Kultúra

A The New York Times 500 filmest és kritikust kért fel a szavazásra, és bár magyar alkotás nem került fel a végső százas listára, volt, ami több szavazatot is kapott. 

Bár a kiállítás sajtószövege Czimrát teljesen érthetően „kora legjelentősebb magyar alkotói” közé sorolja, megítélése nem volt mindig egyértelmű.

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Az 50-es évek Amerikája elevenedik meg a Vágtázó lovakról című új amerikai film kockáin: Muriel és a koreai háborúból hazatérő férje, Lee Kaliforniába költözve szeretnének új életet kezdeni, ám betoppan hozzájuk Lee testvére, Julius, és felkavarja a viszonyokat. Kaszinó, lóverseny és tiltott szerelmek – Daniel Minahan mozija meglepő helyekre viszi hőseit. A rendezővel a korszakról, Douglas Sirkről és arról is beszélgettünk, milyen érzés játékfilmen dolgozni olyan sorozatok után, mint a Trónok harca vagy a Homeland.

Az idén úgy alakult, hogy júniusban rendezték a legjobb koncerteket térségünkben. De aki egy belépővel akart megnézni egy csomó, nagyon jó zenekart, annak a zágrábi INmusic Festivalra kellett ellátogatnia.

Hangja szenvedélyes és erőteljes; most Abigél szerepében lép színpadra a Margitszigeten Verdi operájában, a Nabuccóban. Az ukrán szoprán énekesnőt arról is kérdeztük, mit tehet egy művész háború idején.

James McMurtry vezetékneve nem véletlenül csenghet ismerősen.

Van ez a családi összejöveteles alműfaja a horrorfilmeknek, amelyben elvonul egy komplett família (plusz egy-két jövendőbeli, merthogy rezonőr is kell).

A kötet szövegeinek nagyobb része tematikus kapcsolódásokra és finom utalásokra épülő novellaciklust alkot.

Wes Anderson, David Lynch, Ridley Scott – sőt Sergio Leone! –, se szeri, se száma a neves rendezőknek, akik ujjgyakorlat gyanánt, meg persze egy rakás pénzért nekiálltak reklámfilmet forgatni.

A görög sípokra emlékeztető fafúvós hangszerek különös helyet foglaltak el minden francia impresszionista zeneszerző szívében.

Dózsa nevét költőink is megörökítették, azt pedig, hogy mit gondoljunk a Dózsa-felkelés okairól és körülményeiről, leginkább Eötvös József Magyarország 1514-ben című, 1847-ben (!) kiadott regényéből tudjuk.