Orbán magyarországi látogatásra hívja Benjamin Netanjahut

  • narancs.hu
  • 2024. november 22.

Külpol

A miniszterelnök péntek reggel arról beszélt, a Nemzetközi Büntetőbíróság ítéletének „semmilyen hatálya nem lesz” Magyarországon.

Közvetlen szomszédunkban dúl a háború, nem kell hozzá nagy fantázia, hogy tudjuk, a háború fejleményei azonnal tudják érzékeltetni következményeiket egy szomszédos ország területén – erről beszélt Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióinterjújában.

A miniszterelnök arra is felhívta figyelmet, hogy Kárpátalján magyarok élnek, a veszély tehát közvetlen, most már nem egy több ezer kilométerre zajló háborúról van szó, hanem olyan eszközök bevetéséről, amelyekkel el lehet érni más országokat, elsősorban a szomszédokat is.

„Ezek a hírek Magyarország háborús fenyegetettségéről szólnak”

– jelentette ki a kormányfő, aki a hvg.hu összefoglalója szerint úgy folytatta: a háború két legveszélyesebb hónmapja következik. Elmondása szerint a kormány tervezetten fog cselekedni, összehívta a Védelmi Tanácsot, akikkel azt vizsgálták, hogy ha az Egyesült Államok kiszáll a háborúból, akkor az EU kész-e a konfliktus folytatására. Orbán szerinte nem.

Az ukrajnai háborúval és a hét elején feltételezhetően bevetett amerikai rakétákkal kapcsolatban a miniszterelnök arról is beszélt: „Erős az a feltételezés, hogy ezeket a rakétákat nem lehet amerikai személyzet közreműködése nélkül célba juttatni.” Szerinte ezért reagáltok olyan erőteljesen az oroszok. Bár Orbán ezt nem említett, de az amerikai személyzettel kapcsolatos feltételezéseket elsősorban Putyin és az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov hangoztatják.

Orbán beszélt a Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen kiadott elfogatóparancsról is. Szerinte ez a döntés „fölháborítóan pimasz”, mivel jogi köntösben avatkozik bele politikailag egy folyamatban lévő konfliktusba.

„Szembe kell szegülni ezzel a döntéssel. Én még a mai nap során meg is fogom hívni az izraeliek miniszterelnökét egy magyarországi látogatásra”

– jelentette be Orbán, hozzátéve: „Garantálni fogom számára, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság ítéletének semmilyen hatálya nem lesz Magyarországon.”

Az interjú végén szóba került a kormány nemzeti konzultációja is, amivel kapcsolatban Orbán arról beszélt, olyat még nem látott, hogy az embereket az ellenzék nyíltan sértegesse és lenézze. Szerinte aki a nemzeti konzultációt ellenzi, az nem kíváncsi az emberek véleményére, ebben a hozzáállásban pedig lenézés van. Ez a „durvulás” Orbán szerint verbálisan is megjelent. Ennek érzékeltetésére idézett néhány részletet a Magyar Péterről készült hangfelvételekből:büdös a szájuk, büdösek az emberek, egyes munkatársok azok agyhalottak, az újságírókat bele kell lökni a Dunába.”

Orbán szerint korábban, ha valakinek valami kicsúszott a száján, rögtön elnézést kért, visszavonult, „de hogy ez egy politikai viselkedésnek a lényege legyen, és ez csak úgy áradjon, ez azért példátlan a magyar közéletben, és ugye a verbális durvaság az előbb-utóbb elvezet az agresszióhoz is, ettől jó lenne magunkat megkímélni.” A háborútól szerinte nem csak a frontvonalon kell távol maradni, de nincs szükség hazai, közéleti háborúra sem. „Egy közösség vagyunk, tisztességesen kell bánnunk egymással” – zárta a fejtegetéseit a miniszterelnök.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.