JÁTSZÓTÉR – gyerekmelléklet

„A beletörődés tehetetlensége”

Labancz Dániel klinikai szakpszichológus  

Lélek

A járványidőszak egyik fontos kérdése, hogy hogyan tudják a gyerekek és a kamaszok viszonylag kevés lelki sérüléssel átvészelni a bezártságot. Erről kérdeztük az UNICEF Magyarország Fiatal Nagykövetek Programjának vezetőjét.

Magyar Narancs: Milyennek látod a kamaszok helyzetét a járvány harmadik szakaszában?

Labancz Dániel: A középiskolás korosztály az egyetlen, amelyik gyakorlatilag október óta karanténban van, azaz akiknek fél éve ismét az online oktatásban kell teljesíteniük. Sokszor még a szülők sem gondolnak bele igazán, mit is jelent ez. A hozzám járó kamaszok legnagyobb része nagyon nehezen viseli, hogy a hétköznapjaik úgy telnek, hogy otthon, egyedül beülnek reggel a képernyő elé, több-kevesebb szünettel online órákat hallgatnak délután 2-ig, 3-ig, utána jön a „házi feladat”, illetve az „otthoni tanulás”, mely kifejezések a helyzet ismeretében minimum ironikusnak tűnnek. Majd jó esetben, ha a szülők engedik, illetve ha a barátaik vagy szerelmük közel lakik hozzájuk, akkor délután négy óra körül találkozhatnak egymással. Ám a társas élet 7 körül véget is ér. Ilyen keretek között a legtöbb felnőtt is hamar kiégne, nemhogy egy tizenéves, akinek az életfeladata a családról való leválás, és a külső társas kapcsolatok minél mélyebb és szélesebb spektrumú megélése. A serdülőkor ráadásul az identitás kialakulásának időszaka, amikor az ember iszonyú bizonytalan önmagában, és fokozottan igényli a külső visszajelzéseket – leginkább a családon kívülről. Erre és az egyébként természetes identitásválságra zárult rá a karantén. Ismerek olyan kiskamaszt, aki szeptemberben kezdte a középiskolát, így a zárásig adott két hónapban alig tudott kapcsolat kialakítani az új osztálytársakkal. Bizonyított tény, hogy az izoláció, a társaktól való elzártság és a magány neurobiológiai következményekkel is jár. Ilyen például a motivációért, cselekvőkészségért és összpontosításért felelős dopamin, illetve az örömérzetért, kötődésért, bizalomért felelős oxitocin szintjének csökkenése, mindez a stresszhormon szintjének növekedésével megkoronázva, ami a hangulatzavarok megjelenésének valószínűségét növeli. A bezártság, a társas izoláció olyan pszichés zavarok súlyosbodását is előidézheti, amelyeknek a szorongás az alapjuk: például a pánikzavar, az agorafóbia vagy a szociális helyzetekkel kapcsolatos szorongások. És már az is látható, hogy a klinikai depresszió, és az ezzel gyakran együtt járó reménytelenségérzés, sőt, az öngyilkossági gondolatok is nagyobb számban jelennek meg ennél a korosztálynál, a karantén közvetlen következményeként. A bizonytalanság is nagy stresszfaktor. Hogy sokszor még napokkal a kijelölt időpontok előtt sem lehetett tudni, hogy tényleg visszatérhetnek-e a suliba a barátok közé, sok kamasz érzelmi életére volt hatással.

 
Fotó: Bényi Ágoston

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól ő lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

 

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.