Kultúra

Legyen tánc – itt is!

A nagy visszatérők, a magyarok egy részének szemében a világzene egészét megtestesítő, macskajajos haknibalkán kompániák, vagyis Goran Bregović és Boban Marković nagyzenekarai versenyt versengenek a magyar táncos csizmákért – de ennek most vége: idén végre nem kell nélkülözni egyiküket sem, mert a Sziget hajdan – nem is olyan rég – talán legnagyobb merítéssel reprezentált műfaja, a világzene aktuális túlélőszínpadán mind a ketten fellépnek.
  • Kovács Bálint
  • 2015. szeptember 6.

Táncolj, tapsolj, dalolj!

Az elektronikus tánczenék rajongóit nem igazán kényezteti el idén a Sziget, de azért nekik is akad majd némi látni- és hallanivaló az élőben elővarázsolandó, vokális fajtából.
  • - minek -
  • 2015. szeptember 6.

„Állásfoglalást stimulálunk”

A tizenötödik évéhez elérkező Magic Mirror a Sziget egyik méltán népszerű és jellegzetes szeglete. A kezdetekről és az idei évről, régi támadásokról és új bulikról a helyszín felelősét kérdeztük.

Lufireptetések előtt és után

Ahogy a gyerekkönyvek felnőtt kritikusait, úgy a Sziget pop- és rockzenei kínálatát böngészve minket is okkal nyomaszthat a tény, hogy olyasmiről kell beszélnünk, amely immár deklaráltan nem nekünk szól.
  • Greff András
  • 2015. szeptember 6.

A két dandy

A művész kétségkívül a kortárs magyar művészet egyik nagyágyúja – és itt nem feltétlenül a műtárgy­piacon betöltött sikeres szereplésére gondolok (bár az sem lebecsülendő), sokkal inkább arra, hogy a festői nyelvében a 2000-es években véghezvitt radikális változtatások óta minduntalan képes meglepni a befogadót.

Van tovább?

A koncentrációs táborból összeroncsolt arccal és összetört lélekkel hazatérő asszonyt semmi más nem segítette a túlélésben, mint az a tudat, hogy valaki, az ő szerető, keresztény férje, várja otthon.
  • 2015. szeptember 6.

„Valamit végzetesen elmértünk”

Péterfy Gergely regénye valójában nem a végén, hanem az elején fejeződik be – ezt akkor vettem észre, amikor másodszor is elolvastam a könyvet. (Nem bántam meg az újraolvasást.) A cselekmény nem zárul le a könyv utolsó lapjain a főhős, Kazinczy Ferenc testi halálával, hanem visszahajlik az elbeszélés kezdetéhez, ahol Kazinczy eszméinek pusztulásáról, a hős szellemi haláláról olvashatunk. A keretes szerkezet alighanem súlyos mondandót nyomatékosít: azt sugallja, hogy a magyar felvilágosodás vezéralakjával egy eszme szállt sírba.