Rendkívüli hadiállapotot rendelt el a dél-koreai elnök

  • narancs.hu
  • 2024. december 3.

Külpol

Az államfő beszédében az észak-koreai kommunista erők elleni védekezésre hivatkozott, a parlamenti képviselők tiltakoznak.

Rendkívüli hadiállapotot rendelt el Dél-Korea elnöke, Jun Szuk Jol – írja a BBC beszámolójára hivatkozva a hvg.hu.

A kelet-ázsiai ország államfője a helyi idő szerint késő esti televíziós bejelentésében arról beszélt:

az észak-koreai kommunista erők elleni védelem és az államellenes elemek eliminálása miatt volt szükséges a lépés.

Jun Szuk Jol szerint a liberális, alkotmányos rend védelmének érdekében nem maradt más választása, mint a hadiállapot elrendelése, de azt rövid beszédében nem részletezte, hogy ez pontosan milyen intézkedésekkel jár.

Az Al Jazeera beszámolója szerint a parlamentben többségben lévő, legnagyobb ellenzéki erő, a Demokratikus Összefogás Pártja összehívta a nemzetgyűlés képviselőit. A párt vezetője a bejelentés után nem sokkal közölte, hogy alkotmányellenesnek tartják a hadiállapot elrendelését. A BBC szerint az államfő pártjának, a Polgári Erő Pártjának vezetője arról tájékoztatta az ellenzéket, hogy ők sem fogják támogatni a statáriumot. Han Dong Hun, az államfő pártjának az elnöke közleményben jelezte, hogy hibás döntésnek tartja a hadiállapot elrendelését, és az emberekkel közösen meg fogja azt akadályozni. Li Dzse Mjung ellenzéki vezető mindeközben felszólította az embereket, hogy gyülekezzenek a nemzetgyűlés épülete előtt.

Tévéközvetítést néznek az emberek egy szöuli buszpályaudvaron, amint Jun Szuk Jol dél-koreai elnök szükségállapotot hirdet 2024. december 3-án.
Fotó: MTI/AP/Ahn Jung Dzsun

A Yonhap dél-koreai hírügynökség szerint a rendőrség buszokkal állta el a parlament bejáratait, a képviselőket, a parlamenti dolgozókat és a sajtó akkreditált képviselőit viszont beengedik az épületbe. A portál szerint az ország védelmi minisztere a bejelentést követően összehívta az ország hadseregének legfontosabb parancsnokait egy értekezletre. Az ügynökség azt is közölte, hogy a hadsereg főparancsnoka, Pak An Szu lett kinevezve a hadiállapot parancsnokának. Pak An Szu elrendelte az összes sajtótermék felügyeletét, és 48 órát adott a hónapok óta sztrájkoló rezidens orvosoknak, hogy visszatérjenek a munkába.

Azokat, akik megsértik a rendeleteket, azonnal letartóztathatják és házkutatást hajthatnak végre náluk.

A hadiállapot bevezetésével a parancsnok felügyeli az állam adminisztratív és jogi működését, őt pedig ilyenkor nem a védelmi miniszter, hanem az elnök, azaz Jun Szuk Jol felügyeli.

A dél-koreai hírügynökség beszámolója szerint a hadsereg csapatai behatoltak a nemzetgyűlés területére, a főépületen belül pedig barikádokat állítottak fel. A BBC arról ír, hogy a 300 fős parlamentnek mintegy 70 képviselője tartózkodik az épületben, a többiek kívül gyülekeznek. A parlament előtt értesüléseik szerint tüntetők gyülekeznek, akik összecsaptak a helyszínen lévő rendőrökkel, a parlament tetejére pedig időközben helikopterek szálltak le.

A parlament szöuli épületébe behatolni próbáló embereket tartóztatnak fel rendőrök, miután Jun Szukjol dél-koreai elnök szükségállapotot hirdetett 2024. december 3-án.
Fotó: MTI/AP/Ri Dzsin Man

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.