JÁTSZÓTÉR - Pénzügyi nevelés az óvodától felnőttkorig

Vágd zsebre!

Lélek

Szakértők szerint a gyerekek pénzhez fűződő viszonyára érdemes már 2-3 éves koruktól odafigyelni. S abba sem hagyni, egészen a felnőtté válásig. Mindehhez számos különféle segédlet elérhető ma már a szülők számára.

Mivel az alaptantervben (a gazdasági irányú szakiskolákon kívül) nem szerepel rendszeres pénzügyi oktatás, teljes mértékben a szülők felelőssége, hogy a gyerek időben megtanulja, mit ér a pénz, hogyan tud megtakarítani, hogyan tudja majd felnőttként felelősségteljesen menedzselni a pénzügyeit.

„A családokban első helyre került a pénz, s a gyerekek nagyon korán szembesülnek ezzel. Ha a pénz nincs a helyén kezelve, akkor az egyéb értékek háttérbe szorulnak, és úgy tűnhet, a pénz az egyetlen út a boldogsághoz. Pedig a pénz nem cél, hanem eszköz” – mutat rá Csóka Judit pszichológus és meseterapeuta, a Mesék a pénzről című könyv szerzője.

Mesék és játékok

„Abban a pillanatban, amikor kisbabaként elvisszük magunkkal vásárolni, ha nem is tudatosan, de megkezdjük a gyerek pénz iránti viszonyának formálását. Hiszen látja a mintát, hogy tudatosan, rendszerezetten, listát pipálva, illetve ötletszerűen, kapkodva mindenfélét összevásárolunk” – mondja Himer Csilla pénzpedagógus, a Jólétre Nevelés Egyesület elnöke. Szerinte minden életkorban meg kell találni azt a témát és azt a formát, amelyik a gyerek érdeklődésének megfelel. Ha kérdez, mindig feleljünk. „Ne legyen a válaszunk a pénzzel kapcsolatban sem, hogy ehhez ő túl kicsi!” – figyelmeztet. A gyerekek ugyanis hajlamosak az ismeretlenre félelemforrásként tekinteni.

A legkisebb korban mindössze annyit fontos megtanítanunk, hogy van egy pénz nevű eszközünk, amiért cserébe kapunk valamit. Óvodáskorban már lehet boltosat játszani, sőt már bankkártyás játék pénztárak is léteznek! Az óvodai nevelési munka része, hogy a kicsiket megismertetik a pénzérmékkel, az arányokkal, azzal, hogy valami kevesebbe vagy többe kerül. Természetesen azzal is, hogy mit jelent az, ha a pénzből nincs elég, például olyan dalok segítségével, mint az Én elmentem a vásárba. Négy-öt éves korban már – amikor egyre nagyobb lesz a kortársi nyomás például a népszerű játékok tekintetében – érdemes elkezdeni arról beszélni, hogy mi éri meg és mi nem, valamint őszintén elmondani a gyereknek, hogy a mi pénzünk sem végtelen. „Nagyon nehéz, de tudjunk nemet mondani. Fontos, hogy ne vegyünk meg mindent azonnal, amit szeretne. Beszéljük meg vele, ha több valamit is kinézett magának, döntsön, ezáltal fejlődik a türelme is” – hívja fel a figyelmet Himer Csilla.

 
 
Kis tőkések
Fotó: Sióréti Gábor

„Sokszor – kardiológiai betegekkel dolgozó pszichológusként is – látom, hogy mennyi mindent feláldozunk az anyagi gyarapodásért, akár a saját egészségünket is, mert úgy gondoljuk, hogy felesleges a pihenésre, a szeretteinkre, a barátainkra fordított idő. Arra kell rávezetnünk magunkat és a gyerekeket is, hogy nemcsak a pénz adhat örömet az életben. Persze ez nagyon nehéz úgy, hogy az ország egyik vezető embere is azt hangoztatja, hogy »mindenki annyit ér, amennyije van«. Az ilyen kijelentések iszonyúan rombolóak” – mondja Csóka Judit. Említett könyve e gondolat mentén olyan központi témák köré rendezi a történeteket, mint a pénz kapcsolata a becsülettel, a hatalommal, a kapzsisággal. A kis- és nagy­ovis korosztálynak és szüleiknek pedig például Himer Csilla Pénzmesék című sorozata szolgálhat segítségként, ebben a mesék mellett foglalkoztató könyveket is találunk, amelyekkel korosztályonként a megfelelő történeteken és feladatokon keresztül lehet elsajátítani a takarékoskodás alapjait. A szerző egy olyan gondolkodási struktúra bemutatására törekszik, amelyből a gyerek megtanulhatja, hogy a pénzzel kapcsolatos döntéseknek következményei vannak, ezért mérlegelést igényelnek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.