A következő Oscar nagy esélyesei és filmtörténeti kuriózumok Budapesten
Az első Budapesti Nemzetközi Filmfesztiválhoz hasonló ínyenc filmválogatás ritkán érkezik hazánkba.
Az első Budapesti Nemzetközi Filmfesztiválhoz hasonló ínyenc filmválogatás ritkán érkezik hazánkba.
A Sátántangó rendezőjét a 37. Tokiói Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF) díjazzák.
A koreai írónőtől eddig két kötet olvasható magyarul, de már előkészületben van a harmadik. Átütő sikert a Növényevővel aratott, másik könyvében pedig országa véres történelmét dolgozta fel brutális mondatokban.
Az angol bentlakásos iskola diákja elfelejtette visszavinni a kötetet, aztán elesett az első világháborúban.
Hét éve interjúztunk a humoristával, akinek akkor jelent meg első könyve, az Addig sem iszik. Még mindig nem számít vátesznek, mert nem jött be a víziója, amikor ezeknek „helikopterrel kell menekülni olyan jó, dél-amerikai hangulatban”.
A Terrifier 3 annyira kegyetlen, hogy meg sem próbálták korhatárkarikába szorítani – ennek ellenére egy másik bohócot, Jokert is könnyedén lenyomta.
Úgy tűnik, a stúdió kicsit elhamarkodva igyekezett bevezetni, hogy egyszerre hozza ki filmjeit a moziban és online.
A Munkácsy-gyűjtemény is ismét célkeresztbe került, de Schmidt Mária szeretne egy magánmúzeumot is építeni 3-4000 négyzetméteren.
Mégsem dőlhetnek hátra a Líra Könyv ügyvédei, akik korábban pert nyertek a törvényben található vesszőhiba miatt.
„Hé, van egy vicced?” – cukkolják naponta tucatszor az őrök Arthur Flecket, aki azután került elmegyógyintézetbe, hogy Jokerként öt emberrel is végzett. Arról, hogyan ég Nesszosz-ingként az emberre az antihős figurája, a rendező, Todd Phillips is tudna mesélni – gyakorlatilag erről szól a Kétszemélyes téboly.
Alá vagy fölé becsüljük-e a művészet erejét? Képes-e megváltoztatni minket? Woody Allen legújabb színdarabja meglehetősen szélsőséges körülmények között keresi a valódi értékeket, Raffaello Szűz Máriát ábrázoló festményét vetve az 1930-as évek Brooklynjának tenyeres-talpas gengszterei elé.
A szerző az Egyesült Államokban született dél-olaszországi kivándorlók unokájaként, siket szülőktől. S bár úgy tűnt, hogy a második emigrációs generáció is talajt fog Brooklyn környékén, a Durastanti szülők válása után a 6 éves Claudiát visszaviszik az óhazába, Basilicatába, ahol olaszul kezdi meg a tanulmányait.
A kiállítás Lugosi Lugo László személyes Budapest-fotográfiái köré épül, és egyik nagy érdeme az, hogy azt is megérinti, aki keveset tud a szamizdatról, vagy akinek a rendszerváltás előtti avantgárd végtelen távolságból ködlik csupán.