Orbán eszközei a „brutálistól az embertelenig” terjednek

  • MTI/narancs.hu
  • 2017. szeptember 2.

Külpol

A német lapok se hagyták szó nélkül, hogy a magyar kormányfő pénzt követel az EU-tól a határvédelmi költségek utólagos finanszírozására.

Németországban a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap, a liberális Süddeutsche Zeitung és a Spiegel Online hírportál is kommentálta Orbán Viktor csütörtöki húzását, miszerint a kormányfő levelet írt Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnöknek, amelyben pénzt kért a határvédelmi költségek, így a kerítésépítések utólagos finanszírozására. Pénteken már meg is érkezett az első visszajelzés, Alexander Winterstein, az Európai Bizottság helyettes szóvivője így fogalmazott: „A szolidaritás kétirányú utca, és minden tagállamnak részt kell vállalnia a terhekből is. Ez nem olyan, mint egy à la carte menü, hogy azt kérünk, amit akarunk.” A magyar kérést ugyan megvizsgálják, de eléggé esélytelen az extra források utalása úgy, hogy a magyar határvédelem segítésére az EU 93,4 millió eurót bocsát Magyarország rendelkezésére a 2014–2020 közötti időszakban, emellett 6,7 millió eurót sürgősségi támogatásként.

Kerítéskirály

A Süddeutsche Zeitung ’Kerítéskirály’ címmel közölte Stefan Ulrich kommentárját, aki hangsúlyozta: igaz, hogy Európában „sokaknak titokban jól jön, hogy Orbán eltorlaszolja a balkáni útvonalat és másként is elijeszti a menekülteket”, de eszközei „sajnos a brutálistól az embertelenig” terjednek, és nem hajlandó végrehajtani a menekültek elosztásáról hozott kötelező érvényű uniós döntést.

Hozzátette: „talán a német kormánynak össze kellene állítania egy ellenszámlát” és követelnie kellene Orbántól a 2015-ben érkezett több százezer menekült befogadásából adódó költségek egy részének megtérítését.

Trump húzása is hasonló volt

Hol a zsé?

Hol a zsé?

Fotó: MTI

A FAZ ’Oroszlán az oroszlán ellen’ címmel közölte Stephan Löwenstein és Werner Mussler írását, amelyben kiemelték: Orbán Viktor magyar kormányfő aligha fűzött nagy reményeket legújabb követeléséhez, hiszen az Európai Bizottság (EB) már akkor élesen bírálta a határkerítés ügyét, amikor a kormányfő 2015 júniusában bejelentette felépítését.

Hozzátették: Orbán „bizonyára nem teljesen véletlenül” emlékeztet követelésével Donald Trump amerikai elnöknek a választási kampányban tett kijelentésére, miszerint falat épít az amerikai–mexikói határra, és az építkezés számláját kifizetteti Mexikóval. Ami Trump számára „slágertéma” volt a kampányban, az Orbánnak is jól jöhet a 2018-as parlamenti választás kampányában.

A miniszterelnök egyébként is „állandó kampányt folytat”, és lehetőleg nem belső ellenfelekkel, az elaprózódott ellenzékkel, hanem „a nagy külső ellenfelekkel”, hol Soros Györggyel, hol az EB-vel szemben – fejtették ki a FAZ szerzői, megjegyezve, a Fideszben az a mondás járja, hogy „az oroszlán oroszlánokkal akar játszani”.

Kiemelték, hogy az EB nem utasíthatja el teljesen Orbán követelését, mert a kormányfő nemcsak a kerítésépítésre, hanem a kiképzésre és a határzár fenntartására is hivatkozott. Viszont ha az EU mégis utal támogatást, „biztosra vehető, hogy a magyar közleményekben nagyon nagy betűkkel áll majd”, hogy Brüsszel a kerítésre adta a pénzt.

Cinikus

A Spiegel Online hírportál ’Orbán 440 millió eurós számlája’ címmel közölte Keno Verseck írását, aki kiemelte: Orbán „szemtelen követelése mögött egy kampánymanőver húzódik meg, mert a magyar szavazópolgárok körében már csak a kemény menekültpolitikával tud jó pontokat szerezni”.

A többi között kifejtette, hogy a kormány stratégiája „cinikus, főleg azért, mert egyetlen tagállam sem tagadta meg annyira vehemensen a közös menekültpolitikát”, mint Magyarország. Orbán pedig szerinte „fél a hatalma elvesztésétől”, de csak a menekültpolitikában áll mögötte a magyarok többsége, így kézenfekvő, hogy mindig ezt a témát emeli napirendre.

Azonban nem csak a választási kampány egy manőveréről van szó, mert Orbán egyre inkább úgy látja, hogy „küldetése a keresztény Európa megreformálása és megmentése” – tette hozzá Keno Verseck.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.