Washington Post: a CIA igazgatója Kabulban találkozott a tálib mozgalom társalapítójával

  • narancs.hu
  • 2021. augusztus 24.

Külpol

Abdul Gáni Baradart a lehetséges jövőbeni tálib kormányfőként tartják számon.

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója, William Burns Kabulban találkozott Abdul Gáni Baradarral, az Afganisztánban a hatalmat átvevő szélsőséges iszlamista tálib mozgalom társalapítójával - írja a The Washington Post névtelenül nyilatkozó amerikai tisztségviselőkre hivatkozva.

Burns és Baradar hétfőn találkozott Kabulban, ez volt a legmagasabb szintű diplomáciai találkozó azóta, hogy a tálibok augusztus 15-én átvették a hatalmat Afganisztánban, ahonnan a nyugati országok katonáinak a hónap végéig távozniuk kell, és zajlik az őket segítő afgánok és állampolgáraik kimenekítése.

A CIA és a Fehér Ház nem kommentálta a találkozóról szóló híreket. Baradart egyébként a lehetséges jövőbeni kormányfőként tartják számon.

Egy neve elhallgatását kérő amerikai tisztségviselő az AP amerikai hírügynökségnek megerősítette a beszámoló hitelességét.

Afg?n konfliktus

 
William Burns, a CIA igazgatója
Fotó: MTI/AP/AFP/Saul Loeb
 

 Zabíhulláh Mudzsáhid tálib szóvivő azonban úgy nyilatkozott: nem tud a tálibok és a CIA közötti találkozóról, igaz, nem is cáfolta, hogy ilyen találkozóra sor került volna. Mudzsáhid kedden megismételte a tálibok álláspontját, amely szerint nem fogadják el az amerikai csapatkivonásra kitűzött augusztus 31-i határidő meghosszabbítását. Egyúttal felszólította az Egyesült Államokat: ne bátorítsa a magasan képzett embereket Afganisztán elhagyására. A szóvivő felszólította az afgánokat, hogy térjenek haza, és folytassák "mindennapi, nyugodt életüket", a tálibok "szavatolják biztonságukat".

Az AP megjegyezte: a pakisztáni erők a CIA-val közösen fogták el Baradart a dél-pakisztáni Karacsiban 2010-ben. Baradart végül 2018-ban szabadon engedték az Egyesült Államok kérésére a béketárgyalások kezdete előtt.

A tálib lázadók - akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció - augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért a húsz éve tartó afganisztáni háború. Asraf Gáni afgán elnök ezt megelőzően elmenekült az országból.

A nemzetközi koalícióban részt vevő országok és más államok Kabul, valamint a szomszédos Pakisztán fővárosa, Iszlámábád repülőteréről menekítik ki saját állampolgáraikat és azokat az afgánokat, akik ottani missziójuk során együttműködtek velük, és a tálib hatalomátvétel miatt veszélyben érzik az életüket. A kabuli légikikötőn belül a nyugati koalíciós katonák - elsősorban amerikaiak - próbálják fenntartani a rendet, kívül pedig a tálib fegyveresek.

(Washington Post, MTI)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.