Kamerák, ellenőrzött számítógépek és grafológiai vizsgálat miatt panaszkodtak azok a munkavállalók, akik az elmúlt években - egyre növekvő számban - az adatvédelmi biztoshoz fordultak. Míg 2003-ban csak 30 ilyesfajta kifogás érkezett az ombudsman hivatalához, tavaly ennél négyszer több.
A munkáltatók egyre több adatot igyekeznek gyűjteni munkavállalóik munkahelyi magánéletéről és a munkahelyen kívüli életéről - áll az adatvédelmi biztos tavalyi, 2003-ra vonatkozó országgyűlési jelentésében. Az egyik új munkáltatói ellenőrzési forma az "informális ellenőrző rendszer", ami leginkább
a klasszikus besúgásra
emlékeztet: a munkáltató által megadott telefonos "zöld számon", e-mail címen vagy más módon keresztül a dolgozó bejelentést tehet, ha azt észleli, hogy kollégája - saját megítélése szerint - nem megfelelően végzi a rábízott munkát, vagy a munkahelyen más gyanús körülményt észlel. Az ombudsmani jelentés szerint gyakori az is, hogy a munkáltatók egyenesen bejelentési kötelezettséget rónak munkavállalóikra. Az ilyen jellegű adatkezelések mind a személyes adatok védelméhez való jogot, mind pedig más, az alkotmányban rögzített jogokat is, mindenekelőtt az emberi méltósághoz valót sérthetik - olvasható a biztosi beszámolóban.
"Az alkalmazottak munkahelyi megfigyelését leggyakrabban azzal indokolják a munkáltatók, hogy a dolgozót azért fizetik a munkaidőben, hogy a cég tulajdonában lévő felszereléssel, eszközzel a szerződésben foglalt munkát végezze. Ebben az értelemben tehát jogos, hogy ellenőrzik, mit csinál. Az ilyen ügyekben indult perekben az Egyesült Államokban a bíróságok el szokták fogadni a vállalatok azon magyarázatát, hogy a munkaszerződéssel - az abban kijelölt munkaidő alatt - lemondunk annak az időnek a szabad felhasználásáról" - ismerteti a kérdés vállalati nézőpontját Radácsi László közgazdász, az üzleti etika szakértője. Mint mondja, a cégek hivatkoznak arra is, hogy az alkalmazottak ellenőrzésével az üzleti titkok kiszivárgását próbálják kivédeni, vagy mondjuk azt, hogy a társaságot esetleg beperelhetik alkalmazottja internetes letöltései, e-mailjei miatt. (Ez történt például a Chevronnal: a cég egyik alkalmazottjának - a bíróság által utóbb szexuális zaklatásnak minősített - e-mailje miatt 2,2 millió dollár kártérítést fizetett peren kívüli megegyezésben.) "Nem a munkavállalók megfigyelésére hozzák létre viszont az ombudsmani jelentésben >>besúgói rendszervonal a függelmi rendszeren kívüli lehetőséget ad a baj jelzésére. A zöld szám használatához azonban megfelelő nemzeti, szervezeti kultúra, valamint egyéni kulturáltság kell. Magyarországon a rossz történelmi hagyományok miatt nézik sokan rossz-szemmel a zöld számot, pedig az ideérkező bejelentések a botrányoktól (lásd az Enron vagy az A. Andersen esetét) védhetik meg a cég egész közösségét."
Az ombudsmani jelentés kiemelte a munkahelyi kamerázások számának az emelkedését. Az adatvédelmi biztos szerint kamera munkahelyen csak bizonyos célok érdekében működtethető, és csak akkor, ha az adott cél máshogyan nem érhető el. A jelentés hivatkozik a Német Szövetségi Munkaügyi Bíróság egyik ítéletére, mely szerint a munkavégzés ellenőrzésére a kamerák hasz-nálata súlyosan és aránytalanul sérti a dolgozók jogait. "A cégek nem figyelhetik folyamatosan, megszakítás nélkül kamerával vagy lehallgatással a munkavállalót a teljes munkaidőben: a munkahelyén dolgozó alkalmazottnak is van joga a magánszférához, ezért nem lehet totális a megfigyelés. Korlátot jelent továbbá, hogy a munkavállaló megfigyelése nem járhat mások - a céggel szerződésben nem állók - megfigyelésével" - véli Szabó Máté Dániel jogász. A magáncélú munkahelyi telefonhívások korlátozásáról úgy tartja: gyakran készül híváslista, amely alapján - akár a számok egyenkénti felhívogatásával is - kiszűrik a magáncélú beszélgetéseket. Jogszerűen e kimutatásokon nem szerepelhet a teljes szám; a munkavállalót meg lehet kérni, hogy jelölje meg a privát hívásokat, s hogy a jövőben ezeket fizesse ki - javasolja a jogász.
