Új interkontinentális rakétát tesztelt Oroszország

  • narancs.hu
  • 2022. április 20.

Külpol

Putyin elnök alighanem az új „csodafegyverrel” szeretne nyomást gyakorolni a Nyugatra.

Először végeztek tesztindítást a Szarmat interkontinentális ballisztikus rakétával az Arhangelszk megyei pleszecki kísérleti űrrepülőtérről – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium az MTI beszámolója szerint. A tájékoztatás alapján a silóból indított rakéta az indítás összes célját teljesítette, a tervezett értékeket a repülés minden szakaszában megerősítették, a tesztblokkok pedig elérték a célterületet a Kamcsatka-félszigeten lévő Kura gyakorlótéren. Az orosz védelmi tárca szerint a Szarmat a világ legnagyobb hatóerejű és legnagyobb hatótávolságú rakétája.

A minisztérium közölte, hogy a Krasznojarszki területen lévő Uzsur rakétakomplexumban már folynak az előkészületek a fő rakétaezrednek az új rakétarendszerrel való átfegyverzésére. A fejlesztés alatt álló Szarmat rakétarendszer a Vojevoda helyét veszi át.

Vlagyimir Putyin orosz elnök gratulált a hadseregnek az új interkontinentális ballisztikus rakéta sikeres tesztjéhez. A fegyver szerinte a legjobb taktikai és műszaki jellemzőkkel rendelkezik, és képes legyőzni minden modern rakétavédelmi eszközt.

„A világon nincsenek és még sokáig nem is lesznek analógjai. Ez a valóban egyedülálló fegyver erősíteni fogja fegyveres erőink harci potenciálját, megbízhatóan biztosítja Oroszország biztonságát a külső fenyegetésekkel szemben, és elgondolkodtatja azokat, akik a féktelen és agresszív retorika hevében megpróbálják fenyegetni hazánkat” – fogalmazott Putyin.

Az elnök szerint a Szarmatot kizárólag orosz gyártmányú egységekből és alkatrészekből építették meg, ami leegyszerűsíti a belföldi sorozatgyártását és felgyorsítja a rendszerbe állítását. A Szarmat nehéz interkontinentális ballisztikus rakéta 10 vagy több robbanótöltettel szerelhető fel az amerikai kongresszusi kutatószolgálat szerint. Az új fegyver éveken keresztül fejlesztés alatt állt, ezért a tesztindítása nem okozott meglepetést a Nyugat számára, de különös hangsúlyt adott neki, hogy rendkívüli geopolitikai feszültség idején történt, amikor Oroszország háborút visel Ukrajnában, és éppen egy újabb offenzíva kezdetén járnak a harcok Kelet-Ukrajnában, miközben a mindeddig független Svédország és Finnország is a NATO-ba való felgyorsított belépést fontolgatja.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.