Günther Oettinger múltja és jelene

Tudományos összegek

  • B. Simon Krisztián
  • 2020.03.27 12:02

Külpol

Ha az Európai Bizottság nem akadékoskodik, ő lesz a magyar tudományos életet irányító Nemzeti Tudománypolitikai Tanács társelnöke. A volt uniós biztos, a CDU jobbszárnyának oszlopa nemcsak Orbán Viktor jó barátjaként ismert, de nagy kedvence a politikai befolyásra ácsingózó nagy energia- és technológiai cégeknek is.

Évtizedekig megkerülhetetlen szereplő volt a német Kereszténydemokrata Unióban (CDU). Tagja volt a párt szövetségi elnökségének, öt évig miniszterelnökként vezette Baden-Württemberg tartományt, majd az Európai Bizottság energiaügyi, digitális gazdaságért és költségvetésért felelős biztosaként dolgozott. Fiatalkorában komoly és idővel fontossá vált barátságokat épített a CDU ifjúsági tagozatában, a Junge Unionban – a brüsszeli politikával foglalkozó Politico portál szerint jó barátja volt Roland Koch, Hessen tartomány későbbi miniszterelnöke, Peter Müller Saar-vidéki miniszterelnök és Christian Wulff is, aki 2010-től rövid ideig Németország elnöke volt.

Angela Merkelnek, miután 15 évvel ezelőtt kancellár lett, számos konfliktusa támadt a macsó tartományi miniszterelnökkel, rengeteget vitatkoztak például a költségvetésről, majd nagyobb figyelmet keltett, hogy Merkel nyilvánosan is bírálta Oettingert, amiért túlságosan is pozitív hangvételű gyászbeszédet tartott Hans Filbinger korábbi baden-württembergi miniszterelnök temetésén. Filbinger ugyanis 1978-ban náci múltja miatt volt kénytelen lemondani hivataláról. Vannak, akik szerint rossz viszonyuk volt az egyik oka annak, hogy Merkel Brüsszelbe „száműzte”.

Lobbik-bébi

Az uniós intézményekben eleinte furán néztek az angolul alig gagyogó Oettingerre, aki csak első biztosi mandátuma vége felé kezdte el komolyan venni a munkáját – akkor viszont rengeteg elismerést szerzett, egyebek mellett azzal, hogy hónapokig tartó vitát követően kiharcolta, hogy Oroszország ne zárja el a gázcsapot Ukrajna irányába. Közben minden erejével azon volt, hogy a nagy autógyártók érdekeit szem előtt tartva hátráltassa az unió energiahatékonysági próbálkozásait. Később digitális gazdaságért felelős biztosként először azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a tálibokhoz hasonlította a netsemlegességet támogató lobbistákat, majd megbízhatóan képviselte a nagy technológiai cégek és médiavállalatok érdekeit. A kölni Lobby Control civil szervezet szerint Oettinger 2016-os találkozóinak 90 százalékánál valamely nagyvállalat vezetője volt a másik fél. Az ALTER-EU civil szervezet pedig kiszámolta: költségvetésért felelős biztosként négy hónap alatt háromszor annyi lobbistával találkozott, mint elődje, Kristalina Georgieva két év alatt. A CDU-s hátországból mindezért alig érte kritika, hiszen az Oettinger munkájából profitáló cégek között rengeteg volt a német. Most, hogy Oettinger mandátuma lejárt és Jean-Claude Juncker irodavezetője, a Berlaymont-palota bábmestereként számon tartott Martin Selmayr ideje is kitelt, kérdéses, lesz-e hasonlóan hűséges őrzője a német iparnak Ursula von der Leyen bizottságában, ahol a német elnök az európai érdekeket a nemzetállamok fölé kívánja helyezni.

Az egykori biztos minden évben megrendezi „Mini-Davosnak” is becézett konferenciáját az osztrák Alpokban – úgy tudni, a meghívottak listáját Oettinger maga állítja össze. Rendszerint nagyvállalatok vezetői és politikusok gyűlnek össze, míg a civileket és az érdekvédelmi szervezeteket rendre kihagyják. Az Europa Forum Lech elnevezésű rendezvényt amiatt is érte kritika, hogy a szponzora 2012–2013-ban – amikor Oettinger az uniós energiaügyekért felelt – az az osztrák OMV volt, amely a Nabucco és a Déli Áramlat gázvezeték megépítésében is érdekelt volt. Az eseményen részt vett az orosz Novatek földgáztermelő és a Russian Machines gépipari konglomerátum képviselője is, valamint Chris­toph Mangold, aki édesapjához, Klaushoz hasonlóan Putyin európai lobbistájaként ismert. Oettingernek az itteni találkozóit nem kellett jelentenie a Bizottságnak, hiszen a társasági események nem esnek a lobbiszabályok alá.

