"A mohi atomerőmű biztonságában olyan szilárdan hiszek, hogy ha kell, magam megyek a helyszínre, és magam nyomom meg az indítógombját", jelentette ki Vladimír Mecar szlovák kormányfő június 5-én egy kassai nagygyűlésen. Ennek ellenére június 8-án reggel Milan Cagala szlovák gazdasági miniszter jelent meg a vezérlőteremben, lenyomta a start gombot, és elindította a láncreakciót. Június 10-én bekérették az osztrák külügyminisztériumba Szlovákia bécsi nagykövetét, és közölték vele, hogy Ausztria nagyon aggódik a fűtőanyag aktiválása miatt. Viktor Klima osztrák kancellár leszögezte: ezzel a lépéssel "Pozsony virgácsot kapott az ablakába". Ugyanazon a napon a Szlovák Villamosművek cáfolta a Greenpeace értesülését, miszerint a felfűtés során műszaki problémák merültek volna fel: tájékoztatták a nyilvánosságot, hogy az erőmű reaktorának kritikus teljesítményét 3 óra 37 perckor stabilizálták, minden rendben van. Robert Holy, az atomerőmű PR-igazgatója június 10-én papírt vett elő, és sematikus folyamatábrán szemléltette a Narancsnak, hogy Mohi biztonságosabb, mint Paks.
Bajok
Röviden így foglalhatók össze a legfontosabb események, amelyek a mohi atomerőmű beüzemelése körül zajlottak a múlt héten. Az első reaktorblokk teljesítményét mostantól fokozatosan emelik, s az atomerőművet néhány hét múlva rákapcsolják a szlovák villamos hálózatra. Úgy tervezik, hogy jövőre újabb, az ezredforduló után pedig további két blokkot indítanak be. A fűtőelemek aktiválásával Szlovákia a maga részéről pontot tett arra az elmérgesedett vitára, amely az atomerőmű biztonsága körül hónapok óta zajlik.
Mohiról a kilencvenes évek elejétől egyre többet lehetett hallani, a Greenpeace mind többször figyelmeztetett, hogy az erőművet földrengésveszélyes területre, pontosan egy geológiai törésvonalra építik. Legutóbb 1411-ben volt errefelé erősebb földmozgás, ám ha Szlovákiában megmozdul a talaj, akkor majdnem biztos, hogy az erőmű közelében lesz a rengés egyik epicentruma. A környezetvédők hívták fel először a figyelmet arra is, hogy a pénz hiányában többször leállított építkezés alatt az építőanyagok, szerkezeti elemek egy része kifáradt, elrozsdásodott, a rabokkal elvégeztetett alapozási munka minősége pedig nem üti meg a mércét. A legnagyobb bajt abban látják, hogy nincs az erőműben másodlagos védőburok, ami baleset esetén megakadályozná a radioaktív szennyezőanyag kiszivárgását, és kétséges a hegesztések minősége is. Mohiban egy eddig sehol ki nem próbált, öszvér atomerőmű-típust hoztak össze, orosz mintájú reaktorblokkot nyugati biztonsági berendezésekkel láttak el. Az atomszakmában köztudott, hogy a keleti és a nyugati berendezéseket lényegesen eltérő koncepciók szerint tervezik. Meciar azonban éppen erre büszke, kassai nagygyűlésén külön kitért rá, hogy a világon elsőként Szlovákia ötvözte a kétfajta technológiát, és ez milyen nagy dolog.
Aggályok
A jelek szerint Viktor Klimát ez a technikai unikum nem nagyon hatotta meg, s amikor megtudta, hogy a szlovákok titokban, az éj leple alatt beindították az erőművet, azonnal bekérette a szlovák nagykövetet, és kikelt magából, amiért nem értesítették őket a műveletről. Az osztrák politikusok mostanában különösen érzékenyek a maghasadásra, Ausztriában ugyanis maga a nép döntötte el, hogy az országban soha többet nem lesz semmiféle atomerőmű. Olyannyira irtóznak az atomtól, hogy az ország új, egyetlen, kulcsrakész atomerőművét egyszerűen nem helyezték üzembe. De hiába nyilvánították Ausztriát atommentes övezetté, Mohi mindössze nyolcvan kilométerre van a határtól.
