JÁTSZÓTÉR – gyerekmelléklet

„A beletörődés tehetetlensége”

Labancz Dániel klinikai szakpszichológus  

Lélek

A járványidőszak egyik fontos kérdése, hogy hogyan tudják a gyerekek és a kamaszok viszonylag kevés lelki sérüléssel átvészelni a bezártságot. Erről kérdeztük az UNICEF Magyarország Fiatal Nagykövetek Programjának vezetőjét.

Magyar Narancs: Milyennek látod a kamaszok helyzetét a járvány harmadik szakaszában?

Labancz Dániel: A középiskolás korosztály az egyetlen, amelyik gyakorlatilag október óta karanténban van, azaz akiknek fél éve ismét az online oktatásban kell teljesíteniük. Sokszor még a szülők sem gondolnak bele igazán, mit is jelent ez. A hozzám járó kamaszok legnagyobb része nagyon nehezen viseli, hogy a hétköznapjaik úgy telnek, hogy otthon, egyedül beülnek reggel a képernyő elé, több-kevesebb szünettel online órákat hallgatnak délután 2-ig, 3-ig, utána jön a „házi feladat”, illetve az „otthoni tanulás”, mely kifejezések a helyzet ismeretében minimum ironikusnak tűnnek. Majd jó esetben, ha a szülők engedik, illetve ha a barátaik vagy szerelmük közel lakik hozzájuk, akkor délután négy óra körül találkozhatnak egymással. Ám a társas élet 7 körül véget is ér. Ilyen keretek között a legtöbb felnőtt is hamar kiégne, nemhogy egy tizenéves, akinek az életfeladata a családról való leválás, és a külső társas kapcsolatok minél mélyebb és szélesebb spektrumú megélése. A serdülőkor ráadásul az identitás kialakulásának időszaka, amikor az ember iszonyú bizonytalan önmagában, és fokozottan igényli a külső visszajelzéseket – leginkább a családon kívülről. Erre és az egyébként természetes identitásválságra zárult rá a karantén. Ismerek olyan kiskamaszt, aki szeptemberben kezdte a középiskolát, így a zárásig adott két hónapban alig tudott kapcsolat kialakítani az új osztálytársakkal. Bizonyított tény, hogy az izoláció, a társaktól való elzártság és a magány neurobiológiai következményekkel is jár. Ilyen például a motivációért, cselekvőkészségért és összpontosításért felelős dopamin, illetve az örömérzetért, kötődésért, bizalomért felelős oxitocin szintjének csökkenése, mindez a stresszhormon szintjének növekedésével megkoronázva, ami a hangulatzavarok megjelenésének valószínűségét növeli. A bezártság, a társas izoláció olyan pszichés zavarok súlyosbodását is előidézheti, amelyeknek a szorongás az alapjuk: például a pánikzavar, az agorafóbia vagy a szociális helyzetekkel kapcsolatos szorongások. És már az is látható, hogy a klinikai depresszió, és az ezzel gyakran együtt járó reménytelenségérzés, sőt, az öngyilkossági gondolatok is nagyobb számban jelennek meg ennél a korosztálynál, a karantén közvetlen következményeként. A bizonytalanság is nagy stresszfaktor. Hogy sokszor még napokkal a kijelölt időpontok előtt sem lehetett tudni, hogy tényleg visszatérhetnek-e a suliba a barátok közé, sok kamasz érzelmi életére volt hatással.

 
Fotó: Bényi Ágoston

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.