Kultúra

Úgy elröppent ez az öt év, mintha csak aludtunk volna egyet. És újra a Gothár Péter rendezte Amphitryonra ébredünk - csak most nem Kaposváron, hanem a Nemzetiben. Nincs új koncepció, csak más színészek és más kontextus. Az is elég.

Tolószékes arisztokratát játszott az utóbbi idők legnagyobb európai filmsikerében, az Életrevalókban, és sűrűn használta a lábát (hisz sokat kellett menekülnie) az utóbbi idők tán legjobb francia thrillerében (Senkinek egy szót se!). Most pedig új filmje, a Ne zavarjanak! ügyében beszélgettünk el vele.

A Pannon Filharmonikusok az elmúlt évtized során új szintre emelték teljes működésüket. Stratégiai vállalkozásukról a zenekar 2003 óta hivatalban lévő igazgatóját, a trombitás és közgazdász Horváth Zsoltot kérdeztük.

Filozófusból lett üzletember, de már régóta csak az írásnak él. Negyedik regénye, a Rükverc színpadi bemutatóját követően élettapasztalat és alkotás viszonyáról, írói szerepvállalásról és az irgalom hiányáról beszélgettünk.

A minket körülvevő világ kortárs költészete lényegében eltűnt az életünkből. Miért nem érdekel ez senkit? És másfelől: biztos, hogy olyan nagy baj ez? Kinek hiányoznak ezek a könyvek? Érdemes-e ezen a gyakorlaton változtatni, és ha igen, hogyan lehet?

A drámainak tűnő címválasztás semmi riasztót nem takar, a szakadék a lista első és második fele, továbbá első és második helyezettje között húzódik.

A szerkezet csak elsőre tűnik bonyolultnak. Három műnemet helyez egymás mellé: a versek mellett találunk egy azóta díjat nyert drámát és egy verses elbeszélést. Lehetne ugyan zsúfolt és erőltetett is ez a kompozíció, ahogy több kritikusa célzott rá, de ha távolabbról nézzük, a kötetet összerántja a két nagy közös téma: szerelem és politika.

Megmagyarázni a megmagyarázhatatlant - egészen minimális poentírozással ez a szándék motiválta annak a több mint 37 000 tudományos műnek a megírását, amely a nemzetiszocializmus történetét, a náci Németország oly riasztó történelmi jelenségét tárgyalja.

Tudjuk, a fizika a laikusok óriási, képletektől, számoktól rettegő, sőt irtózó többsége számára maga a sátáni stúdium, mellyel ki lehet őket kergetni a világból.

Guessous Majda Mária tavalyelőtt, a Folkbeats nép- és világzenei tehetségkutató verseny egyik nyerteseként vált ismertté. Azóta befejezte tanulmányait a Zeneakadémián, ahol rögtön tanítani is kezdett, Szivárványhíd címmel megjelentette első albumát, Junior Prima Díjban részesült, és épp hazatért arról az amerikai turnéról, ami a Folkbeats első helyezettjeinek járt. De nem csak az aktualitásokról beszélgettünk.

A nyolcvanas évek (sőt, miért ne: minden idők) talán legnagyobb hatású brit gitárpopzenekara, a The Smiths több mint negyed évszázada ért csúnya véget, és dacára annak, hogy jó ideje jelentős igény mutatkozna rá, egyelőre semmilyen jel nem mutat arra, hogy ez a történet valaha is folytatódik majd.