Hétfőn közölte tényfeltáró riportját a nyílt forrású hírszerzésre szakosodott brit Bellingcat, ebben először hoztak nyilvánosságra az orosz biztonsági szolgálatot (FSZB) és az orosz ellenzéki politikus Alekszej Navalnij elleni mérgezéses merényletet összekapcsoló tényeket. A riport mobiltelefon- , utazási és egyéb személyes adatok alapján megnevezte a Navalnijt követő titkos FSZB-egység — többségében harci mérgekhez is értő — tagjait, nyilvánosságra hozta a fedett ügynökök valódi és álidentitását, róluk fényképeket is közölt. Az újságírócsapat megnevezte az egység katonai idegmérgek gyártásában és működésében jártas vezetőjét, és drónfelvételeket közölt olyan titkos laborokról, amik a rendelkezésre álló információk alapján érintettek lehetnek a Szkripál és a Navalnij elleni idegmérgezéses merényletek háttérmunkájában. Ezek a tények abba az irányba mutatnak, hogy Oroszországban az elmúlt években is folyt titkos novicsokprogram. (Itt ismertettük részletesen az oknyomozást és a Bellingcat módszereit.)
Putyin három nappal később, csütörtökön a hagyományos év végi nemzetközi sajtótájékoztatójának keretei között reagált először nyilvánosan a név szerint négy újságíróhoz köthető riportra, aminek alapján egyébként a jelenleg Berlinben lábadozó Navalnij szerdán vádolta meg az elnököt állami terrorizmussal.
Putyin a Guardian és a Telegraph tudósítsa szerint tagadta Oroszország és az FSZB érintettségét a merényletben, és „hamisításnak“ nevezte a Bellingcat cikkét:
„Kinek lett volna szüksége a megmérgezésére?“ — mondta. Hozzátette: „Ha meg akarták volna mérgezni, befejezték volna a munkát“, tette hozzá.
Putyin ezek után megpróbálta nevetségessé tenni a riportot és diszkreditálni a Bellingcatet. Szerinte az amerikai hírszerzés szivárogtatása áll a cikk hátterében, és maga a Bellingcat nem más, mint a külföldi hírszerzési szolgálatok nyilvános felülete. „Ez azt jelenti, hogy a berlini páciens az amerikai szolgálatok támogatását élvezi“ — mondta.
Putyin odáig ment, hogy megkérdezte: „Mi? Ön szerint mi tényleg nem tudnánk arról, hogy figyelik a geolokációt?“ Majd így folytatta: „A biztonsági szerveink ezt tudják. Az FSZB ügynökei és egyéb speciális ügynökök tudnak erről. Ott használják a telefonjaikat, ahol az szükséges, és amikor nem rejtik el a lokációjukat.“
Ez megerősíti azt a Bellingcat által feltárt tényt, hogy FSZB ügynökök követték Navalnijt, és azok akkor és ott voltak, amikor és ahol a Bellingcat állítja, hogy voltak.
Az elnök érvelése szerint ugyanakkor éppen azért kellett követni Navalnijt, mert az amerikai szolgálatok állnak mögötte, noha azt is állította, hogy az orosz szolgálatok tudják, hogy az amerikai hírszerzés hozzájut az ügynökei geolokációjához. Mindez nem jelenti azt, hogy meg akarták volna mérgezni. De ha meg akarták volna, akkor valóban megmérgezik.
A sajtótájékoztatón nem esett szó arról, hogy az Európai Unió azután tiltotta ki területéről a Putyinnal szorosan együtt dolgozó magas rangú orosz tisztviselőket, hogy független laborok Navalnij szervezetében a novicsok családba tartozó tiltott idegmérgek nyomait mutatták ki.
A Bellingcat-riportot jegyző oknyomozó csapat vezetője, Christo Grozev Twitteren az összes lehetséges védekező narratíva közül a legrosszabbnak nevezte azt, amit Putyin alkalmaz: ezzel „100 százalékosan hitelesíti az általunk felderített tényeket“, írta.
Eliot Higgins, a Bellingcat alapítójának tweetje szerint viszont nem a logikát kell keresni Putyin mondataiban: „próbál erősnek látszani, miután megalázták a biztonsági szolgálatait.“
Trying to sound strong after his intelligence services have been humiliated - 'We would have finished the job': Putin denies Russia involvement in Navalny poisoning https://t.co/6WBlH60GxV
— Eliot Higgins (@EliotHiggins) December 17, 2020
Putyin a sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy a jövőre esedékes orosz parlamenti választáson amerikai beavatkozás lesz, de erre felkészülnek: „Csak akkor tudunk ennek ellenállni, ha az oroszok többsége megérti, hogy ez beavatkozás, és hogy ellen kell állnunk” – mondta Putyin, hozzátéve, hogy Oroszország kész a példátlanul nyitott együttműködésre a megfigyelőkkel.
Ez azért érdekes, mert Navalnij korábban Berlinből részt vett az Európai Parlament külügyi bizottságának meghallgatásán, ahol arra kérte az EU-t: csak akkor ismerje el az orosz parlamenti választás eredményét, ha az a demokratikus normáknak megfelelően zajlott.
Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő még Navalnij megmérgezése után azt mondta a Narancsnak: "Ha valamilyen politikai megfontolás állt a mérgezés mögött és valóban merénylet történt, akkor abban az a hatalomra egyre inkább jellemző paranoid vonás fejeződik ki, hogy mindent kontrollálni akar, a legkevesebbet sem szeretné a véletlenre bízni. Alighanem a belarusz események is szerepet játszhattak a történtekben: az orosz vezetés nem szeretné, ha jelentős létszámú és hatékonyan irányított aktivista csoportok ellenőriznék a választási folyamatot, mert egy ideje már Oroszország is öles léptekkel halad a választási csalások útján."
