Puccsközeli helyzetbe sodródott Örményország

  • narancs.hu
  • 2021. február 25.

Külpol

A hadsereg csütörtökön lemondásra szólította fel Nikol Pasinján miniszterelnököt.

Az örmény hadsereg vezetése levélben szólította fel lemondásra Nikol Pasinján miniszterelnököt csütörtökön a Reuters értesülései szerint. A miniszterelnök a felszólítást puccskísérletnek nevezte, és támogatóinak többezres tömege előtt úgy fogalmazott, csak a népnek van joga arra, hogy az ő jövőjéről hozzon döntéseket.

Mint ismert, november elején írt alá megállapodást Nikol Pasinján a hegyi-karabahi fegyveres konfliktus lezárásáról Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz államfővel. A dokumentum aláírása lényegében örményország kapitulációját jelentette a hat hetes, több ezer áldozattal járó háborúban a két szomszédos ország között. Örményország ezzel elveszítette a fennhatóságot a szakadár Hegyi-Karabah nagyrésze fölött, a területre bevonult az azeri hadsereg, békefenntartóként pedig orosz katonák érkeztek a régióba.

Az aláírás után tüntetők hatoltak be az örmény parlament és kormány épületébe Jerevánban. A főváros Köztársaság terén több ezren gyűltek össze spontán tiltakozó akcióra. A tüntetők Pasinján miniszterelnököt tették felelőssé a háborús vereségért, és azonnali távozását követelték. A miniszterelnök válaszol azt írta a közösségi oldalán, hogy „Nem volt más választás, mint a nyilatkozat aláírása. Sok mindent el szeretnék mondani nektek ezzel a helyzettel kapcsolatban, de egyelőre nem tudok, mert szavaim veszélybe sodorhatják a katonákat, akik jelenleg a hadállásokban vannak.”

November óta feszült a politikai helyzet a hárommilliós volt szovjet tagállamban. Pasinjánt azóta számos alkalommal szólították fel lemondásra, de a csütörtöki volt az első eset, hogy a hadsereg vezetése nyíltan állást foglalt az ország vezetésével szemben.

„A jelenlegi vezetés hatástalan intézkedései, és a súlyos külpolitikai hibák az országot az összeomlás szélére sodorták” – fogalmaztak nyilatkozatukban a hadsereg vezetői.

Pasinján erre reagálva hívta össze híveit Jerevánba, valamint intézkedett a hadsereg vezető tisztjeinek leváltásáról is. Ám ezt az intézkedést egyelőre az állam elnöke még nem írta alá, mint ahogy azt sem lehet tudni, hogy a hadsereg erővel kíván-e nyomást gyakorolni a politikai vezetésre.

Az Örmény-Azeri háborúról, és Örményország helyzetéről korábban Sz. Bíró Zoltán írt a Magyar Narancsba, illetve interjút is készítettünk a régiót jól ismerő szakértővel a konfliktust lezáró megegyezés aláírás után. Sz. Bíró ebben úgy fogalmazott: „Pasinján pozíciója most jelentősen meggyengült persze, de látok rá némi esélyt, hogy maradni tud a helyén, kivezeti a kormányt a válságból, de jósolni persze nem szeretnék. Szerintem józan és nagy bátorságot igénylő döntést hozott most ennek a megállapodásnak az aláírásával. Ha nem teszi, Örményország helyzete még a mostaninál is rosszabbá válhatott volna. Nem beszélve a teljesen értelmetlen emberveszteségekről.”

 

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.