Az egykori biztosnak komoly fenntartásai voltak a megújuló energiára építő megoldásokkal szemben. A szívéhez a fosszilis energiahordozók és az atomenergia álltak közel, pozícióját gyakran használta fel ezek támogatására. A Süddeutsche Zeitung arról számolt be, hogy energiaügyi biztosként saját kezűleg nyúlt bele egy, az energiatámogatásokról szóló jelentésbe, amelyből kiderülhetett volna: nem igaz, hogy a megújuló energiahordozók aránytalanul sokba kerülnének a társadalomnak. Az Oettinger irányítása alatt dolgozó bürokraták a dokumentumban ugyanis felsorolták volna a 2011-es állami energiatámogatások mértékét: ebből pedig az derült ki, hogy a tagállamok a megújulókat 30 milliárd euró közpénzből támogatták, míg 35 milliárd euró jutott az atomenergiára és 26 milliárd a fosszilis energiahordozókkal működő erőművekre. Ráadásul a tanulmányban az állt, hogy a gázra és a szénenergiára további 40 milliárd euró közvetett támogatás is jutott.

Budapestre szinte hazajár

Az évtizedek alatt Oettinger számos botrány főszereplője volt. Már befolyásos szereplője volt a baden-württembergi CDU-nak, amikor 1991-ben ittas vezetésért bevonták a jogosítványát; az ezredfordulón egy rendezvényen a német himnusz náci konnotációk miatt betiltott „Deutschland, Deutschland über Alles” sorát énekelte. Uniós biztosként egy menedzsereknek tartott beszélgetésen a kínaiakat „vágott szeműeknek” nevezte, akik cipőpasztát kennek a hajukba, majd azzal viccelődött, hogy Németországban hamarosan bevezetik a „kötelező melegházasságot”. Pár ügye komolyan megkérdőjelezte szakmai integritását is: legismertebb, hogy energiaügyi biztosként átengedett minden fontosabb beadványt Paks 2-vel kapcsolatban – komolyabb vizsgálódások az Európai Bizottságban csak az után következtek, hogy Oettinger portfóliót váltott, de felmerült, hogy még a későbbiekben is az építtető magyar kormány oldalán avatkozhatott bele Paks 2 ügyébe. Értetlenséget váltott ki az is, hogy egy alkalommal magángéppel repült hivatalos megbeszélésre Brüsszelből Budapestre, s a gép tulajdonosa a Németországban csak „Miszter Oroszországként” ismert Klaus Mangold oroszbarát ipari lobbista, aki Paks 2-vel kapcsolatban a magyar kormányt is segítette ta­nács­­adóként. Sajtópletykák szerint Oettingernek kapcsolata lehet a kínai ügynökként lebukott német és magyar állampolgárságú Gerhard Sabathil diplomatával is. A botrányok sorát csak néha szakította meg egy-egy meglepő kiállás a jogállamiság mellett.

A kétes ügyek ellenére a brüsszeli konzervatívok szemet hunytak a tevékenysége felett. Még a szabadszájúságáról ismert, erősen Orbán-kritikus Frank Engel luxemburgi EP-képviselő is csak hárított, amikor pár éve Oettingerről kérdeztük: „Nincs időm arról fantáziálni, hogy ki milyen formában lehet kapcsolatban Orbán Viktorral és a Fidesszel” (lásd: „Mennyire tart minket hülyének?”, Magyar Narancs, 2017. április 13.). Majd a repülőzésre térve hozzátette: „Oettingerről tudni lehet, hogy nem a legkörültekintőbb ember. Elkövetett egy hibát, de ezt részben azért tette, mert nem állt rendelkezésére más jármű, amivel Magyarországra juthatott volna aznap. Nem hiszem, hogy mindössze ezért le kellene mondania. Ráadásul ez a szabálytalanság nem került az adófizetőknek semmibe.”

