Továbbra is szökésben van a brüsszeli terrorista

  • narancs.hu
  • 2023. október 17.

Külpol

Még mindig keresik a hatóságok azt a férfit, aki hétfőn este lelőtt két svéd szurkolót a belga fővárosban. Egy tunéziai állampolgár a gyanúsított.

Szabadlábon van az a fegyveres, akit azzal gyanúsítanak, hogy megölt két svéd állampolgárt a hétfő esti brüsszeli terrortámadás során. A hatóságok biztonsági intézkedéseket vezettek be a belga fővárosban, az utcákon rendőrök járőröznek - írta kedden reggel a CNN.

A terrorcselekmény elkövetésével gyanúsított férfi Abdesalem L., 45 éves tunéziai állampolgár, aki a belga főváros Schaerbeek nevű negyedében lakik. 

2019-ben folyamodott menekültstátuszért Belgiumban, de a kérelmét 2020-ban elutasították. A férfiról ismert, hogy radikalizálódott, és magát Slayem S.-nek is nevezi. Minderről a hvg.hu adott hírt belga források alapján. 

A támadás után megjelent egy videó a közösségi médiában, amelyen egy férfi arab nyelven azt állította, ő volt a támadó, és az Iszlám Állam nevében cselekedett, Allah nevében követte el az akciót. Arról nincsenek hírek, hogy a gyanúsított szerepel-e a felvételen.

A belga rendőrség szerint a támadás nincs összefüggésben a Hamász izraeli terrorjával és a közel-keleti országban kitört háborúval. A támadás a nemzetiségük miatt érhette a svédeket. A hatóságok egyben javasolják, hogy a nem létfontosságú brüsszeli utakat most mindenki halassza el.

Mint megírtuk, egy narancssárga kabátot viselő férfi lövöldözni kezdett egy kereszteződésben hétfő este, majd egy épületbe befutva folytatta a gyilkolást, végül elmenekült a helyszínről. Két svéd állampolgár a gyilkosság áldozata, akik a labdarúgó-válogatott mezét viselték. Svédország hétfőn este háromnegyed 9-től játszott Európa-bajnoki selejtezőt Belgiummal, a meccset 1-1-es állásnál felfüggesztették. Brüsszelben a legmagassabra emelték a terrorfenyegetettség szintjét.

(Címlapképünkön: Rendőrök a lövöldözés helyszínén, Brüsszelben 2023. október 16-án. Fotó: MTI/AP/Nicolas Landemard)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.