Orbán eszközei a „brutálistól az embertelenig” terjednek

  • MTI/narancs.hu
  • 2017. szeptember 2.

Külpol

A német lapok se hagyták szó nélkül, hogy a magyar kormányfő pénzt követel az EU-tól a határvédelmi költségek utólagos finanszírozására.

Németországban a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap, a liberális Süddeutsche Zeitung és a Spiegel Online hírportál is kommentálta Orbán Viktor csütörtöki húzását, miszerint a kormányfő levelet írt Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnöknek, amelyben pénzt kért a határvédelmi költségek, így a kerítésépítések utólagos finanszírozására. Pénteken már meg is érkezett az első visszajelzés, Alexander Winterstein, az Európai Bizottság helyettes szóvivője így fogalmazott: „A szolidaritás kétirányú utca, és minden tagállamnak részt kell vállalnia a terhekből is. Ez nem olyan, mint egy à la carte menü, hogy azt kérünk, amit akarunk.” A magyar kérést ugyan megvizsgálják, de eléggé esélytelen az extra források utalása úgy, hogy a magyar határvédelem segítésére az EU 93,4 millió eurót bocsát Magyarország rendelkezésére a 2014–2020 közötti időszakban, emellett 6,7 millió eurót sürgősségi támogatásként.

Kerítéskirály

A Süddeutsche Zeitung ’Kerítéskirály’ címmel közölte Stefan Ulrich kommentárját, aki hangsúlyozta: igaz, hogy Európában „sokaknak titokban jól jön, hogy Orbán eltorlaszolja a balkáni útvonalat és másként is elijeszti a menekülteket”, de eszközei „sajnos a brutálistól az embertelenig” terjednek, és nem hajlandó végrehajtani a menekültek elosztásáról hozott kötelező érvényű uniós döntést.

Hozzátette: „talán a német kormánynak össze kellene állítania egy ellenszámlát” és követelnie kellene Orbántól a 2015-ben érkezett több százezer menekült befogadásából adódó költségek egy részének megtérítését.

Trump húzása is hasonló volt

Hol a zsé?

Hol a zsé?

Fotó: MTI

A FAZ ’Oroszlán az oroszlán ellen’ címmel közölte Stephan Löwenstein és Werner Mussler írását, amelyben kiemelték: Orbán Viktor magyar kormányfő aligha fűzött nagy reményeket legújabb követeléséhez, hiszen az Európai Bizottság (EB) már akkor élesen bírálta a határkerítés ügyét, amikor a kormányfő 2015 júniusában bejelentette felépítését.

Hozzátették: Orbán „bizonyára nem teljesen véletlenül” emlékeztet követelésével Donald Trump amerikai elnöknek a választási kampányban tett kijelentésére, miszerint falat épít az amerikai–mexikói határra, és az építkezés számláját kifizetteti Mexikóval. Ami Trump számára „slágertéma” volt a kampányban, az Orbánnak is jól jöhet a 2018-as parlamenti választás kampányában.

A miniszterelnök egyébként is „állandó kampányt folytat”, és lehetőleg nem belső ellenfelekkel, az elaprózódott ellenzékkel, hanem „a nagy külső ellenfelekkel”, hol Soros Györggyel, hol az EB-vel szemben – fejtették ki a FAZ szerzői, megjegyezve, a Fideszben az a mondás járja, hogy „az oroszlán oroszlánokkal akar játszani”.

Kiemelték, hogy az EB nem utasíthatja el teljesen Orbán követelését, mert a kormányfő nemcsak a kerítésépítésre, hanem a kiképzésre és a határzár fenntartására is hivatkozott. Viszont ha az EU mégis utal támogatást, „biztosra vehető, hogy a magyar közleményekben nagyon nagy betűkkel áll majd”, hogy Brüsszel a kerítésre adta a pénzt.

Cinikus

A Spiegel Online hírportál ’Orbán 440 millió eurós számlája’ címmel közölte Keno Verseck írását, aki kiemelte: Orbán „szemtelen követelése mögött egy kampánymanőver húzódik meg, mert a magyar szavazópolgárok körében már csak a kemény menekültpolitikával tud jó pontokat szerezni”.

A többi között kifejtette, hogy a kormány stratégiája „cinikus, főleg azért, mert egyetlen tagállam sem tagadta meg annyira vehemensen a közös menekültpolitikát”, mint Magyarország. Orbán pedig szerinte „fél a hatalma elvesztésétől”, de csak a menekültpolitikában áll mögötte a magyarok többsége, így kézenfekvő, hogy mindig ezt a témát emeli napirendre.

Azonban nem csak a választási kampány egy manőveréről van szó, mert Orbán egyre inkább úgy látja, hogy „küldetése a keresztény Európa megreformálása és megmentése” – tette hozzá Keno Verseck.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.