Mostanában úgy hírlik, Oettingert a politika immár kevéssé érdekli, inkább pénzt keresne – mégpedig politikai kapcsolatait felhasználva. Ősszel például úgy nézett ki, ő veheti át a VDA német autóipari lobbiszervezet vezetését. De erről végül lemaradt.

Jávor Benedek, a főváros brüszszeli kirendeltségének vezetője a Klubrádióban arról spekulált, hogy Orbán Viktor ezzel a tudománypolitikai tanácsi pozícióval fizeti ki Oettingert azért, mert a paksi bővítés engedélyezésének útját egyengette. Daniel Freund német zöld EP-képviselő pedig hírlevelében ízléstelennek nevezte, hogy a volt biztos Orbán tudománypolitikája mellé áll – miközben a 7. cikk szerinti eljárásban szerepet játszott az is, hogy Orbán ellehetetlenítette a CEU működését. „Oettinger baráti gesztusa Orbán felé ellentétes azzal, hogy a CDU elzárkózna a szélsőjobboldali politikától. Ha Oettinger Orbán szolgálatába áll, figyelmen kívül hagyja, hogy az európai kereszténydemokraták felfüggesztették a Fidesz tagságát” – írta Freund.

Abba, hogy milyen megbízásokat fogadhat el egy, a posztjától frissen megvált biztos, az Európai Bizottságnak is van beleszólása; ráadásul Oettinger nem először keveredett abba a gyanúba, hogy biztosi múltjával összeférhetetlen szerepet vállal. Tavaly nyáron új tanácsadó céget alapított Hamburgban Oettinger Consulting néven (holott november végéig még ő volt a pénzügyi tervezésért felelős biztos); ez pedig sértheti a Bizottság etikai kódexét, mely szerint hivataluk lejárta után a biztosok két évig nem végezhetnek lobbitevékenységet. Ám ez az előírás eléggé képlékeny, hiszen elméletben csak azt a lobbizást tiltja, amelyik a biztos portfóliója alá tartozó területeket érinti. Ráadásul az összeférhetetlenséget a jelenlegi biztosoknak kell megállapítaniuk, akik közül sokan jó kapcsolatot ápolnak Oettingerrel – és nem szívesen nehezítenék a saját dolgukat sem, hiszen a mandátumuk lejárta után nyilván maguk is szeretnének majd kellemes és fontos posztokat betölteni.

 


 

„Kiállok a tudomány szabadságáért”

Günther Oettinger a Narancsnak

Magyar Narancs: Hogyan lett a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács társelnöke?

Günther Oettinger: Írásos felkérést kaptam a miniszterelnöktől, hogy vegyek részt a tanács munkájában. Aztán 12 nappal ezelőtt találkoztam Palkovics László miniszterrel (az interjú február 24-én készült – a szerk.), megint átbeszéltem a dolgokat a miniszterelnökkel, és jeleztem, hogy készen állok együttműködni, hiszen a tudomány, a kutatás és az innováció fontos kérdések Európában. A most kézhez kapott dokumentummal aztán az Európai Bizottsághoz fordultam: kértem, vizsgálja meg, összeegyeztethető-e ez a tevékenység azzal, hogy korábban uniós biztos voltam. Ha engedélyezik, akkor el akarom kezdeni a munkát a tanácsban.

MN: És mit vár? Összeegyeztethető lesz?

GO: Magam is megvizsgáltam a dolgot, és nem látok benne problémát. De ezt a Bizottságnak kell eldöntenie.

MN: És hogyan értékelte a Bizottság, hogy tavaly létrehozta saját cégét, az Oettinger Consultingot?

GO: Az Oettinger Consultingban csak üzlettárs vagyok, ahhoz pedig nem kell engedélyt kérnem. Ha esetleg ügyvezető igazgató akarok lenni, akkor kell vizsgálatot kérnem a Bizottságtól.

MN: Tudja már, mi lesz konkrétan az itteni munkája?

GO: Üléseken veszek részt, amelyeken ez a testület a tudomány és a kutatás további magyarországi fejlődésével kapcsolatban ad tanácsokat.

MN: Azt tudja-e már, hogy kap-e valamiféle honoráriumot ezért a munkáért?

GO: Nem, ezt továbbra sem tudom.

MN: Készen áll akár arra is, hogy Budapestre költözzön?

