Nem lennénk meglepve, ha kiderülne, hogy Dr. Máté Gábor magyar származású kanadai orvos traumákkal, modern életvitellel foglalkozó vaskos kötete idén is ott volt a bestsellerlisták élmezőnyében. Bolla Ági írt a kötetről, megállapítva: „Hatalmas kutatómunkát és sokrétű, mély tudást tükröz a könyv. Nem könnyű olvasmány, lehetetlen átfutni rajta – vagy legalábbis nem érdemes.”
Feleky Károly nevét nem sokan ismerik: a New Yorkba kivándorolt férfi a harmincas években szerette volna közkinccsé tenni magyar nyelvű könyvtárát, de a magyar állam nem akarta megvenni az értékes gyűjteményt. Az izgalmas 20. századi történetről Bozai Ágota cikkében olvastunk.
A Magvető Kiadó irodalmi útikalauz-sorozatának újabb kötete Szabadkára kalauzol, Csáth Géza szülőföldjére. A könyvről Ambrus Vilmos írt, aki maga turistaként, kirándulóként rendszeresen bejárta a környéket.
A Láthatatlan árvák című antológia olyan novellákat foglal magába, amelyek függőségekről, diszfunkcionális családokról, szülők szenvedélybetegségéről szólnak. A kötet egyik szerkesztőjével, Hoffmann Kata klinikai szakpszichológussal Csendes-Erdei Emese beszélgetett.
Varlam Salamov tizennyolc évet töltött a gulágon, miután elítélték egy röpiratért 1929-ben. A Kolimai történetek hosszabb és rövidebb elbeszélések gyűjteménye, amelyek épp olyna kopogósak és szikárak, mint a munkatáborok kegyetlen világa. Mosolygó Miklós írt a kötetről.
Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját ünnepeltük idén. Egy négy résztvevős beszélgetésen hozzáértők azt taglalták, vajon mit jelent a mai fiataloknak Petőfi, ismerik-e a költőt külföldön, és hogyan kezdődött a Petőfi-kultusz? Az is szóba került, lehet-e celebnek nevezni a költőt. Ambrus Vilmos tudósított az eseményről.
Az év egyik eseményszámba menő megjelenése kétségkívül a vaskos Háború és béke új fordítása volt. Bolla Ági alaposan kifaggatta Gy. Horváth Lászlót a munkáról. Azt is megkérdezte tőle, talált-e inkonzisztenciát, hibát a regényben, miután tíz-tizenötször olvasta.
A Sorköz Olvasni muszáj sorozatában rendszeresen írunk korábban megjelent könyvekről, akár klasszikusokról is. Csabai Máté egy kultikus regényt vett elő, a Fahrenheit 451-et Ray Bradburytől, aminek ürügyén a figyelemgazdaságról is támadt mondanivalója.
A Születésnapomra című József Attila-vers talán a legtöbbet parafrazeált költemény a magyar irodalomban. Juhász András összeszedett néhány átiratot a tanítványaitól és saját írásaiból.
Karl Ove Knausgård thrillerszerű új regényét sokan az év legjobb megjelenésének tartják. Czenkli Dorka a fordítót kérdezte a Harcom-sorozatról, a skandináv irodalomról és az új könyvvel (Hajnalcsillag) való munkáról. „Olyan történt velem, ami korábban még soha, pedig már közel száz regényt, drámát fordítottam. Azon kaptam magam, hogy ezt a szöveget izgalmasabb fordítani, mint olvasni” – vallotta be Kúnos László.
Egy alig ismert történetről szól a II. világháborús lengyel hírszerző, Pilecki kapitány jelentése, aki 1940-ben hagyta magát elfogni és az aushwitzi táborba záratni. Az erről szóló, nehezen beszerezhető kötetről (Witold Pilecki lovassági kapitány auschwitzi jelentése) Bakos András írt.
A szülők hajlamosak túlizgulni a gyereknevelést, azt gondolni, hogy most a kis jövevényt kell minden középpontjába helyezni. Michaeleen Doucleff azonban, miután bejárta a világ elrejtett közösségeit, úgy találta, mi, nyugati szülők, furák vagyunk. Könyvében, amiről Zeck Julianna írt, kifejti, hogy nem kontrollálni kell a gyerekeket, hanem együttműködni velük.
Babarczy Eszter új, Néhány szabály a boldogsághoz című könyvében két történet olvasható napjaink Magyarországáról. A szerzővel irodalomról és közéletről beszélgetett Papp László Tamás, és azt is megkérdezte tőle, miért kritizálja az ellenzéki tábort.
Épp most érkezett a szomorú hír, hogy elhunyt napjaink nagy költője, Kovács András Ferenc, aki csak pár napja kapta meg a frissen létrehozott Bertók-díjat. Az elismerésről Bajnai Marcell beszélgetett a hagyaték gondozójával, aki azt is elmondta, az inflálódott állami díjak alternatíváját kívánják megteremteni.
Kiderült, hogy a 6:3-ról egy brit szerző, Matt Clough írta a legérdekesebb könyvet. Fekő Ádám cikkében hosszan taglalja, miben volt progresszív és forradalmi a magyar aranycsapat, hogyan jöhetett létre ilyen Rákosi korában, és mit tanulhatna a receptből Magyarország akár ma is.
A magyarnarancs.hu szerzői idén is összeállítottak több tematikus könyvlistát: egy-egy témakör mentén összegyűjtöttük kedvenc olvasmányainkat. Így került fókuszba a CSALÁD, Húsvét kapcsán a NYULAK, nyáron a TENGER. Legutóbb pedig azokat a NAGYREGÉNYEKET gyűjtöttük egybe, amiket magunk is olvastunk.
