Új interkontinentális rakétát tesztelt Oroszország

Putyin elnök alighanem az új „csodafegyverrel” szeretne nyomást gyakorolni a Nyugatra.

Először végeztek tesztindítást a Szarmat interkontinentális ballisztikus rakétával az Arhangelszk megyei pleszecki kísérleti űrrepülőtérről – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium az MTI beszámolója szerint. A tájékoztatás alapján a silóból indított rakéta az indítás összes célját teljesítette, a tervezett értékeket a repülés minden szakaszában megerősítették, a tesztblokkok pedig elérték a célterületet a Kamcsatka-félszigeten lévő Kura gyakorlótéren. Az orosz védelmi tárca szerint a Szarmat a világ legnagyobb hatóerejű és legnagyobb hatótávolságú rakétája.

A minisztérium közölte, hogy a Krasznojarszki területen lévő Uzsur rakétakomplexumban már folynak az előkészületek a fő rakétaezrednek az új rakétarendszerrel való átfegyverzésére. A fejlesztés alatt álló Szarmat rakétarendszer a Vojevoda helyét veszi át.

Vlagyimir Putyin orosz elnök gratulált a hadseregnek az új interkontinentális ballisztikus rakéta sikeres tesztjéhez. A fegyver szerinte a legjobb taktikai és műszaki jellemzőkkel rendelkezik, és képes legyőzni minden modern rakétavédelmi eszközt.

„A világon nincsenek és még sokáig nem is lesznek analógjai. Ez a valóban egyedülálló fegyver erősíteni fogja fegyveres erőink harci potenciálját, megbízhatóan biztosítja Oroszország biztonságát a külső fenyegetésekkel szemben, és elgondolkodtatja azokat, akik a féktelen és agresszív retorika hevében megpróbálják fenyegetni hazánkat” – fogalmazott Putyin.

Az elnök szerint a Szarmatot kizárólag orosz gyártmányú egységekből és alkatrészekből építették meg, ami leegyszerűsíti a belföldi sorozatgyártását és felgyorsítja a rendszerbe állítását. A Szarmat nehéz interkontinentális ballisztikus rakéta 10 vagy több robbanótöltettel szerelhető fel az amerikai kongresszusi kutatószolgálat szerint. Az új fegyver éveken keresztül fejlesztés alatt állt, ezért a tesztindítása nem okozott meglepetést a Nyugat számára, de különös hangsúlyt adott neki, hogy rendkívüli geopolitikai feszültség idején történt, amikor Oroszország háborút visel Ukrajnában, és éppen egy újabb offenzíva kezdetén járnak a harcok Kelet-Ukrajnában, miközben a mindeddig független Svédország és Finnország is a NATO-ba való felgyorsított belépést fontolgatja.