A főnök füle - Munkahelyi megfigyelések

  • Horn Gabriella
  • 2006. március 2.

Lélek

Kamerák, ellenőrzött számítógépek és grafológiai vizsgálat miatt panaszkodtak azok a munkavállalók, akik az elmúlt években - egyre növekvő számban - az adatvédelmi biztoshoz fordultak. Míg 2003-ban csak 30 ilyesfajta kifogás érkezett az ombudsman hivatalához, tavaly ennél négyszer több.

Kamerák, ellenőrzött számítógépek és grafológiai vizsgálat miatt panaszkodtak azok a munkavállalók, akik az elmúlt években - egyre növekvő számban - az adatvédelmi biztoshoz fordultak. Míg 2003-ban csak 30 ilyesfajta kifogás érkezett az ombudsman hivatalához, tavaly ennél négyszer több.

A munkáltatók egyre több adatot igyekeznek gyűjteni munkavállalóik munkahelyi magánéletéről és a munkahelyen kívüli életéről - áll az adatvédelmi biztos tavalyi, 2003-ra vonatkozó országgyűlési jelentésében. Az egyik új munkáltatói ellenőrzési forma az "informális ellenőrző rendszer", ami leginkább

a klasszikus besúgásra

emlékeztet: a munkáltató által megadott telefonos "zöld számon", e-mail címen vagy más módon keresztül a dolgozó bejelentést tehet, ha azt észleli, hogy kollégája - saját megítélése szerint - nem megfelelően végzi a rábízott munkát, vagy a munkahelyen más gyanús körülményt észlel. Az ombudsmani jelentés szerint gyakori az is, hogy a munkáltatók egyenesen bejelentési kötelezettséget rónak munkavállalóikra. Az ilyen jellegű adatkezelések mind a személyes adatok védelméhez való jogot, mind pedig más, az alkotmányban rögzített jogokat is, mindenekelőtt az emberi méltósághoz valót sérthetik - olvasható a biztosi beszámolóban.

"Az alkalmazottak munkahelyi megfigyelését leggyakrabban azzal indokolják a munkáltatók, hogy a dolgozót azért fizetik a munkaidőben, hogy a cég tulajdonában lévő felszereléssel, eszközzel a szerződésben foglalt munkát végezze. Ebben az értelemben tehát jogos, hogy ellenőrzik, mit csinál. Az ilyen ügyekben indult perekben az Egyesült Államokban a bíróságok el szokták fogadni a vállalatok azon magyarázatát, hogy a munkaszerződéssel - az abban kijelölt munkaidő alatt - lemondunk annak az időnek a szabad felhasználásáról" - ismerteti a kérdés vállalati nézőpontját Radácsi László közgazdász, az üzleti etika szakértője. Mint mondja, a cégek hivatkoznak arra is, hogy az alkalmazottak ellenőrzésével az üzleti titkok kiszivárgását próbálják kivédeni, vagy mondjuk azt, hogy a társaságot esetleg beperelhetik alkalmazottja internetes letöltései, e-mailjei miatt. (Ez történt például a Chevronnal: a cég egyik alkalmazottjának - a bíróság által utóbb szexuális zaklatásnak minősített - e-mailje miatt 2,2 millió dollár kártérítést fizetett peren kívüli megegyezésben.) "Nem a munkavállalók megfigyelésére hozzák létre viszont az ombudsmani jelentésben >>besúgói rendszervonal a függelmi rendszeren kívüli lehetőséget ad a baj jelzésére. A zöld szám használatához azonban megfelelő nemzeti, szervezeti kultúra, valamint egyéni kulturáltság kell. Magyarországon a rossz történelmi hagyományok miatt nézik sokan rossz-szemmel a zöld számot, pedig az ideérkező bejelentések a botrányoktól (lásd az Enron vagy az A. Andersen esetét) védhetik meg a cég egész közösségét."

Az ombudsmani jelentés kiemelte a munkahelyi kamerázások számának az emelkedését. Az adatvédelmi biztos szerint kamera munkahelyen csak bizonyos célok érdekében működtethető, és csak akkor, ha az adott cél máshogyan nem érhető el. A jelentés hivatkozik a Német Szövetségi Munkaügyi Bíróság egyik ítéletére, mely szerint a munkavégzés ellenőrzésére a kamerák hasz-nálata súlyosan és aránytalanul sérti a dolgozók jogait. "A cégek nem figyelhetik folyamatosan, megszakítás nélkül kamerával vagy lehallgatással a munkavállalót a teljes munkaidőben: a munkahelyén dolgozó alkalmazottnak is van joga a magánszférához, ezért nem lehet totális a megfigyelés. Korlátot jelent továbbá, hogy a munkavállaló megfigyelése nem járhat mások - a céggel szerződésben nem állók - megfigyelésével" - véli Szabó Máté Dániel jogász. A magáncélú munkahelyi telefonhívások korlátozásáról úgy tartja: gyakran készül híváslista, amely alapján - akár a számok egyenkénti felhívogatásával is - kiszűrik a magáncélú beszélgetéseket. Jogszerűen e kimutatásokon nem szerepelhet a teljes szám; a munkavállalót meg lehet kérni, hogy jelölje meg a privát hívásokat, s hogy a jövőben ezeket fizesse ki - javasolja a jogász.

