Orbán eszközei a „brutálistól az embertelenig” terjednek

  • MTI/narancs.hu
  • 2017. szeptember 2.

Külpol

A német lapok se hagyták szó nélkül, hogy a magyar kormányfő pénzt követel az EU-tól a határvédelmi költségek utólagos finanszírozására.

Németországban a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap, a liberális Süddeutsche Zeitung és a Spiegel Online hírportál is kommentálta Orbán Viktor csütörtöki húzását, miszerint a kormányfő levelet írt Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnöknek, amelyben pénzt kért a határvédelmi költségek, így a kerítésépítések utólagos finanszírozására. Pénteken már meg is érkezett az első visszajelzés, Alexander Winterstein, az Európai Bizottság helyettes szóvivője így fogalmazott: „A szolidaritás kétirányú utca, és minden tagállamnak részt kell vállalnia a terhekből is. Ez nem olyan, mint egy à la carte menü, hogy azt kérünk, amit akarunk.” A magyar kérést ugyan megvizsgálják, de eléggé esélytelen az extra források utalása úgy, hogy a magyar határvédelem segítésére az EU 93,4 millió eurót bocsát Magyarország rendelkezésére a 2014–2020 közötti időszakban, emellett 6,7 millió eurót sürgősségi támogatásként.

Kerítéskirály

A Süddeutsche Zeitung ’Kerítéskirály’ címmel közölte Stefan Ulrich kommentárját, aki hangsúlyozta: igaz, hogy Európában „sokaknak titokban jól jön, hogy Orbán eltorlaszolja a balkáni útvonalat és másként is elijeszti a menekülteket”, de eszközei „sajnos a brutálistól az embertelenig” terjednek, és nem hajlandó végrehajtani a menekültek elosztásáról hozott kötelező érvényű uniós döntést.

Hozzátette: „talán a német kormánynak össze kellene állítania egy ellenszámlát” és követelnie kellene Orbántól a 2015-ben érkezett több százezer menekült befogadásából adódó költségek egy részének megtérítését.

Trump húzása is hasonló volt

Hol a zsé?

Hol a zsé?

Fotó: MTI

A FAZ ’Oroszlán az oroszlán ellen’ címmel közölte Stephan Löwenstein és Werner Mussler írását, amelyben kiemelték: Orbán Viktor magyar kormányfő aligha fűzött nagy reményeket legújabb követeléséhez, hiszen az Európai Bizottság (EB) már akkor élesen bírálta a határkerítés ügyét, amikor a kormányfő 2015 júniusában bejelentette felépítését.

Hozzátették: Orbán „bizonyára nem teljesen véletlenül” emlékeztet követelésével Donald Trump amerikai elnöknek a választási kampányban tett kijelentésére, miszerint falat épít az amerikai–mexikói határra, és az építkezés számláját kifizetteti Mexikóval. Ami Trump számára „slágertéma” volt a kampányban, az Orbánnak is jól jöhet a 2018-as parlamenti választás kampányában.

A miniszterelnök egyébként is „állandó kampányt folytat”, és lehetőleg nem belső ellenfelekkel, az elaprózódott ellenzékkel, hanem „a nagy külső ellenfelekkel”, hol Soros Györggyel, hol az EB-vel szemben – fejtették ki a FAZ szerzői, megjegyezve, a Fideszben az a mondás járja, hogy „az oroszlán oroszlánokkal akar játszani”.

Kiemelték, hogy az EB nem utasíthatja el teljesen Orbán követelését, mert a kormányfő nemcsak a kerítésépítésre, hanem a kiképzésre és a határzár fenntartására is hivatkozott. Viszont ha az EU mégis utal támogatást, „biztosra vehető, hogy a magyar közleményekben nagyon nagy betűkkel áll majd”, hogy Brüsszel a kerítésre adta a pénzt.

Cinikus

A Spiegel Online hírportál ’Orbán 440 millió eurós számlája’ címmel közölte Keno Verseck írását, aki kiemelte: Orbán „szemtelen követelése mögött egy kampánymanőver húzódik meg, mert a magyar szavazópolgárok körében már csak a kemény menekültpolitikával tud jó pontokat szerezni”.

A többi között kifejtette, hogy a kormány stratégiája „cinikus, főleg azért, mert egyetlen tagállam sem tagadta meg annyira vehemensen a közös menekültpolitikát”, mint Magyarország. Orbán pedig szerinte „fél a hatalma elvesztésétől”, de csak a menekültpolitikában áll mögötte a magyarok többsége, így kézenfekvő, hogy mindig ezt a témát emeli napirendre.

Azonban nem csak a választási kampány egy manőveréről van szó, mert Orbán egyre inkább úgy látja, hogy „küldetése a keresztény Európa megreformálása és megmentése” – tette hozzá Keno Verseck.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”