Továbbra is szökésben van a brüsszeli terrorista

  • narancs.hu
  • 2023. október 17.

Külpol

Még mindig keresik a hatóságok azt a férfit, aki hétfőn este lelőtt két svéd szurkolót a belga fővárosban. Egy tunéziai állampolgár a gyanúsított.

Szabadlábon van az a fegyveres, akit azzal gyanúsítanak, hogy megölt két svéd állampolgárt a hétfő esti brüsszeli terrortámadás során. A hatóságok biztonsági intézkedéseket vezettek be a belga fővárosban, az utcákon rendőrök járőröznek - írta kedden reggel a CNN.

A terrorcselekmény elkövetésével gyanúsított férfi Abdesalem L., 45 éves tunéziai állampolgár, aki a belga főváros Schaerbeek nevű negyedében lakik. 

2019-ben folyamodott menekültstátuszért Belgiumban, de a kérelmét 2020-ban elutasították. A férfiról ismert, hogy radikalizálódott, és magát Slayem S.-nek is nevezi. Minderről a hvg.hu adott hírt belga források alapján. 

A támadás után megjelent egy videó a közösségi médiában, amelyen egy férfi arab nyelven azt állította, ő volt a támadó, és az Iszlám Állam nevében cselekedett, Allah nevében követte el az akciót. Arról nincsenek hírek, hogy a gyanúsított szerepel-e a felvételen.

A belga rendőrség szerint a támadás nincs összefüggésben a Hamász izraeli terrorjával és a közel-keleti országban kitört háborúval. A támadás a nemzetiségük miatt érhette a svédeket. A hatóságok egyben javasolják, hogy a nem létfontosságú brüsszeli utakat most mindenki halassza el.

Mint megírtuk, egy narancssárga kabátot viselő férfi lövöldözni kezdett egy kereszteződésben hétfő este, majd egy épületbe befutva folytatta a gyilkolást, végül elmenekült a helyszínről. Két svéd állampolgár a gyilkosság áldozata, akik a labdarúgó-válogatott mezét viselték. Svédország hétfőn este háromnegyed 9-től játszott Európa-bajnoki selejtezőt Belgiummal, a meccset 1-1-es állásnál felfüggesztették. Brüsszelben a legmagassabra emelték a terrorfenyegetettség szintjét.

(Címlapképünkön: Rendőrök a lövöldözés helyszínén, Brüsszelben 2023. október 16-án. Fotó: MTI/AP/Nicolas Landemard)

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Miénk itt a vér

  • - turcsányi -

A papa mozija ez. Nem pont a formula hagyományos értelmében, sokkal inkább szó szerint. A hatvanas évek közepén az olasz anyakönyvi hivatal kigyűjtötte a Sergio keresztnevű polgárokat, s mindegyiket hatóságilag kötelezték arra, hogy spagettiwesterneket készítsenek.

Megszemélyesített dokumentumok  

„Boldog magyar jövőt!” – olvassuk a feliratot Chilf Mária kollázsán, ahol egy felvonuláson Lenin, Rákosi és Sztálin fényképét viszik a munkások és az úttörők, nyomukban a ledöntött Sztálin-szobor feje gurul egy tankkal a háttérben.

Építő játék

  • Kiss Annamária

Horváth Csaba rendező-koreográfusnak, a Forte Társulat művészeti vezetőjének színházában legalább annyira fontos a mozgás, mint a szöveg, nem csoda, hogy ezen az estén, a mozgásszínházas tempóhoz kevéssé szokott kőszínházas társulati tagoknak melegük van.

„Megeszi a kígyót”

Alighanem a magyar kultúrára korábban is jellemző, az utóbbi időben pedig mintha még erőteljesebben megjelenő befelé fordulás miatt lehet, hogy egy olyan jelentős életmű, amilyen Ladik Kataliné, egyszerűen nem találja meg benne a helyét – holott minden adott lenne hozzá.

Igor és Szása kiszabadult és gyilkolt

Szentesen két bulltípusú kutya kijutott az utcára, halálra mart egy férfit és örök életére megnyomorított egy nőt. Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kért a gazdára, akinek fogalma sem volt arról, mire képesek a házőrzői, és milyen nevelésre lett volna szükségük.

Hídpénz

„Az önkormányzat egy olyan fejlesztést kíván megvalósítani, hogy a Szárhegyet és a Vár­hegyet összekötnénk egy függőhíddal."

Az arany csillogása

Emlékszik még bárki is arra, hogy mikor volt az a „vizes” világbajnokság Budapesten, amikor a toronyugráshoz a Dunába húztak fel egy ménkű nagy tornyot, hogy az majd milyen jól fog mutatni a világmindenség összes televíziós készülékén?

Csak a szégyen

Egy héttel ezelőtt az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a határozatot, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánítja.

Feltétlenül, de nem mindenképpen

A németek sohasem fogják megbocsátani a zsidóknak Auschwitzot – hangzik egy ismert, vitatott eredetű bon mot. Mint sok más általánosításban, ebben is lehetett igazság, amíg maguk a tettesek és a nácikkal együttműködők értelmezték úgy bűneiket, hogy a végén valahogy mégis a zsidók legyenek a hibásak. Gyermekeik és unokáik azonban már elfojtás vagy kivetítés nélkül tekinthettek a népirtásra, és vonhatták kérdőre felmenőiket.