A Fidesz máris összekötötte a színházak ellenőrzését a Gothár-üggyel

  • narancs.hu
  • 2019. december 6.

Kultúra

Kocsis Máté azzal indokolja a színházak finanszírozásának átalakítását, hogy a "zaklatószínházak" nem engednek beleszólást az ügyeikbe.

Néhány napja az artportal.hu írt arról, hogy a kormány egy olyan salátatörvény benyújtását tervezi, amely megszüntetné a Nemzeti Kulturális Alapot, a független színházak működési támogatását úgy, hogy csak egyes produkciókra pályázhatnának, a kőszínházak igazgatói kinevezéseinél pedig az emberi erőforrások minisztériumát (Emmi) vezető miniszter gyakorlatilag vétójogot kapna.

Az Emmi a kiszivárgott hírekre válaszul közleményt adott ki, amelyben azt írták, az NKA nem szűnik meg, csak "megújul", a javaslat pedig "a színházak lehetséges működési modelljét átláthatóbbá teszi". Hozzátették azt is, hogy mivel színházat önkormányzat vagy az állam is fenntarthat, illetve léteznek vegyes finanszírozású színházak is, ezért "ennek megfelelően alakulnának a fenntartói jogok is". A közlemény szerint a minisztérium ennek ellenére a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott és finanszírozott fővárosi színházak működésébe nem szólna bele.

A helyzet azért problémás, mert a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott színházak is kapnak állami támogatást, a kormánypárti Magyar Nemzet pénteken pedig már arról írt, hogy konkrétan a "Katona József Színházban kialakult állapotok" miatt akar változtatni a kormány a kultúra finanszírozásának eddigi gyakorlatán.

Ugyanerről írt Kocsis Máté fideszes frakcióvezető is, aki a Facebookon azt írta, "a Gothár-féle zaklatószínházak követelik a pénzt a kormánytól, miközben nem engednek betekintést az ügyeikbe, és akár évekig is eltussolnak bűncselekményeket". Mint ismert, Gothár Péter rendezőt kitiltották a Katona József Színházból, miután "erkölcsileg elfogadhatatlan módon" közeledett egy női munkatársához.

Kocsis Máté hozzátette azt is, hogy "ezért a kormánypárti frakciók meg fogják szavazni a kulturális finanszírozásról szóló törvénycsomagot", amelyet egyébként péntek délutánig nem terjesztettek be a parlament elé.

A Magyar Színházi Társaság azonban máris tiltakozó közleményt adott ki az ügyben. Azt írták, a tervezet a művészi szabadságot korlátozó helyzetet építene ki, alapjaiban rengetné meg a magyar színházi struktúrát. "Ez elfogadhatatlan" - írta a szervezet.

Hozzátették, hogy ha elfogadják a tervezetet, akkor megroppan az előadóművészet szabadsága, és ha a színházak nem kívánják alávetni magukat a teljes centralizációnak, akkor az új rendszer színházak bezárásához vezethet a fővárosban és vidéken is. Emellett a színházi finanszírozás gyakorlatilag egy központi szervhez kerülne, amely független szakmai testületek nélkül működne, a pályázati lehetőségek megszüntetésével pedig veszélybe kerülnének olyan műhelyek, amelyek speciális igényeket szolgálnak ki a hazai művészeti életben.

"A központosítással és a szakmai kontroll nélküli, gyakorlatilag egyszemélyi döntéssel irányított rendszerben teljesen beszűkülne az a sokszínű paletta, amely jelenleg a hazai színházi életet jellemzi" - írja a társaság.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.