Kultúra

Fakeret, színes papírlapok, színházi élmény, játszva tanulás. Ez mind a papírszínház. Barna kutyák, tilalom, igazságtalanság. Ez pedig mind a Barna hajnal. De mi történik, ha a kettő találkozik egymással?

„A báb nem korosztály, hanem műfaj” – olvasható a Budapest Bábszínház kapuján belépve, mindjárt az előtérbe vezető lépcsők felett.

Végre valami értelmes történik a hatodik kerületi volt MSZP-székházban. A Jókai utcai épületben nyílt meg idén áprilisban a Hatszín Teátrum, az ország legfiatalabb, legkisebb zsebszínháza. Amilyen kicsi, olyan fontos. Hogy miért? Elmesélem.

Ha egy színész szcientológus, az ciki, főleg ha Tom Cruise-nak hívják, de a zenészekkel valahogy elnézőbb a közönség. Beck simán az elmúlt negyedszázad egyik legkedveltebb amerikai énekes-dalszerzője, és népszerűségét soha nem befolyásolta a botrányokkal övezett egyházhoz tartozás. Nem szeret beszélni róla, sőt, a vele interjút készítő újságírónak nem is szabad erről kérdezni.

Ötven éve van a pályán, a világon mindenhol szívesen látják szólistaként, zenekarai élén vagy mestertanárként. Nemrégiben egy fiatal francia sztárral, Émile Parisiennel járt Budapesten.

Az elmúlt néhány évben szemlátomást megváltoztak az illusztrációk, sok igényes, vizuálisan izgalmas gyerekkönyv jelent meg. Rengeteg illusztrátor neve vált ismertté, és mintha a műfaj megítélése is átalakult volna.

Maximum tizenegyes! a magyar narancs gyerekirodalmi sikerlistája – magyar mezőny

A nagy ötletek köztudomás szerint gyakorta igen egyszerűek. Néhány év leforgása alatt legalább féltucat csatornán megfordult, és mára már utódprogramokat is fialt például az a 2007-ben indult tévés játék, amely a színészképzés frissességi helyzetgyakorlatait a tábortűz körüli diákhumorral elegyítette.

A nagy hatalmú úr fiatal lányokra hajt.