Ha
a munkáltató előzetesen nem tiltotta meg, hogy a munkavállalók a számítógépet személyes célokra is használják, akkor sem a dolgozók számítógépes levelezését, sem a postáját, sem a telefonbeszélgetéseiket nincs joga ellenőrizni; a vezetőség a munkahelyi eszközökön tárolt adatokat csak a munkavállaló hozzájárulásával ismerheti meg - fogalmazta meg álláspontját évekkel ezelőtt az akkori adatvédelmi biztos, Majtényi László. Péterfalvi Attila jelenlegi ombudsman véleménye is ezt erősíti: akkor nem kifogásolható az ilyesfajta munkaadói kontroll, ha előtte tájékoztatta a dolgozóit ennek lehetőségéről. De még ekkor sem lehetnek korlátlanok a munkáltató jogosítványai: az adatvédelmi követelményeket be kell tartani. Ha az ellenőrzéskor - amiről előzetesen értesíteni kell az érintettet - a munkavégzéshez nem köthető személyes adatokat találnak a számítógép adathordozóján, a munkáltató felhívhatja a munkavállaló figyelmét erre a tényre, de a munkavállaló tudta nélkül nem törölheti őket.
A cégek egyre több pénzt, energiát fordítanak adatvédelemre, mivel "mind több az információlopás, s egyre többször kapunk olyan megbízást, hogy rekonstruáljuk: hogyan, kitől szivárgott ki adat. Mivel a támadások 80 százalékát a vállalaton belülről indítják, a védelem eszközei is egyre változatosabbak. Volt már arra is precedens, hogy egy cégnél lehallgatókészüléket találtunk" - mondta a Narancsnak Kmetty József, az adatmentés mellett információvédelmi tanácsadással is foglalkozó Kürt Rt. vezérigazgatója. Szerinte a vállalatoknál vannak olyan, a dolgozókat folyamatosan figyelő eszközök is, amelyek használata nem jogszerű. Az ilyen jogsértésekre mindig felhívják az ügyfél figyelmét.
A munkahelyi ellenőrzéseket nem lehet teljesen "leszabályozni" - vélik a szakértők. Üzleti érdek és adatvédelmi szempontok összeegyeztetéséről, bizalmi kérdésről van szó. Szabó Máté Dániel fontosnak tartja, hogy a cég hagyjon türelmi időt az ellenőrző eszközök bevezetésekor, és a használatukat indokolja is meg a dolgozóknak (például az üzleti információ védelme alapos ok). Radácsi László is körültekintésre inti a cégeket: "Az ellenőrzési rendszerről, a megfigyelési módszerekről tájékoztatni illik a belépő új munkatársakat. Persze olyan is van, amikor az állásra jelentkező elé odatolnak egy papírt arról, hogy az adott cégnél mindent megfigyelnek, s ezzel az illetőt tulajdonképpen megzsarolják, mert ha nem írja alá, akkor nem mehet oda dolgozni." Szabó Máté Dániel azt is tapasztalta már, hogy időnként poligráfos hazugságvizsgálóval ellenőrzik a munkavállalók megbízhatóságát.
Ha a hazugságvizsgáló bevetése nem is gyakori, különböző pszichológiai teszteket széles körben használnak hasonló célra. Az adatvédelmi biztos tavaly állást foglalt egy pénzintézeti ügyben: a cég többek között a személyiség vizsgálatára alkalmas tesztlapokat akart kitöltetni az összes dolgozójával. Az ombudsman megállapította: ez csak akkor lehetséges, ha ehhez az érintettek előzőleg, a megfelelő tájékoztatás után önként hozzájárultak. Az önkéntesség azonban egy munkaviszonyban sokszor kétséges, ezért olyan körülményeket kell biztosítani, hogy a kész teszteket a későbbiekben ne lehessen kapcsolatba hozni konkrét személyekkel. Péterfalvi Attila ajánlása értelmében a kitöltött tesztekhez csak az elemzést végző szakember juthat hozzá, s az analízist az érintett hozzájárulásával lehet megmutatni a munkaadónak.
