Putyin nem akar tárgyalni Bidennel

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. október 14.

Külpol

És kitart amellett, hogy szükséges volt Ukrajna lerohanása.

„Őszintén szólva, nem látom szükségét. Egyelőre nincs tárgyalási alap. Még nem dőlt el véglegesen az odautazásom sem” – mondta Putyin arra kérdésre válaszolva, hogy hajlandó lenne-e találkozni az amerikai elnökkel Indonéziában, a G20-csúcstalálkozón.

Az ukrajnai háborúval, vagyis a propagandistáik által „különleges hadműveletként" emlegetett lerohanással kapcsolatban azt mondta, hogy Oroszország „helyesen és időben lépett fel, mert kicsit később ugyanezt kapta volna, de számára kedvezőtlenebb körülmények között.” Szerinte Moszkva nem Ukrajna elpusztítását tűzte ki céljául, sőt, ők mindig készek voltak Ukrajnával a békéről tárgyalni, de miután Oroszország visszavonta csapatait Kijev közeléből, az ukrán fél nem kívánta folytatni a tárgyalásokat.

A sajtótájékoztatón szóba került Krími hídon elkövetett robbantás is. Putyin arról beszélt, hogy a robbanóanyagot tengeri úton küldték el Odesszából, de eddig még nem bizonyosodott be, hogy vajon ez gabonaszállító hajókon történt-e meg. Ám ha kiderül, hogy a humanitárius folyosókat terrorcselekmények elkövetésére használják, akkor fel is függesztheti a további gabonaszállítást.

Miközben az orosz katonák bizonyítottan civileket bombáznak és háborús bűncselekményeket követnek el Ukrajnában, Putyin kegyesen nyilatkozott arról a moszkvai lakosról, akit 50 ezer rubel bíráságra és 15 napi elzárásra ítéltek, mert ukrán zenét hallgatott. Az orosz elnök szerint „nem szabad úgy viselkedni, mint azok az országok, amelyek az orosz kultúra eltörlésére törekednek.”

Lavrov a napokban még nem tartotta kizártnak a tárgyalást az USA-val, Putyin a mai nyilatkozatával jóval makacsabbnak mutatkozott. Eközben Orbán Viktor a béketárgyalások szépségéről regélt Berlinben, állítva, hogy sok mindent megoldhatna a egy amerikai-orosz csúcstalálkozóval. Akárhogy is, az biztos, hogy orosz nagykövet olyan dorgálást nem fog kapni soha, mint az ukrán ügyvivő ma, akit Szijjártó azért kéretett be, mert az ukránok a címerükre cserélték a turult a munkácsi vár homlokzatán.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.