Hosszan tartó betegség után december 9-én otthonában elhunyt Varga Imre szobrász, a nemzet művésze, több magas hazai és külföldi állami kitüntetés birtokosa. Varga a kortárs magyar szobrászművészet iskolateremtő megújítója, a klasszicista-realista eszményt újraértelmező monumentális szoborkompozíciói kultúrtörténeti jelentőségűek - írta róla az MMA. Hazai és külföldi tereken, templomokban, középületekben több száz alkotása látható. Szobrai állnak Belgiumban, Franciaországban, Lengyelországban, Németországban, Norvégiában és Izraelben is.
Varga Imre Siófokon született 1923. november 1-jén. Középiskoláit a székesfehérvári és budai cisztercitáknál kezdte, majd Szombathelyen fejezte be. A katonai akadémián aeronautikából diplomázott, a második világháborúban repülőtisztként szolgált. Amerikai hadifogság után, 1945-ben tért vissza Magyarországra. 1949-ben gyári munkásként helyezkedett el Budapesten. Pátzay Pál szobrászművésszel való véletlen találkozása után vették fel a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, ahol Pátzay mellett Mikus Sándor volt a mestere.
Első figyelmet keltő műve az 1965-ben bemutatott Prométheusz című krómacél szobor volt, amely később az antwerpeni Middelheim Szabadtéri Szobormúzeumba került. 1967-ben nyílt első egyéni kiállítása Budapesten, 1972-ben a Tihanyi Múzeumban mutatkozhatott be gyűjteményes tárlatával, ettől kezdve Európa majdnem minden rangos képzőművészeti eseményén részt vett munkáival.
Mint az MMA méltatásában olvasható, Varga Imre a szobrászat minden ágazatában aktív alkotó volt, de munkásságának legjelentősebb területe a köztéri, monumentális kompozíciók tervezése és kivitelezése volt. Közterületen, természeti és épített környezetben, valamint a közösségi rendeltetésű épületek belső tereiben elhelyezett, dinamikus térszervezésű szobrászati alkotásokat készített. Meghatározóak voltak emlékműszobrai, melyekkel a történelem, valamint a magyar kultúra, művészet kiemelkedő alakjainak állított emléket. Készített szobrot többek között József Attiláról, Radnóti Miklósról, Liszt Ferencről és Arthur Koestlerről is.
Ikonikus műve a Károlyi Mihályról készített szobra, melyet 2012-ben, a Kossuth tér átalakításakor távolítottak el az Országház épülete mellől. "Ez a hír legfeljebb akkor rázna meg, ha Sir Laurence Olivier-t bíróság elé állítanák a gyilkosságokért, amiket III. Richárd angol királyként a színpadon elkövetett. Erről nem is szeretnék többet mondani, nincsenek limonádéillúzióim" - mondta ekkor a valasz.hu-nak. Szobrát azonban sikerült megmentenie, Balatonszéplakon, Siófok egyik kertvárosi részén állították fel azt újra.
MTI
