Mivel az alaptantervben (a gazdasági irányú szakiskolákon kívül) nem szerepel rendszeres pénzügyi oktatás, teljes mértékben a szülők felelőssége, hogy a gyerek időben megtanulja, mit ér a pénz, hogyan tud megtakarítani, hogyan tudja majd felnőttként felelősségteljesen menedzselni a pénzügyeit.
„A családokban első helyre került a pénz, s a gyerekek nagyon korán szembesülnek ezzel. Ha a pénz nincs a helyén kezelve, akkor az egyéb értékek háttérbe szorulnak, és úgy tűnhet, a pénz az egyetlen út a boldogsághoz. Pedig a pénz nem cél, hanem eszköz” – mutat rá Csóka Judit pszichológus és meseterapeuta, a Mesék a pénzről című könyv szerzője.
Mesék és játékok
„Abban a pillanatban, amikor kisbabaként elvisszük magunkkal vásárolni, ha nem is tudatosan, de megkezdjük a gyerek pénz iránti viszonyának formálását. Hiszen látja a mintát, hogy tudatosan, rendszerezetten, listát pipálva, illetve ötletszerűen, kapkodva mindenfélét összevásárolunk” – mondja Himer Csilla pénzpedagógus, a Jólétre Nevelés Egyesület elnöke. Szerinte minden életkorban meg kell találni azt a témát és azt a formát, amelyik a gyerek érdeklődésének megfelel. Ha kérdez, mindig feleljünk. „Ne legyen a válaszunk a pénzzel kapcsolatban sem, hogy ehhez ő túl kicsi!” – figyelmeztet. A gyerekek ugyanis hajlamosak az ismeretlenre félelemforrásként tekinteni.
A legkisebb korban mindössze annyit fontos megtanítanunk, hogy van egy pénz nevű eszközünk, amiért cserébe kapunk valamit. Óvodáskorban már lehet boltosat játszani, sőt már bankkártyás játék pénztárak is léteznek! Az óvodai nevelési munka része, hogy a kicsiket megismertetik a pénzérmékkel, az arányokkal, azzal, hogy valami kevesebbe vagy többe kerül. Természetesen azzal is, hogy mit jelent az, ha a pénzből nincs elég, például olyan dalok segítségével, mint az Én elmentem a vásárba. Négy-öt éves korban már – amikor egyre nagyobb lesz a kortársi nyomás például a népszerű játékok tekintetében – érdemes elkezdeni arról beszélni, hogy mi éri meg és mi nem, valamint őszintén elmondani a gyereknek, hogy a mi pénzünk sem végtelen. „Nagyon nehéz, de tudjunk nemet mondani. Fontos, hogy ne vegyünk meg mindent azonnal, amit szeretne. Beszéljük meg vele, ha több valamit is kinézett magának, döntsön, ezáltal fejlődik a türelme is” – hívja fel a figyelmet Himer Csilla.
Fotó: Sióréti Gábor
„Sokszor – kardiológiai betegekkel dolgozó pszichológusként is – látom, hogy mennyi mindent feláldozunk az anyagi gyarapodásért, akár a saját egészségünket is, mert úgy gondoljuk, hogy felesleges a pihenésre, a szeretteinkre, a barátainkra fordított idő. Arra kell rávezetnünk magunkat és a gyerekeket is, hogy nemcsak a pénz adhat örömet az életben. Persze ez nagyon nehéz úgy, hogy az ország egyik vezető embere is azt hangoztatja, hogy »mindenki annyit ér, amennyije van«. Az ilyen kijelentések iszonyúan rombolóak” – mondja Csóka Judit. Említett könyve e gondolat mentén olyan központi témák köré rendezi a történeteket, mint a pénz kapcsolata a becsülettel, a hatalommal, a kapzsisággal. A kis- és nagyovis korosztálynak és szüleiknek pedig például Himer Csilla Pénzmesék című sorozata szolgálhat segítségként, ebben a mesék mellett foglalkoztató könyveket is találunk, amelyekkel korosztályonként a megfelelő történeteken és feladatokon keresztül lehet elsajátítani a takarékoskodás alapjait. A szerző egy olyan gondolkodási struktúra bemutatására törekszik, amelyből a gyerek megtanulhatja, hogy a pénzzel kapcsolatos döntéseknek következményei vannak, ezért mérlegelést igényelnek.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