GO: Nem. Ezt nem is várja senki. A tanácsban a tagság üléseken való részvétellel és különféle feladatokkal jár, de távolról sem tekinthető teljes állásnak. A feladatok miatt sokat leszek Magyarországon, de életvitelszerűen Németországban fogok tartózkodni.

MN: Milyen kapcsolatban áll Orbán Viktorral?

GO: Ennek a kérdésnek ehhez semmi köze. Nem vagyok hajlandó nyilvánosan vitába kezdeni a miniszterelnökkel vagy a társadalom bizonyos részeivel. Az én feladatom az, hogy a tudománnyal és a kutatással foglalkozzak.

MN: Tehát nem számított az, hogy jó kapcsolatot ápol a miniszterelnökkel?

GO: Minden tagállami miniszterelnökkel jó volt a kapcsolatom, hiszen az elmúlt tíz évben szorosan együtt kellett működnöm az unió minden tagjával.

MN: Mit mondana a Paks 2 elismertetésében játszott szerepéről? Többen úgy gondolják, ezért cserébe kapta ezt a megbízatását.

GO: Az nem az én portfólióm része volt, nem az én területem. És visszatérnék ahhoz, amit korábban mondtam: nem akarok a társadalmi vitákban részt venni. A munkámnak nincs köze sem az atomenergiához, sem a jogállamisághoz.

MN: A Euronewsnak Philippe Lamberts belga zöldpárti EP-képviselő azt mondta: addig van csak rendben az ön magyarországi szerepvállalása, amíg nem kap érte pénzt.

GO: Tudomásul veszem ezt a véleményt, de teljesen hidegen hagy.

MN: A tudományszabadsággal is akadnak problémák Magyarországon: szétverték a Magyar Tudományos Akadémiát, a CEU-nak távoznia kellett az országból. Ezekről a kérdésekről tájékozódott?

GO: A múltban tartományi politikusként voltam aktív, és mindig is kiálltam a tudomány szabadságáért. Ezt fogom tenni ebben a tanácsban is.

MN: Akkor ön fogja meggátolni, hogy a magyar kormány olyat tegyen, ami nem összeegyeztethető az európai értékekkel?

GO: Ez a kérdés addig nem aktuális, amíg nincs erre konkrét példa. De hangsúlyozom: én a tudomány szabadságának vagyok a híve.

MN: Németország az elmúlt hetekben közel került a kormányválsághoz, Annegret Kramp-Karrenbauer pedig bejelentette, hogy lemond a CDU elnökségéről. Hogyan látja a CDU és kormány jövőjét?

GO: Európaiként csak abban reménykedhetünk, hogy az év második felében esedékes német uniós elnökséget stabil kormány viszi végig – ami azt is jelenti, hogy nem szeretnénk, hogy előre hozott választások vagy választási kampányok zavarják meg.

MN: Kit látna szívesen kancellárként?

GO: Egy kereszténydemokratát. A következő hetekben többen is megmérettetik magukat, és vannak páran, akiket elég felkészültnek tartok arra, hogy a jövő szeptemberi választást követően Angela Merkel örökébe lépjenek.

MN: Tavaly Friedrich Merz pártján állt, még mindig támogatja?

GO: Nagyon sokra tartom Friedrich Merzet, jó barátok vagyunk. Ő Annegret Kramp-Karrenbauer egyik lehetséges utódja. De mások is szóba jöhetnek, olyanok, akiknek a neve korábban fel sem merült. Például Norbert Röttgen, Armin Laschet és így tovább. Nem szeretnék előre véleményt alkotni, előbb megnézném, mit tudnak a jelöltek.

MN: Mit várt Ursula von der Leyen bizottságától? A német biztos egyben a Bizottság elnöki posztját is betölti – mit jelent mindez a német és mit az európai érdekek képviseletére nézve?

GO: Német biztosként én is európai értékeket képviseltem, és Németországban is az európai értékek képviselőjeként léptem fel. Hozzám hasonlóan Ursula von der Leyen is nagyon jól látja, mik a német prioritások – ezeket be fogja építeni a döntéshozatalba. De nem ez fogja egyedül meghatározni a döntéseit. Hiszen a saját tagállama mellett mások is támogatták, hogy ő legyen a Bizottság elnöke.

Neked ajánljuk