Az Eximbank beszámolóiban szépen ott is van az egyéb ügyfelekkel szemben fennálló kötelezettségek között 48,7 milliárd forint az európai nem uniós tagállamok bontásában. Ezen a soron 2021-ben még csak 6 milliárd forint volt, tehát a nagyságrend stimmel. Persze a beszámoló szöveges részében nincs nevesítve, hogy Dodiknak és csapatának ment az összeg.
Ez azért fura – nem fura amúgy –, mert más tételek és sorok simán le vannak vezetve, nincs titkolózás. Ilyen tétel az egyiptomi, laoszi, indonéz kitettség a nem európai ügyfelek soron. Ezeket a projekteket ráadásul egy szimpla netes kereséssel meg is lehet találni. Laosznak 160 millió dollár segélyhitelt nyújtott volna az Eximbank 2020-ban, ám a polgárháború nem kedvezett a gazdasági környezetnek, így ezt a hitelt végül nem hívták le. Hasonlóképp bennragadt a rendszerben egy egyiptomi tétel, ami 1300 vasúti kocsi eladásáról szólt volna, erre adott volna kedvezményes hitelt az Eximbank, egyelőre ez sem jött még össze. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy ezekről van hír, volt bejelentés itthon is. Míg a balkáni bizniszről semmi.
Azon túlmenően, hogy ez alapból is rendkívül problémás, nem aprópénzről van szó. Már a boszniai szerb kormánynak áttolt 45 milliárd forint sem hibahatár a könyvelésben, ehhez képest a macedón tétel kicsit nagyobb, mint a laoszi, egyiptomi, indonéz, boszniai szerb tétel együtt. De legalább erről sem lehet tudni semmit.
Felmerülhet a kérdés, hogy mi értelme ennek – azon túl, hogy kell a pénz lóvéra. Egy államnak forrás kell, ez nyilvánvaló. Saját devizát bármikor tud nyomtatni, ez legfeljebb az inflációt tolja meg. Ha külföldi devizára van szüksége, akkor kibocsáthat kötvényt vagy vehet fel hitelt. A kötvénykibocsátás elég drága egy olyan grízes állam számára, mint Észak-Macedónia – vagy akár Magyarország –, így a hitel olcsóbb megoldás lehet. Hitelt szívesen ad a Világbank vagy az IMF, erre vannak, az más kérdés, hogy mit kérnek az alacsony kamatért cserébe. Hát biztos csupa olyan dolgot, amit nem akar megtenni egy olyan miniszterelnök, aki török, magyar és kínai kapcsolataira különösen büszke – átláthatóság, korrupcióellenes intézkedések, az államháztartás rendberakása.
Magas kamatra bármikor, kérdés nélkül ad hitelt mondjuk Kína. Ezt veszi igénybe a magyar állam is – van persze államkötvény is jüanban –, ebből finanszírozzák a nagy beruházásokat, de ebbe a kategóriába tartozik a Mini Dubaj nevű fantasztikus projekt is, ahol a finanszírozó az Egyesült Arab Emírségek. Ilyesmi az a hitel, amit az Exim nyújt, nyújthat majd Észak-Macedóniának. Hogy ez miért jó az igénybe vevő kormánynak, elég egyértelmű: ömlik a pénz, azt meg majd kitalálják, miből fizetik vissza. Ráadásul Mickoszki hangsúlyozottan kiemelte, hogy ez nagyon jó deal „rendkívül kedvező feltételekkel, jó türelmi idővel, rendkívül vonzó kamattal”.
Mindezek fényében egyelőre nem világos, hogy mire jó ez Magyarországnak.
Biztos van olyan konstelláció, amikor egy külgazdasági kapcsolatok erősítésében érdekelt bank jól tud tárgyalni és olcsó forrással jó üzlethez segíti saját országának cégeit. De akkor erről beszélnie kellene: helló, eladunk ezer vagont Egyiptomnak, befektetési helyszínt alakítunk ki Laoszban vagy itt lenn délen ilyen és ilyen feltételekkel. De itt némaság van. Járható a kínai modell is, amikor is megkérik a hitel árát. De itt épp azt hangsúlyozza az észak-macedón kormány, hogy nagyon jók a kondíciók.
Az sem világos, hogy mire kell ennyi pénz? Ekkora hitelösszeg az Eximnek is sok, nem lapul a farzsebben 358 milliárd forint, ez költségvetési szinten is látható összeg. Az összes forrás, amit az Exim a bankokon és pénzintézeteken keresztül a vállalatok számára Magyarországon kihelyezett, a legfrissebb beszámolóban 1500 milliárd forint. Ez a Bethlen Gábor iparosítási program és a többi, vállalkozásfejlesztési hitel kerete. Az egyéb ügyfeleknek kihelyezett forrás, hitel 860 milliárd forint, amiből hazai ügyfélhez 420, külföldihez 440 milliárd forint ment. Ehhez a 440-hez jönne tehát hozzá 358 milliárd forint. De minek?
Ráadásul ha megnézzük az Exim beszámolóját, azt látjuk, hogy igen magas hozamígérettel bocsátott ki kötvényeket tavaly és 2022-ben, volt közte jócskán 12-16 százalékos kamatú kötvény is. A szükséges 358 milliárd forintot valahogy elő kell teremtenie, forrást kell bevonnia. Ez azonban csak piaci alapú lehet – amit az állam nyilván megtérít utólag –, márpedig nem tud olcsón forráshoz jutni a piacon. Ehhez képest mit nyer Magyarország azzal, ha a méregdrágán megszerzett forrást az Eximbank „rendkívül kedvező feltételekkel” adja tovább Észak-Macedóniának?
