Puccsközeli helyzetbe sodródott Örményország

  • narancs.hu
  • 2021. február 25.

Külpol

A hadsereg csütörtökön lemondásra szólította fel Nikol Pasinján miniszterelnököt.

Az örmény hadsereg vezetése levélben szólította fel lemondásra Nikol Pasinján miniszterelnököt csütörtökön a Reuters értesülései szerint. A miniszterelnök a felszólítást puccskísérletnek nevezte, és támogatóinak többezres tömege előtt úgy fogalmazott, csak a népnek van joga arra, hogy az ő jövőjéről hozzon döntéseket.

Mint ismert, november elején írt alá megállapodást Nikol Pasinján a hegyi-karabahi fegyveres konfliktus lezárásáról Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz államfővel. A dokumentum aláírása lényegében örményország kapitulációját jelentette a hat hetes, több ezer áldozattal járó háborúban a két szomszédos ország között. Örményország ezzel elveszítette a fennhatóságot a szakadár Hegyi-Karabah nagyrésze fölött, a területre bevonult az azeri hadsereg, békefenntartóként pedig orosz katonák érkeztek a régióba.

Az aláírás után tüntetők hatoltak be az örmény parlament és kormány épületébe Jerevánban. A főváros Köztársaság terén több ezren gyűltek össze spontán tiltakozó akcióra. A tüntetők Pasinján miniszterelnököt tették felelőssé a háborús vereségért, és azonnali távozását követelték. A miniszterelnök válaszol azt írta a közösségi oldalán, hogy „Nem volt más választás, mint a nyilatkozat aláírása. Sok mindent el szeretnék mondani nektek ezzel a helyzettel kapcsolatban, de egyelőre nem tudok, mert szavaim veszélybe sodorhatják a katonákat, akik jelenleg a hadállásokban vannak.”

November óta feszült a politikai helyzet a hárommilliós volt szovjet tagállamban. Pasinjánt azóta számos alkalommal szólították fel lemondásra, de a csütörtöki volt az első eset, hogy a hadsereg vezetése nyíltan állást foglalt az ország vezetésével szemben.

„A jelenlegi vezetés hatástalan intézkedései, és a súlyos külpolitikai hibák az országot az összeomlás szélére sodorták” – fogalmaztak nyilatkozatukban a hadsereg vezetői.

Pasinján erre reagálva hívta össze híveit Jerevánba, valamint intézkedett a hadsereg vezető tisztjeinek leváltásáról is. Ám ezt az intézkedést egyelőre az állam elnöke még nem írta alá, mint ahogy azt sem lehet tudni, hogy a hadsereg erővel kíván-e nyomást gyakorolni a politikai vezetésre.

Az Örmény-Azeri háborúról, és Örményország helyzetéről korábban Sz. Bíró Zoltán írt a Magyar Narancsba, illetve interjút is készítettünk a régiót jól ismerő szakértővel a konfliktust lezáró megegyezés aláírás után. Sz. Bíró ebben úgy fogalmazott: „Pasinján pozíciója most jelentősen meggyengült persze, de látok rá némi esélyt, hogy maradni tud a helyén, kivezeti a kormányt a válságból, de jósolni persze nem szeretnék. Szerintem józan és nagy bátorságot igénylő döntést hozott most ennek a megállapodásnak az aláírásával. Ha nem teszi, Örményország helyzete még a mostaninál is rosszabbá válhatott volna. Nem beszélve a teljesen értelmetlen emberveszteségekről.”

 

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.