Best of Sorköz – Ezek voltak a kedvenc könyves cikkeink idén

  • narancs.hu
  • 2023. december 30.

Sorköz

A magyarnarancs.hu online könyves rovatában idén is több száz cikk jelent meg. Kiválasztottuk a legemlékezetesebb interjúkat, könyvismertetőket és riportokat.

Nem lennénk meglepve, ha kiderülne, hogy Dr. Máté Gábor magyar származású kanadai orvos traumákkal, modern életvitellel foglalkozó vaskos kötete idén is ott volt a bestsellerlisták élmezőnyében. Bolla Ági írt a kötetről, megállapítva: „Hatalmas kutatómunkát és sokrétű, mély tudást tükröz a könyv. Nem könnyű olvasmány, lehetetlen átfutni rajta – vagy legalábbis nem érdemes.”

Feleky Károly nevét nem sokan ismerik: a New Yorkba kivándorolt férfi a harmincas években szerette volna közkinccsé tenni magyar nyelvű könyvtárát, de a magyar állam nem akarta megvenni az értékes gyűjteményt. Az izgalmas 20. századi történetről Bozai Ágota cikkében olvastunk.

A Magvető Kiadó irodalmi útikalauz-sorozatának újabb kötete Szabadkára kalauzol, Csáth Géza szülőföldjére. A könyvről Ambrus Vilmos írt, aki maga turistaként, kirándulóként rendszeresen bejárta a környéket.

Láthatatlan árvák című antológia olyan novellákat foglal magába, amelyek függőségekről, diszfunkcionális családokról, szülők szenvedélybetegségéről szólnak. A kötet egyik szerkesztőjével, Hoffmann Kata klinikai szakpszichológussal Csendes-Erdei Emese beszélgetett.

Varlam Salamov tizennyolc évet töltött a gulágon, miután elítélték egy röpiratért 1929-ben. A Kolimai történetek hosszabb és rövidebb elbeszélések gyűjteménye, amelyek épp olyna kopogósak és szikárak, mint a munkatáborok kegyetlen világa. Mosolygó Miklós írt a kötetről.

Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját ünnepeltük idén. Egy négy résztvevős beszélgetésen hozzáértők azt taglalták, vajon mit jelent a mai fiataloknak Petőfi, ismerik-e a költőt külföldön, és hogyan kezdődött a Petőfi-kultusz? Az is szóba került, lehet-e celebnek nevezni a költőt. Ambrus Vilmos tudósított az eseményről.

Az év egyik eseményszámba menő megjelenése kétségkívül a vaskos Háború és béke új fordítása volt. Bolla Ági alaposan kifaggatta Gy. Horváth Lászlót a munkáról. Azt is megkérdezte tőle, talált-e inkonzisztenciát, hibát a regényben, miután tíz-tizenötször olvasta.

A Sorköz Olvasni muszáj sorozatában rendszeresen írunk korábban megjelent könyvekről, akár klasszikusokról is. Csabai Máté egy kultikus regényt vett elő, a Fahrenheit 451-et Ray Bradburytől, aminek ürügyén a figyelemgazdaságról is támadt mondanivalója.

Születésnapomra című József Attila-vers talán a legtöbbet parafrazeált költemény a magyar irodalomban. Juhász András összeszedett néhány átiratot a tanítványaitól és saját írásaiból.

Karl Ove Knausgård thrillerszerű új regényét sokan az év legjobb megjelenésének tartják. Czenkli Dorka a fordítót kérdezte a Harcom-sorozatról, a skandináv irodalomról és az új könyvvel (Hajnalcsillag) való munkáról. „Olyan történt velem, ami korábban még soha, pedig már közel száz regényt, drámát fordítottam. Azon kaptam magam, hogy ezt a szöveget izgalmasabb fordítani, mint olvasni” – vallotta be Kúnos László.

Egy alig ismert történetről szól a II. világháborús lengyel hírszerző, Pilecki kapitány jelentése, aki 1940-ben hagyta magát elfogni és az aushwitzi táborba záratni. Az erről szóló, nehezen beszerezhető kötetről (Witold Pilecki lovassági kapitány auschwitzi jelentéseBakos András írt.

A szülők hajlamosak túlizgulni a gyereknevelést, azt gondolni, hogy most a kis jövevényt kell minden középpontjába helyezni. Michaeleen Doucleff azonban, miután bejárta a világ elrejtett közösségeit, úgy találta, mi, nyugati szülők, furák vagyunk. Könyvében, amiről Zeck Julianna írt, kifejti, hogy nem kontrollálni kell a gyerekeket, hanem együttműködni velük.

Babarczy Eszter új, Néhány szabály a boldogsághoz című könyvében két történet olvasható napjaink Magyarországáról. A szerzővel irodalomról és közéletről beszélgetett Papp László Tamás, és azt is megkérdezte tőle, miért kritizálja az ellenzéki tábort.

Épp most érkezett a szomorú hír, hogy elhunyt napjaink nagy költője, Kovács András Ferenc, aki csak pár napja kapta meg a frissen létrehozott Bertók-díjat. Az elismerésről Bajnai Marcell beszélgetett a hagyaték gondozójával, aki azt is elmondta, az inflálódott állami díjak alternatíváját kívánják megteremteni.

Kiderült, hogy a 6:3-ról egy brit szerző, Matt Clough írta a legérdekesebb könyvet. Fekő Ádám cikkében hosszan taglalja, miben volt progresszív és forradalmi a magyar aranycsapat, hogyan jöhetett létre ilyen Rákosi korában, és mit tanulhatna a receptből Magyarország akár ma is.

A magyarnarancs.hu szerzői idén is összeállítottak több tematikus könyvlistát: egy-egy témakör mentén összegyűjtöttük kedvenc olvasmányainkat. Így került fókuszba a CSALÁD, Húsvét kapcsán a NYULAK, nyáron a TENGER. Legutóbb pedig azokat a NAGYREGÉNYEKET gyűjtöttük egybe, amiket magunk is olvastunk.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.