Két hete Klima aggódva telefonált Meciarnak, rá akarta venni a derék bokszolót, hogy várják meg a szakértői vizsgálatok végét, és csak azután indítsák be az erőművet. A titkárnő azt mondta Klimának, hogy elnézést kér, de a miniszterelnök úr gyengélkedik, s nem tud a telefonhoz fáradni. Klima bánatában leült a tévé elé, és rendesen meglepődött, amikor a hétórás hírekben Meciar pirospozsgás arccal Seremetyevóról, egy vörös futószőnyegről integetett neki vissza.
A titkárnőnek biztosan kiment a fejéből, hogy főnöke hivatalos látogatásra Moszkvába ment. Klima ezt mellre szívta, és olyanokat nyilatkozott az osztrák közszolgálati rádiónak, hogy "eltávolodik Európától az olyan állam, amely egyáltalán nincs tekintettel egy másik állam aggodalmára", meg hogy "az Európai Unióba törekvő országok megítélésében igenis szerepet játszik, hogy az adott tagjelölt országban mennyire érvényesülnek az atomerőművekben a biztonsági normák". Karl Stix burgenlandi tartományi főnök rátett még egy lapáttal, és sajtónyilatkozatban közölte, milyen csalódott amiatt, hogy ilyen könnyedén figyelmen kívül lehet hagyni több százezer osztrák állampolgár aggodalmát. Õ volt az első osztrák politikus, aki Szlovákiának egyenlő bánásmódot kért az Európai Uniótól, de most - ugyan nem szívesen - mégis kénytelen azt mondani, hogy az atomerőműben történtek egyáltalán nem kedveznek az EU és Pozsony kapcsolatainak, jelentette ki.
Válaszok
Sergej Kozlik szlovák kormányfőhelyettes erre csak annyit mondott: Szlovákiának nem kell aggódnia amiatt, hogy a közeljövőben Ausztria látja el az EU soros elnöki tisztét. Az ő elnökségük is befejeződik egyszer, utánuk úgyis Németország következik, ahol világosan látják a szlovák energiafejlesztés fontosságát, s támogatják a második mohi blokk befejezését.
A szlovák tévé a következő szavakkal kommentálta Mohi beüzemelését: "Végre felhagyunk azzal, hogy Európában úgy viselkedjünk, mint a kisdiák, aki az idősebb tanító előtt nem mer felelni fizikából. Jó, hogy a kormány térde nem reszket, amikor a szlovák-osztrák kapcsolatok megoldására készül a nemzetközi színtéren."
Wolfgang Kromp osztrák atomfizikusnak, Szlovákia első számú közellenségének májusban sikerült bejutnia Mohiba egy nemzetközi szakértői küldöttség élén. Kromp alaposan körülnézett, mért, jegyzetelt, konzultált, és megállapította, hogy a reaktortartály hegesztései nem megfelelők. Prognózisa szerint a neutronsugárzás öt éven belül kikezdi a varratokat. Ha kiszabadul a radioaktív szennyezés, százezreket kell majd evakuálni Közép-Európából.
Szepes Károly, az Országos Atomenergia Hivatal szakembere azonban nem aggódik. Mohiban nincs akkora probléma, hogy baj esetén a fél országot ki kellene költöztetni, mondja. A biztonságra szerinte az a garancia, hogy Mohiban ugyanolyan típusú reaktor működik, mint Pakson, mindkettőt a Skoda Művek gyártotta, aminek a szakértelmére adnak. Szepes Károly sajnos nem ismeri részleteiben a Mohival kapcsolatos problémákat (a szlovákok nem árultak el túl sokat még neki sem, magában az erőműben pedig még nem járt), de úgy tudja, hogy a vitatott reaktortartály a Skoda szakemberei szerint legalább harminc évet kibír.
Robert Holy, a mohi atomerőmű PR-igazgatója az erőműtől egy kilométernyire, egy munkásszállóból átalakított irodaház legfelső emeletén, papíron demonstrálja a Narancsnak, milyen biztonságos Mohi. A reaktorblokk köré még egy négyzetet rajzol, vastagított vonallal, ez lenne az úgynevezett másodlagos biztonsági védelem. "Innen neutron élve nem kerül ki a szabadba. A biztonsági berendezéseket a franciák és németek szállították. Vagyis Mohi biztonságosabb, mint a maguk Paksa", mondja viccelődve, majd komolyra fordítja a szót, és összeráncolja a homlokát. "Kromp úr egy kaméleon. Egyszer ezt mondja, máskor meg mást. A hisztéria, amit keltett, rengeteg kárt okozott nekünk."
