Meghalt Dés Mihály

  • narancs.hu
  • 2017. május 20.

Kultúra

Az író egy barcelonai kórházban hunyt el.

„Hosszan tartó betegség után, Barcelonában elhunyt a magyar irodalom egyik legizgalmasabb és legszabálytalanabb szerzője” – közölte szombaton spanyol lapokra hivatkozva a Librarius kulturális magazin. Nem sokkal később a család a hvg.hu-nak megerősítette a hírt.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Dés Mihály 1950-ben született Budapesten, az ELTE magyar–spanyol szakán végzett. Főszerepet játszott a Banánhéjkeringő és később A dokumentátor című filmben is. Egy spanyol nővel kötött házassága után 1986-ban elhagyta Magyarországot, Barcelonába költözött. Spanyolországban 1989 és 92 között egy irodalmi folyóirat, a Quimera főszerkesztője volt, 1990 és 93 között az El Observador nevű napilap irodalmi mellékletét irányította, majd megalapította az új spanyol és latin-amerikai irodalom egyik meghatározó folyóiratát, a Lateralt.

A Barcelonai Központi Egyetemen is tanított, pályája során több színházi, vers- és novellaantológiát válogatott, tanulmányai, előadásai számos kötetben jelentek meg, spanyolul elbeszéléseket is publikált. Magyarul a Pesti barokk című regénnyel debütált 2013-ban, édesanyja halála után, 2014-ben adta ki a 77 pesti recept című kötetét, ezt követte az Ancsa és Pancsa különös kalandjai.

Hosszú vita kezdődött a hazai irodalmi életben azután, hogy 2015-ben Dés szeretett volna bekerülni a Szépírók Társaságába, de nem vették fel, holott Esterházy Péter és Konrád György is ajánlotta. Az elutasítás indoka állítólag az volt, hogy a társaság szerint a Pesti barokk alapján Dés Mihályt nőgyűlölőnek tartották.

Dés Mihállyal még 2014-ben készítettünk interjút, nem sokkal azután, hogy megjelent a 77 pesti recept című gasztronómiai anyaregénye.

„Írni is nehéz, csak az már nem szenvedés” – Dés Mihály író

Nemrég jelent meg 77 pesti recept című gasztronómiai anyaregénye. Beszélgettünk a főzési tízparancsolatról, egy pesti mozgalmárnő receptjeiről, magyar és spanyol irodalmi tapasztalatokról, és a Kádár-korszak éjjeleiről-nappalairól. Fotó: Németh Dániel magyarnarancs.hu: A 77 pesti recept fejezetei, a főzési tízparancsolat, az anya- és családtörténet, valamint maguk a konkrét receptek folyamatos párbeszédben állnak egymással.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.