Gajdics Ottó visszatért és rögtön el is celebrálta magát

  • narancs.hu
  • 2016. február 15.

Villámnarancs

A jó elnyeri jutalmát: egy egész rádiót kapott Orbán hű dalnoka. Nem fogják kitalálni, hogy kikkel támad! (De ki fogják.)

Gajdics Ottó a Lánchíd rádió főszerkesztőjeként az elsők között hagyta el a Simicska médiahajót, persze lelkiismereti okokból, mi másért? Több mint egy év telt el azóta, lassan már azt gondoltuk, hogy ő lett a G-nap lúzere, és legfeljebb a tollforgatók táborát erősítheti, ott is csak a szórakoztató szekcióban.

Nagyot tévedtünk. Gajdicsnak véget ért a szűk esztendő, meghálálták egykori bátor iszkolását; ő lett a most induló Karc FM nevű rádió főnöke. Az adó valószínűleg olyan lesz, amilyen a Lánchíd rádió volt. Vagy még olyanabb.

Gajdics Ottó a stúdióban

Gajdics Ottó a stúdióban

Fotó: MTI

Gajdics a Magyar Időknek ecsetelte az új kormányzati lármafa célkitűzéseit, hogy például „jó értelmezéseket, jó magyarázatokat, jó érveket akarunk adni a hallgatóknak azokhoz a vitákhoz, amelyek otthon, a piacon, a fodrásznál zajlanak” meg hogy „markánsan, rosszul értelmezett, az anyanyelvet pusztító politikai korrektség és mellébeszélés nélkül, nyíltan, őszintén, egyenesen”…

Hősünk arról is beszél, hogy „négy órától, miután az emberek elvégezték a munkájukat, közvetlenül velük szeretnénk beszélgeti”. Ez már döfi! Ez olyan műsorpolitika, hogy akár Orbán Viktor is kitalálhatta volna. Mert ugye 2016-ban az úgy működik, hogy az emberek délután négyig dolgoznak, aztán meg hazamennek rádiót hallgatni. Nem beszélve arról, hogy ezt a délutáni „interaktív” Gajdics úgy harangozza be, hogy „olyan kollégák fogják celebrálni, mint Bayer Zsolt, Huth Gergely, Papp Endre s jómagam”.

Mi kíváncsiak lennénk a célközönségre is. Akik élvezettel hallgatják, ahogy munka után Bayer vagy Huth Gergely celebrál nekik valamit.

(Az e heti Narancsban rádiókritikusunk értékeli majd a nyitónapon elhangzottakat.)

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.