A Narancs igazából nem is a PR-igazgatóval szeretett volna tárgyalni, de hát az erőmű területe tabu. Még a porta ablakán sem lehet büntetlenül benézni. Így kénytelenek vagyunk beérni az Infocentrum nevet viselő közeli intézménnyel. De ide sem lehet csak úgy bemenni. Holy úrra jó félórát kell várni a tűző napsütésben egy sorompó előtt. Robert Holy zöld vállalati Skodával jön ki értünk, mi pedig alaposan kihasználjuk az alkalmat, és mindent megkérdezünk, amit egy PR-menedzsertől egyáltalán érdemes. Megtudjuk, hogy Mohiban hétszáz mérnök vigyáz a biztonságra, hogy körülbelül 270 milliárd forintnak megfelelő szlovák koronába került a beruházás, s ha minden jól megy, az erőmű 20-25 év múlva már szerény profitot is hozhat. Nagyjából ennyi, ja, még rákérdezünk, hogy hol tanulta ki ilyen jól az atomfizikus szakmát, de csak kurta választ kapunk, Holy úr ugyanis angol-filozófia szakos volt, ám ma már mindent tud az atomról, amit tudni kell.
Polgármesterek
Aki az igazi Mohira kíváncsi, nem sok nyomot talál. Az egykori színmagyar faluból csak a temető meg a templom maradt. A pár száz lelkes települést még 1981-ben ledózerolták, a lakosságot kitelepítették, hogy két kilométerrel odébb kezdetét vehesse a 18 évig tartó nagy építkezés. A temetőben mindenütt friss virágok, a templomban sitt és szemét, meg Marx Tőkéjének több kötete és a Csehszlovák Kommunista Párt kiadványai a főoltár alatt.
Miközben az atomerőmű környékén fotózgatunk, egy rendőrautó szegődik a nyomunkba. Az erőmű főbejárata előtt már betelhetett nekik a pohár: két napszemüveges közeg száll ki a Golfból. A tényállást magyarul közlik: "Telefonon értesítettek minket, hogy fotózzák az erőművet. Mi erről lebeszélnénk önöket, tudják, a biztonságiak. Nehogy úgy járjanak, mint két héttel ezelőtt az a magyar forgatócsoport valamelyik tévétől." Aztán barátságosan elmagyarázzák, hogy Amerikában sem lehet csak úgy fényképezni, meg hogy nem értik, mi ez a nagy vita Mohi körül, amikor mindenki tudja, hogy ez a világ egyik legbiztonságosabb erőműve. Még Paksnál is olyanabb, az egész cirkuszt csak a politikusok csinálják. Búcsúzóul felírják az összes létező adatunkat.
A Nógrád megyei polgármesterek lakcímét is feljegyezték a szlovák hatóságok, amikor mint a legérintettebb magyar térség vezetőit, meghívták őket Mohiba, hogy a helyszínen oszlassanak el minden kételyt és félreértést. Rétság polgármesterét egy életre meggyőzték, amikor az erőmű szimulátortermében szlovák mérnökök írásvetítőről mutatták be, milyen biztonságos egy erőmű az övék. Gresina István a Narancsnak elmondta, nagy szerencséje volt, pont egy paksi atomszakember mellé került, és "ő semmi rosszat nem mondott". "Hát kire hagyatkozzuk, mi, laikusok, ha nem a szakemberekre? Mi inkább az alkotásnak és a fejlesztésnek vagyunk a hívei, ha kimegyünk a határra tüntetni, akkor mi változik?"
Demszky Gábor főpolgármester és bécsi kollégája máson töri a fejét. Szombaton elhatározták, hogy rövidesen elmennek Mohiba, mert hát rendkívül aggasztja őket a biztonsági rendszer. Demszky különösen aktív, biztos tudja, hogy Mohi felől a szél az év nagy részében éppen Budapest felé fúj. Ha baleset történik, éppen minket kap telibe a sugárzó pernye. Az is lehet, hogy ezt a szlovákok jól belekalkulálták nemzeti energiafejlesztési tervükbe.
Kovács Róbert
