Lóról nyilazás, szkanderezés, mongol boksz, lovas verekedősport – többek között ilyen versenyszámokat nézhet a hétvégén Orbán Viktor Kirgizisztánban, ahol megkezdődik a negyedik Nomád Világjátékok. Augusztus közepén egy kirgiz hírügynökség számolt be arról, hogy a rendezvény megnyitóján a magyar miniszterelnök is részt vesz majd, az információt pedig egy MTI-közleményben Havasi Bertalan, Orbán sajtófőnöke is megerősítette.
Az eseményről itthon eddig alig lehetett hallani, ami nem annyira meglepő, mert a Nomád Világjátékokat először 2014 szeptemberében rendezték meg, és nagy visszhangot azóta sem keltett. A The Atlantic két éve írt hosszabb riportot az eseményről, amiben tulajdonképpen arra jut a szerző, hogy a Nomád Világjátékok Kirgizisztán kicsi, de karcos válasza az olimpiákra. Nem is olyan versenyszámok vannak itt, amelyek világszinten ismertek, hanem inkább közép-ázsiai küzdősportok és lovas versenyszámok. Ilyen például a oodarysh (más néven: er enish), ami valójában lovas birkózásnak fordítható. Vagy éppen a szambó, ami a cselgáncs és a birkózás ötvözete. Vagyis olyan sportok vannak jelen a játékokon, melyek valamilyen kapcsolatban állnak a nomád életmóddal, ami egykor jellemezte a kazahokat.
III Дүйнөлүк көчмөндөр оюндары 2018
III Дүйнөлүк көчмөндөр оюндары 2 - 8 сентябрь Ыссык-Көл
Az olimpiával szemben
Sport ide vagy oda, Kirgizisztán azért igyekszik összekötni az eseményt némi önfényezéssel és kritikával. Az ország korábbi elnöke, Almazbek Atambajev, amikor 2016-ban megnyitotta a játékokat, arról beszélt, hogy a Nomád Világjátékokon nincsenek „ideológiai ellentmondások és konfliktusok”, mint más sporteseményeken. Bár a gondolat kicsit zavaros, a kirgiz elnök leginkább országa helyzetére utalt: Kirgizisztán ugyanis egyszerre próbál egyensúlyozni az Egyesült Államok, Kína és Oroszország között.
Mas-wrestling... Qirgizistan. World Nomad Games-2
Qirgizistan. World Nomad Games-2014
Annak érdekében, hogy a közel egy héten át tartó esemény minél látványosabb legyen, a kirgiz kormány rendesen igénybe vette az államkincstárt: az idei Nomád Világjátékok több mint 307 millió kirgiz szomba került, ami nagyjából 1,2 milliárd forintnak felel meg. Kirgizisztán ugyan nem diktatúra, pontosabban közelebb áll a demokráciához, mint más posztszovjet, közép-ázsiai országok, ám a játékokra fordított kiadásokat kritizálni ott sem igazán lehet.
De mit keres itt Orbán?
Bár az eseményen 80 ország sportolói (magyar sportolók is mennek a játékokra, öt sportban 16 hazai versenyző áll rajthoz) vesznek részt, vezetői szinten csupán néhány ország képviselteti magát. A megnyitón a hírek szerint ott lesz az azeri, a kazah, a török, az üzbég elnök, a magyar miniszterelnök, és természetesen a házigazda ország vezetője, Sooronbay Jeenbekov kirgiz elnök is.
A névsor elég beszédes, a részt vevő állam- és kormányfők ugyanis igazi autokraták: az azeri Ilham Aliyev 2003 óta vezeti az országát, ahol a választások tisztaságát rendre megkérdőjelezik, Nurszultan Nazarbajev 1991 óta irányítja Kazahsztánt, ahol az elnök köré személyi kultusz épül, az ellenzéket és a független médiát pedig ellehetetlenítik. Üzbegisztánban sem jobb a helyzet, az ellenzéki véleményeket megfogalmazókat itt is üldözik, az országot 25 évig vezette Iszlam Karimov volt kommunista vezető, aki 2006-ban meghalt, és helyét Savkat Mirzijojev vette át. Törökországban pedig épp a nyár elején betonozta be hatalmát Recep Tayyip Erdoğan, aki bevezette a végrehajtó elnöki rendszert az országban.
Annyira azonban mégsem meglepő, hogy Orbán ezekkel a politikusokkal együtt vesz részt az eseményen. A magyar miniszterelnök már 2015-ben beszélt arról, hogy az Európai Unióval szemben Kazahsztánban érzi otthon magát, mert itt „rokonokat, közeli embereket találunk”. Tavaly pedig azt mondta, hogy olyan házban kell élnünk, amelynek Keletre is nyílik ablaka, mert „a keleti nyitás egy reálpolitika”.
