„Háborús állapotban vagyunk. Igen, ez egy különleges katonai műveletnek indult, de amint megjelent ez a bagázs, a kollektív Nyugat Ukrajna oldalán beavatkozott ebbe, ez számunkra már háborúvá vált. Erről meg vagyok győződve, és ezt mindenkinek meg kell értenie a saját mozgósításához” – ezt mondta Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője az Argumenty i Fakti című újságnak. Nyilatkozatából a Telex idézett.
A szemle szerint ebben a megjegyzésben nem is az az érdekes, hogy Peszkov olyan kifejezést használt az Ukrajna ellen indított támadásra, amelyet a hatályos orosz törvény szerint elvileg nem szabadna, hanem az, hogy a jelek szerint 2022 után ismét mozgósítás jöhet Oroszországban.
Az azon túl is rossz emlékű intézkedés volt, hogy 300 ezer embert hívtak be az ukrajnai harcok miatt, mert többen tiltakoztak – akadt, aki öngyilkos lett –, lövöldözés, gyújtogatás is volt a sorozóirodákban.
Azt, hogy a mozgósítás az utóbbi időben nem került szóba, most pedig igen, a Telex összefüggésbe hozza azzal, hogy március 17-én Vlagyimir Putyin ismét megnyerte – a hivatalos eredmények szerint 87 százalékkal – az elnökválasztást, és így most már kevésbé kell arra ügyelnie, milyen intézkedés milyen reakciót vált ki az emberekből.
A Kreml retorikája azért is változhatott, mert Emmanuel Macron francia elnök szóba hozta, nem kizárt, hogy a NATO katonái megjelenjenek Ukrajnában.
Peszkov a fönt említett interjúban azért tisztázza, hogy az orosz hadsereg ukrajnai ténykedésének jogi minősítése nem változott, a hivatalos orosz álláspont szerint nem minősül háborúnak, az továbbra is „különleges katonai művelet”.
Ennek a különbségtételnek a nemzetközi jog szempontjából nincs jelentősége, mert – ellentétben azzal, amit a magyar miniszterelnök is állít – attól, hogy Oroszország hadüzenet nélkül támadott, ez még háború.