Ha

a munkáltató előzetesen nem tiltotta meg, hogy a munkavállalók a számítógépet személyes célokra is használják, akkor sem a dolgozók számítógépes levelezését, sem a postáját, sem a telefonbeszélgetéseiket nincs joga ellenőrizni; a vezetőség a munkahelyi eszközökön tárolt adatokat csak a munkavállaló hozzájárulásával ismerheti meg - fogalmazta meg álláspontját évekkel ezelőtt az akkori adatvédelmi biztos, Majtényi László. Péterfalvi Attila jelenlegi ombudsman véleménye is ezt erősíti: akkor nem kifogásolható az ilyesfajta munkaadói kontroll, ha előtte tájékoztatta a dolgozóit ennek lehetőségéről. De még ekkor sem lehetnek korlátlanok a munkáltató jogosítványai: az adatvédelmi követelményeket be kell tartani. Ha az ellenőrzéskor - amiről előzetesen értesíteni kell az érintettet - a munkavégzéshez nem köthető személyes adatokat találnak a számítógép adathordozóján, a munkáltató felhívhatja a munkavállaló figyelmét erre a tényre, de a munkavállaló tudta nélkül nem törölheti őket.

A cégek egyre több pénzt, energiát fordítanak adatvédelemre, mivel "mind több az információlopás, s egyre többször kapunk olyan megbízást, hogy rekonstruáljuk: hogyan, kitől szivárgott ki adat. Mivel a támadások 80 százalékát a vállalaton belülről indítják, a védelem eszközei is egyre változatosabbak. Volt már arra is precedens, hogy egy cégnél lehallgatókészüléket találtunk" - mondta a Narancsnak Kmetty József, az adatmentés mellett információvédelmi tanácsadással is foglalkozó Kürt Rt. vezérigazgatója. Szerinte a vállalatoknál vannak olyan, a dolgozókat folyamatosan figyelő eszközök is, amelyek használata nem jogszerű. Az ilyen jogsértésekre mindig felhívják az ügyfél figyelmét.

A munkahelyi ellenőrzéseket nem lehet teljesen "leszabályozni" - vélik a szakértők. Üzleti érdek és adatvédelmi szempontok összeegyeztetéséről, bizalmi kérdésről van szó. Szabó Máté Dániel fontosnak tartja, hogy a cég hagyjon türelmi időt az ellenőrző eszközök bevezetésekor, és a használatukat indokolja is meg a dolgozóknak (például az üzleti információ védelme alapos ok). Radácsi László is körültekintésre inti a cégeket: "Az ellenőrzési rendszerről, a megfigyelési módszerekről tájékoztatni illik a belépő új munkatársakat. Persze olyan is van, amikor az állásra jelentkező elé odatolnak egy papírt arról, hogy az adott cégnél mindent megfigyelnek, s ezzel az illetőt tulajdonképpen megzsarolják, mert ha nem írja alá, akkor nem mehet oda dolgozni." Szabó Máté Dániel azt is tapasztalta már, hogy időnként poligráfos hazugságvizsgálóval ellenőrzik a munkavállalók megbízhatóságát.

Ha a hazugságvizsgáló bevetése nem is gyakori, különböző pszichológiai teszteket széles körben használnak hasonló célra. Az adatvédelmi biztos tavaly állást foglalt egy pénzintézeti ügyben: a cég többek között a személyiség vizsgálatára alkalmas tesztlapokat akart kitöltetni az összes dolgozójával. Az ombudsman megállapította: ez csak akkor lehetséges, ha ehhez az érintettek előzőleg, a megfelelő tájékoztatás után önként hozzájárultak. Az önkéntesség azonban egy munkaviszonyban sokszor kétséges, ezért olyan körülményeket kell biztosítani, hogy a kész teszteket a későbbiekben ne lehessen kapcsolatba hozni konkrét személyekkel. Péterfalvi Attila ajánlása értelmében a kitöltött tesztekhez csak az elemzést végző szakember juthat hozzá, s az analízist az érintett hozzájárulásával lehet megmutatni a munkaadónak.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.