Ahogy arról mi is beszámoltunk, magyar idő szerint tegnap késő este Trump-párti tüntetők törtek be a washingtoni Capitoliumba. A választási vereségét elismerni képtelen bukott amerikai elnök beszédétől feltüzelt fanatikusok akkor rohamozták meg a Capitoliumot, amikor az épületben éppen elkezdődött a Joe Biden elnökjelölt, illetve jövendőbeli alelnöke, Kamala Harris választási győzelmét megerősítő kongresszusi ülés. Az Egyesült Államok hagyományai szerint ez az ülés puszta formalitást jelent, hiszen a választáson alulmaradt jelölt az elektori szavazatok hitelesítésének pillanatát jóval megelőzően el szokta ismerni a vereségét.
Donald Trump nem csak ezt a hagyományt rúgta fel tegnap, de előbb meg sem jelent az ülésen, majd az általa vezetett tüntetés résztvevőit felbujtva gyakorlatilag megakadályozta a normális ügymenetet. Az amerikai történelemben példátlan módon lezajlott, egyébként négy halálos áldozattal, és ötvennél is több letartóztatással végződő Capitolium-foglalás után ugyanakkor folytatódott a kongresszus ülése. A feszült hangulatú eseményen végül a várakozásoknak megfelelően – hiába szavazott az eredmény elfogadása ellen hat republikánus politikus – 306 elektori szavazattal Joe Biden választási győzelmét erősítette meg a kongresszus Trump 232 szavazatával szemben.
Biden győzelmét hivatalosan Mike Pence, Trump alelnöke jelentette be. A hosszú ideig szürke eminenciásnak, illetve Trump feltétlen hívének tűnő Pencenek több jelentős momentuma is volt a rendhagyó estén. Egyfelől döntő jelentőségű volt, hogy Trump követelőzése, illetve a Trump-család fenyegetőzései ellenére sem volt hajlandó beállni a választási eredmény elismerését blokkolni szándékozó republikánus politikusok csoportjába. Ez pedig egyértelmű üzenet lehetett a választási eredmény megfordításában addig vakon bízó Trump-hívek számára is. Másfelől, a Capitolium elfoglalását követően, bár ez alapvetően a mindenkori elnök hatásköre lenne,
Trump hezitálását látva Mike Pence volt az, aki mozgósította a nemzeti gárda washingtoni egységeit.
Talán nem is véletlen, hogy ezek után már nem csak a Trump ellenzékéhez tartozó sajtóorgánumok, de republikánus és demokrata politikusok együttesen is jobbnak látnák, ha a kormányzásra láthatóan mára teljesen alkalmatlanná vált elnök helyett az alelnöke venné át az ország vezetését Joe Biden január 20-án esedékes beiktatásáig. Az úgynevezett impeachment-eljárás megindítására alighanem minden alap megvan a tegnapi ostrom után, ugyanakkor több elemző is ennek a feleslegességéről nyilatkozott, figyelembe véve, hogy alig két hét van hátra Donald Trump hivatali idejéből. Ugyanakkor, ahogy arra Susan Milligan a U.S. News-ra írt cikkében rámutat, ha Trumpot eltávolítanák a hatalomból, azzal nem csak azt előzhetnék meg, hogy további erőszakos megmozdulásokat szítson, de egyben lehetetlenné tennék az elnök által korábban emlegetett 2024-es indulását is. Hivatalából eltávolított elnöknek ugyanis ilyesmire nincsen lehetősége. Az alkotmány 25. módosítása értelmében nagy valószínűséggel ismét csak Mike Pence alelnök kezében van a döntés Trump elmozdításáról. Innen nézve pedig akkor sem biztos, hogy Trump megúszhatja a számonkérést, ha esetleg, merőben rendhagyó módon megkísérelné saját magát elnöki kegyelemben részesíteni - amire tett már néhány homályos utalást az elmúlt hetekben.
Időközben a Facebook-vezér Mark Zuckerberg bejelentette, hogy bizonytalan ideig, de Joe Biden beiktatásáig mindenképpen felfüggesztik Donald Trump Facebook- és Instagram-oldalát. Ez pedig, azzal, hogy a twitter is felfüggesztette Trump oldalát (igaz, egyelőre csak 12 órára), azt jelenti, hogy az elnök máris elesett kedvenc kommunikációs csatornáitól.
Számos kérdést felvetnek tehát a tegnapi washingtoni események, illetve azok utóélete, és bizonyosan jó ideig eltart majd, mire az Egyesült Államok túl tud lépni a Capitolium-foglalás okozta sokkon. Egyvalami azonban egészen biztos: a világhatalom következő, január 20-án beiktatandó elnökét Joe Bidennek fogják hívni.
