Washington Post: a CIA igazgatója Kabulban találkozott a tálib mozgalom társalapítójával

  • narancs.hu
  • 2021. augusztus 24.

Külpol

Abdul Gáni Baradart a lehetséges jövőbeni tálib kormányfőként tartják számon.

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója, William Burns Kabulban találkozott Abdul Gáni Baradarral, az Afganisztánban a hatalmat átvevő szélsőséges iszlamista tálib mozgalom társalapítójával - írja a The Washington Post névtelenül nyilatkozó amerikai tisztségviselőkre hivatkozva.

Burns és Baradar hétfőn találkozott Kabulban, ez volt a legmagasabb szintű diplomáciai találkozó azóta, hogy a tálibok augusztus 15-én átvették a hatalmat Afganisztánban, ahonnan a nyugati országok katonáinak a hónap végéig távozniuk kell, és zajlik az őket segítő afgánok és állampolgáraik kimenekítése.

A CIA és a Fehér Ház nem kommentálta a találkozóról szóló híreket. Baradart egyébként a lehetséges jövőbeni kormányfőként tartják számon.

Egy neve elhallgatását kérő amerikai tisztségviselő az AP amerikai hírügynökségnek megerősítette a beszámoló hitelességét.

Afg?n konfliktus

 
William Burns, a CIA igazgatója
Fotó: MTI/AP/AFP/Saul Loeb
 

 Zabíhulláh Mudzsáhid tálib szóvivő azonban úgy nyilatkozott: nem tud a tálibok és a CIA közötti találkozóról, igaz, nem is cáfolta, hogy ilyen találkozóra sor került volna. Mudzsáhid kedden megismételte a tálibok álláspontját, amely szerint nem fogadják el az amerikai csapatkivonásra kitűzött augusztus 31-i határidő meghosszabbítását. Egyúttal felszólította az Egyesült Államokat: ne bátorítsa a magasan képzett embereket Afganisztán elhagyására. A szóvivő felszólította az afgánokat, hogy térjenek haza, és folytassák "mindennapi, nyugodt életüket", a tálibok "szavatolják biztonságukat".

Az AP megjegyezte: a pakisztáni erők a CIA-val közösen fogták el Baradart a dél-pakisztáni Karacsiban 2010-ben. Baradart végül 2018-ban szabadon engedték az Egyesült Államok kérésére a béketárgyalások kezdete előtt.

A tálib lázadók - akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció - augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért a húsz éve tartó afganisztáni háború. Asraf Gáni afgán elnök ezt megelőzően elmenekült az országból.

A nemzetközi koalícióban részt vevő országok és más államok Kabul, valamint a szomszédos Pakisztán fővárosa, Iszlámábád repülőteréről menekítik ki saját állampolgáraikat és azokat az afgánokat, akik ottani missziójuk során együttműködtek velük, és a tálib hatalomátvétel miatt veszélyben érzik az életüket. A kabuli légikikötőn belül a nyugati koalíciós katonák - elsősorban amerikaiak - próbálják fenntartani a rendet, kívül pedig a tálib fegyveresek.

(Washington Post, MTI)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.