„Ha a művészettörténet helyett hazafias nevelés lesz, akkor a Szépművészeti Múzeum helyén katonai kiképzőközpont lesz?” – állt az egyik demonstráló tábláján a Hősök terén.
A délelőtt tíz órára szervezett eseményre azok jöttek el, akik kiállnak a 2024-ben megszűnő művészettörténet tantárgy mellett. Mint a nepszava.hu helyszíni tudósításából kiderül, míg a múzeum előtt sokan azért várakoztak, hogy bejussanak a január 7-én záruló Renoir-kiállításra, addig a lépcső aljánál a fagyos és ködös idő ellenére egy kisebb tömeg gyűlt össze, többen transzparenssel kezükben jelezték a tantárgy megszüntetésével kapcsolatos nemtetszésüket.
A „Hogyan legyünk könnyen, gyorsan hülyék?” és a „Művészettörténet R.I.P. 2024” feliratok mellett még Renoir-tól is olvashattunk egy idézetet: „A művészet tehetetlen, ha az, akinek alkot, vak”.
Az eseményen aztán egy nő arra buzdította az embereket, hogy akiknek nincsen tábla a kezében, az álljon fel a lépcsőre, mire a tömeg így cselekedett. Ezután Raszler György oktató, a demonstráció fő szervezője felolvasta a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományi Osztálya Művészettörténeti Tudományos Bizottságának tiltakozását a művészettörténet tárgy megszüntetése ellen.
„Elfogadhatatlannak, átgondolatlannak, rövid és hosszú távon egyaránt
rendkívül ártalmasnak tartjuk a döntést, amely a képző-, ipar- és építőművészet több ezer éves múltjáról és kortárs alkotásairól úgy véli, hogy nem szerves részei az általános műveltségnek.
Minthogy ezzel párhuzamosan a film- és médiaismeret oktatását is kivezetik a tantervből, a vizuális kultúra története, kortárs gyakorlata és elmélete teljességgel kívül kerül a gimnáziumi ismeretanyagon” – olvasta Raszler.
A szöveg kitért arra is, hogy a művészetek történetének ismerete elősegíti az egyetemes, európai és nemzeti művészeti örökség tudatos gondozását, építészeti, festészeti, szobrászati, iparművészeti, fotóművészeti örökségünk fenntartását és ápolását.
„Alulírottak kérjük a döntéshozókat, hogy tegyék lehetővé ismét a művészettörténet tárgy választásának lehetőségét a gimnáziumokban, és állítsák vissza a lehetőségét a művészettörténetből való érettségi vizsgának” – mondta Raszler.
A tüntetésen György Péter is az elégedetlenségét fejezte ki:
A művészettörténet középiskolai tananyagként való megszüntetése alapjában véve kétségbe vonja a múzeumok legitimitását.
Ilyen alapon, ha ez valakinek nem tetszik, akkor lesznek szívesek a néprajzot is megszüntetni, mert akkor a Néprajzi Múzeum is tönkremegy. Szóval ez teljes abszurdum" – nyilatkozta a lapnak az esztéta.
Az eseményen egy családapa azt mondta, szerinte a művészettörténet tárgy megszüntetése rohamosan fogja elbutítani a népet. "Magam nem vagyok képzett művészettörténetből, de amit tudok, azt a gimnáziumból tudom. És tudom, hogy az fontos. Két lányom és egy fiam viszont hobbiból foglalkoznak képzőművészettel, és úgy gondolom, igenis jó, hogy az iskolában van, aki ebben őket tudja támogatni. Nem örülnék, ha ez a jövőben nem lenne."
Raszler György a tüntetés szervezésekor úgy vélte, mindenképpen jelezni kellene a Magyar Képzőművészeti Egyetemnek és a Szépművészeti Múzeumnak, hogy jövőre megszűnik a közoktatásban a művészettörténet tantárgy. "Gondoltam, erre úgy lehetne a leginkább felhívni a figyelmet, ha felhasználva a még egy hétig tartó Renoir-kiállítás sikerét, transzparensekkel kiállunk az épület elé, hogy az ott várakozó, a művészettörténet iránt érzékeny emberek és a múzeum is felfigyeljen a problémára" – mondta a szervező, aki az Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumban vizuális kultúra tanár, a Radnóti Gimnáziumban pedig művészettörténet tanár.
A jelen döntés következménye az lesz, hogy a diákok nem fogják ismerni a nagyobb művészettörténeti korszakokat, művészegyéniségeket és alkotásokat. De ez a kisebb probléma, hisz
a művészettörténet nemcsak ezen tények összessége, hanem a képek, a látvány értelmezésének képessége is, illetve a kompozíciók, motívumok megértése.
Mindez a huszonegyedik században a vizuális kommunikációban az egyik legfontosabb kompetencia" – véli Raszler.
Mint ismert, az új Nemzeti Alaptantervnek (NAT) megfelelően az állami fenntartású középiskolákban 2024-től már választható tárgyként sem lesz elérhető a művészettörténet mint önálló tárgy, az abból való érettségi lehetősége pedig teljességgel (gimnáziumokban és szakgimnáziumokban egyaránt) megszűnik Magyarországon.
A művészettörténeti ismeretek minimálisra redukált anyagát az új Nemzeti alaptanterv a vizuális kultúra 9–10. évfolyamon oktatott tárgyába olvasztja be heti 1x45 percben, ami lehetetlenné teszi a tudományág átfogó ismereteinek átadását.
A megszüntetett művészettörténet érettségi vizsga mellett a vizuális kultúra középszintű érettségi vizsgájából is kimaradt a művészettörténeti és műelemző ismeretek mérésének lehetősége.
A tervezet ellen az akadémia már 2018-ban tiltakozott, akkor és most is eredménytelenül:
